Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 8. (Budapest, 1975)
A sejt-közvetítette immunitás vizsgálata migráeiógátlási technikával, patkány experimentális trichinellosisában Dr. BÁNKI György — Dr. ALFÖLDY Pál Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest — Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet, Budapest "Investigation of the cell mediated immunity by the migration inhibition test in experimental trichinellosis of the rat, " - Bánki, Gy. , Alföldy, P. - Parasit. Hung., 8. 41-47. 1975. ABSTRACT. An examination of the cellular hypersensitivity by using metabolic larval antigen (MLA) in the spleen fragment technique of the migration inhibition assay revealed no production of the migration inhibition factor during the intestinal phase of the infection. In contrast, marked inhibition could be demonstrated in the muscular phase (days 28 to 38 and on day 80) by both the direct and indirect migration inhibition tests. In studies with the capillary technique MLA was found to stimulate the in vitro migration of spleen cells of non infected rats. In antigen-free culture medium spleen ceUs from infected animals showed significantly enhanced migration in comparison to that of cells from non infected rats. Patkány trichinella-lárvákkal történő' fertőzése után a kifejlődő férgek a 9-11. napon - a vékonybél anaphylaxiás gyulladása kíséretében - kilökődnek. Ez a féregexpulzió jelensége, amellyel az intestinalis szak végetér. Ezzel ölelkezően, már a fertőzés 4-5. napján kezdődik a lárvamigráció, amit a lárváknak a harántcsíkolt vázizomzatban való megtelepedése követ. Az intracellularis lárvák a fertőzés 2-5. hetétől betekerednek, betokolódnak és nyugvó állapotba jutnak. Ennek az un. preadult stádiumnak a kialakulása fontos határkő: a lárva ekkor nyeri el feftőzőképességét a stichosoma kifejlődése, savállóvá válás és egyéb érési folyamatok révén. A bélfázis immunbiológiailag legérdekesebb jelensége a kilökődés, melynek lezajlása után az állat közel abszolút immunitással rendelkezik az újrafertőzéssel szemben. Ennek kiváltásában a parazita metabolikus preadult-lárva antigénje (MLA) valószinüleg lényeges szerepet játszik (17). A MLA feltehetően stichosoma secretum (7). A féregexpulzió összetett, többlépcsős folyamat, amelynek a pontos mechanizmusa még felderítetlen. Nippostrongylus brasiliensisszel fertőzött patkányon szerzett tapasztalatok szerint azonban úgy látszik, hogy létrejöttében mind a humoralis tényezők: homocytotrop ellenanyagok (10), ill, a férgeket szenzibilizáló immunglobulinok (12), mind a sejt-közvetítette immunválasz (CMI) tényezői szerepelnek (11). Korábbi, nem közölt vizsgálatainkban X az OVARY (18) szerint végzett aktív és passzív kután anaphylaxiás próbával (ACA, ill. PCA) kb, a 10. naptól kezdve tudtunk homocytotrop ellenanyagokat kimutatni. Az immunsavóval végzett passzív védési kísérletek azonban eredménytelenek voltak. Bizonyos, bár nem következetes féregszám csökkenést eredményezett a peritonealis exsudatum-sejtek, ill, lépsejtek adaptiv átvitele. Folyamatos hydrocortison kezeléssel viszont teljesen, újszülöttkori thymusirtással pedig részlegesen gátolni lehetett a féregkilökődést. Ezek a tapasztalatok a CMI alapvető szerepére utalnak a védettség kialakításában. Jelen munkánkban a CMI in vitro kimutatására alkalmas sejtmigrációs módszerekkel megkíséreltük újabb adatokat nyerni a trichinellosist kísérő immunjelenségek természetéről. X Előadás az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos ülésén, Budapesten, 1970. november 10-én.
