Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 8. (Budapest, 1975)
származékok sem, A piperazin adipát KATKOV (1964), valamint ENIGK és DEY HÁZRA (1967) szerint egyaránt gyengén hat. Utóbbiak kísérletében pl, az 1000 mg/kg adag csak 19%-kal csökkentette a kifejlett féregpopuláció egyedeinek a számát. Ugyancsak gyenge hatást észleltek amidostomosisban SWIETLIKOWSKI és társai (1968) a piperazin diszulfidtól, A piperazin dithionát 250-500 mg/kg (KATKOV, 1964) valamint a Parvex (piperazin és szénkéneg komplex vegyülete) 1000 mg/kg adagban (ENIGK és DEY HÁZRA, 1967) ugyan erélyes hatást fejtenek ki az amidostomumok ellen, költséges volta miatt azonban a védekezési módszer nem terjedt el. Gyökeres fordulatot hozott az amidostomosis terápiájában különféle imidazol, nitrofenol és foszforsav-észter származékok erélyes nematocid hatásának a felfedezése. Megállapították, hogy a Tiabendazol (2-(4-tiazolyl) benzimidazoj 300-400 mg/kg adagban nem csak a kifejlett férgek (ENIGK és DEY HÁZRA, 1967; STOICAN és tsai, 1970), hanem a 6 napos lárvák populációiban is (ENIGK és DEY HÁZRA, 1967) az egyedek 73, 1, ill, 60, 1 %-át elpusztítja. Igen erélyesen hat az amidostomumok ellen a Banminth ((hatóanyaga: trans-1-metil 1,4, 5, 6-tetrahidro-2-[2(tienil)vinil^ pirimidintartarat)). ENIGK és DEY HÁZRA (1967) vizsgálatai szerint egyaránt alkalmas a 6 napos lárvák, a 12 napos, éppen ivaréretté vált és az ivarérett férgek elhajtására. 50 mg/kg adagjától 66, 7, 99, 0 ill. 94, 0 %-os hatás várható; 100 mg/kg adagja az ivarérett féregpopuláció teljes elhajtását eredményezi. Nemkülönben erélyes hatásúnak mondható amidostomosisban a Disophenol (2,6-dijod4-nitrofenol). Hatása elsősorban az ivarérett férgek ellen irányul: sc. alkalmazott 10 mg/kg adagja a féregpopuláció 99, 5%-át elhajtja; nem ennyire átütő, de még mindig erélyes a hatása a 6 napos lárvák, valamint a fiatal ivarérett férgek ellen - 62, 2 ill. 73% (ENIGK és DEY HÁZRA, 1967). Az A, anseris ellen erélyesen ható gyógyszerek sorában előkelő helyet foglal el a Citarin [tetramizol, Biverm; dl-2, 3, 5, 6-tetrahidro-6-fenil-imidazol (2, 1-b)-tiazolhidrokloric§ . ENIGK és DEY HÁZRA (1967) vizsgálatai szerint 30-40 mg/kg adagja a 6 napos lárvák 83, 5, az ivarérett férgek 100%-át elpusztítja, A szer perös és subcutan egyaránt alkalmazható. Az utóbbi alkalmazási mód esetén a hatás egy gondolattal enyhébb volt. KOBULEJ (1973) megfigyelései szerint a hazai gyártású tetramizol 40 mg/kg dosisban kifejlett Amidostomum-populációban a féregszám 94, 7%-os redukcióját eredményezi. A tetramizol jól oldódik vizben, ezért vizes oldatát falkás kezelésre is fel lehet használni, A foszfonsav észterek közül a Neguvont ((Ditrifon; triklórfon; (2, 2, 2-triklór- 1 -hidroxietil) foszfonsav-dimetilészter)) ismételten megvizsgálták amidostomosisban. A vegyületet először ENIGK és DEY HÁZRA (1967) alkalmazták erre a célra. Vizsgálataikban 75 mg/kg adagja az ivarérett férgek lOOVát elhajtotta, a 6 napos lárvák ellen ezzel az adaggal csupán 5 5, 1%-os hatást értek el. KOBULEJ (1970a, b) a ditrifont 50 mg/kg dosisban alkalmazta, s igy a féregpopulációnak a 90%-át sikerült elpusztitania. Nagyüzemi viszonyok között alkalmazása 0,01%-os vizes oldat formájában történt (falkás kezelés). Ilyen ivóvíznek 6 napon át történő itatásával minden állat maradéktalanul megszabadult amidostomumaitól. A módszer hatékonyságát PHUC és VARGA (1973) mesterségesen fertőzött ludakon szintén igazolták, Ditrifonnal az amidostomosis devasztációja is lehetséges (KOBULEJ, 1974; nyomás alatt). Az eljárás azon alapszik, hogy 2 hónapig tartó, programszerű ditrifonos ivóvízellátással megakadályozzuk az állandó invázió körülményei között tartott ludakban a petetermelő nőstényeknek a kifejlődését, s ezzel megelőzzük a környezetnek Amidostomumpetékkel való szennyeződését. Ezzel a módszerrel lárvákkal szennyezett környezetben minden egyéb módszer igénybevétele nélkül devasztációs hatás érhető el, mert az itt lévő, invázióra alkalmas Amidostonaum-lárvák a vegetációs évszakban két hónapnál tovább nem maradnak életben (KOBULEJ, 1956). A mebendazol ((Mebenvet; metil N-jj5(6)-benzoil-2-benzimidazolií] karbamat)) szintén erélyes hatást fejt ki a lúd gyomorférge ellen. Már 10 mg/kg adagjától, három egymás után következő napon alkalmazva, a természetesen fertőzött ludak maradéktalanul megszabadultak férgeiktől (ENIGK és társai, 1973).
