Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 12. (Budapest, 1979)

dik), amelynek a programjába az általános helmintológiai problémák tanulmányozása tar­tozik. K. I. SZKRJABIN mindenkor nagy gondot fordított arra, hogy a különböző helminto­lógiai ágazatok - az általános, az orvosi, az állatorvosi és az agronómiai - egyenletesen fej­lődjenek, hogy ezek művelőit egységes szervezetbe tömörítse, s így kutatásaik koordináltak legyenek. Ebben látta tudományága fejlődésének alapvető feltételét és a gyakorlattal való jó kapcsolatának a zálogát. A különböző helmintológiai ágazatok művelőinek egyesítésére 1940-ben került sor, amidőn létrejött az Össz-szövetségi Helmintológiai Társaság. Jelenleg a társaság több osztályból áU és tagjainak a száma meghaladja a 2000-et. A Társaság idősza­konkint összeül és megvitatja a helmintológia elméleti és gyakorlati problémáit, értékeli az elmúlt időszak eredményeit és kijelöli a jövő tennivalóit. A Társaságnak két magyar tiszteleti tagja is van. SZKRJABIN tevékenységének fontos része volt az ún. helmintológiai expedíciók szervezése. Ezek célja a kérdéses terület helmintofaunájának beható tanulmányozása. Rész­vételével, majd később munkatársainak a közreműködésével eddig 300-nál több expedíciót szerveztek. Az expedíciókon gyűjtött óriási anyag képezi alapját az Össz-szövetségi Helmin­tológiai Intézet kebelében létesített, s a világon egyedülálló gazdagságú helmintológiai mú­zeumnak. A gyűjtött anyag feldolgozásával tisztázták a Szovjetunió minden zónájának hel­mintológiai státusát. K. I. SZKRJABIN és nagyszámú tanítványai tollából számos helmintológiai mű szü­letett. A közreműködésével készült munkák száma meghaladja a 700-at. Ezek közé tartoz­nak a férgek különféle csoportjait felölelő többkötetes monográfiák: Az állatok és az ember trematódái (25 kötet), A nematodológia alapjai (28 kötet), A cestodológia alapjai (7 kötet). A monográfiákban az adott csoport minden képviselőjének a jellemzését megtaláljuk. Ez a jellemzés az érintett parazitáknak a morfológiájára, rendszertanára, biológiájára és elterje­désére vonatkozó világirodalmi adatok elemzésén alapszik. Ezen kívül a monográfiák adato­kat tartalmaznak az ember és a háziállatok fontosabb helmintózisainak a diagnosztizálására, klinikumára és megelőzésére. A monográfiák egy részét angol nyelvterületen is kiadták. K. I. SZKRJABIN nagy munkái közé kell sorolni a R.Sz. SULYC-cal írt monográfiá­kat: Az ember helmintózisai (1929-1931); A szarvasmarha helmintózisai (1937); Az általános helmintológia alapjai. Ide tartozik még a társszerzőkkel készült, négykötetes Parazitikus nematodák határozója (1949- 1954), valamint az ugyancsak négykötetes Szovjet helmintológia története. Tudományos munkásságának elismeréseként egyszer LENIN-díjjal, kétszer pedig ÁHami díjjal tüntették ki. A háború után SZKRJABIN sok figyelmet szentelt a helmintológiai tudomány fejlődé­sének a szocialista országokban. Többször járt hazánkban is és lendületet adott a helminto­lógiai kutatásnak. A szovjet állatorvosoknak ahhoz a generációjához tartozott, akik a HUTY­RA­MAREK-féle orosz nyelvre fordított belgyógyászaton nevelkedtek és büszke volt arra, hogy HUTYRA és MAREK tanítványának vallhatja magát. K. I. SZKRJABIN a nemzetközi kapcsolatoknak mindig nagy fontosságot tulajdonított. Ő volt a kezdeményezője a szocialista országokban folyó helmintológiai kutatások koordiná­lásának. Ennek eredményeként létesült a "Helminthologia" cimü nemzetközi folyóirat és ki­alakult az együttműködés az echinococcosis, a trichinellosis és a fasciolosis kutatásában. K.I. SZKRJABIN a széles látókörű, sokoldalú tudósok közé tartozott. A tudományos fejlődés eseményeit mindenkor ismerte, érdeklődéssel követte hazája életének és a világnak az eseményeit, aktívan részt vállalt a fontos társadalmi megmozdulásokban. Kétszer válasz­tották meg képviselőnek a Legfelsőbb Tanácsba. A szovjet kormány ötször tüntette ki a LENIN-renddel, háromszor a Munka Vörös Zászló-érdemrenddel, egyszer a Vörös CsiUag-érdemrenddel; Bulgáriában kétszer kapta meg a Georgi DIMITROV érdemrendet. Tiszteleti tagja volt a Magyar Tudományos Akadé­miának, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem pedig tiszteleti doktorává választotta. Érkezett: 1979. január 10. Dr. KOBULEJ, T. ÁUatorvostudományi Egyetem Általános Állattani és Parazitológiai Tanszéke, H-1076 Budapest , Landler Jenő u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom