Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 8. (Budapest, 1975)

Az egysejtuekkel kapcsolatosan szólnom kell még a kiterjedt elektronmikroszkópos vizsgálatokról, amelyek kezdete CHEJSZIN (Leningrád) és LUDVIK (Prága) 15 évvel ez­előtti munkásságához fűződik. Ma már a legtöbb országban folynak ilyen vizsgálatok. Az eredményekből csak néhányat említek. PIEKARSKI és más német kutatók tanulmányozták a spórás véglények osztódási folyamatának a természetét és e folyamatot az általában el­fogadott schizogoniával szemben endodyogeniának vagy polygeniának minősitik. CANNING és SINDEN a mikrogaméták képződését vizsgálja a plasmodiumokban. Szép munkát vég­zett VIVIER, PORCHET-HENNERÉ asszony és tsai, valamint a tübingeni GFELL Labo­ratórium a gerinctelenek parazitikus véglényei szerkezetének a vizsgálata terén. Helmintológia. A férgekkel kapcsolatos elektronmikroszkópos vizsgálatok egyik legfon­tosabb eredménye annak a megállapítása, hogy nincs számottevő különbség a mételyek és a galandfé'rgek köztakarójának ultrastrukturája között. Meglepően nagy érdeklődés kíséri a helmintózisok immunbiológiai vonatkozásait. A glasgowi állatorvos parazitológusok munkássága nyomán kidolgozott irradiációs vakcinák használata ugyan kevéssé terjedt el a gyakorlatban, azonban az tít nyitva áll az ilyen irányú további törekvések előtt. BEZUBIK és tsai (Lengyelország) Multikollokviumunkon számolnak be ultraibolya sugárzással atténuait Ostertagia-lárvák immunizáló hatásáról juhban végzett vizsgálataik eredményéről. A schistosomákkal kapcsolatos alapkutatások egyik érdekes eredménye a SMITHERS és tsai (Anglia) által "antigén leplezés" (antigenic disguise) néven leírt jelenség, amely segíti a parazitát a gazda immunreakciójának az átvészelésében. Hasonló vonatkozásúak CAPRON (Franciaország) vizsgálatai is, aki a gazdáéval közös antigének jelenlétét mu­tatta ki a schistosomákban. Sch. matthei és Sch. bovis besugárzott schistosomuláival juhokat, illetve szarvasmar­hákat immunizálni lehetett mind homológ, mind heterológ fertőzésekkel szemben. A lon­doni NELSON és mtsai jelenleg Szudánban folytatják ezirányú vizsgálataikat. NELSON hangsúlyozza a zooprofilaxis fontosságát. Ennek lényege az, hogy valamely veszélytelen parazita elterjesztésével védjük meg a gazdát egy azzal rokon, de patogén fajjal szem­ben. Az ilyen un. "vakcinák" némelyike hűtéssel tartósítható és virulencia - csökkenés nélkül könnyen szállítható. A mételyek fejlődésmenetét kutató VOGEL 3 évvel ezelőtt tisztázta a Sch. japonicum terjedésmódját Laoszban a- Mekong folyó térségében, dacolva az ottani harci cselekme­nyekből adódó veszélyekkel. A galandférgekkel kapcsolatosan elért eredmények között nagyon érdekes SMYTHnek az intézetünkben szerzett megfigyelése, aki különféle féregfajok in vitro tenyésztésével foglalkozva azt tapasztalta, hogy az Echinococcus multilocularis tápfolyadékban tenyészt­ve eléri az ivarérettséget, anélkül azonban, hogy kialakulna a fajra jellemző ízekre való tagoltsága (monozoikus jelenség). Kiderült az is, hogy a különféle köztigazdákból nyert echinococcusokat az in vitro tenyésztés során tanúsított jellegzetes viselkedésük alapján meg lehet különböztetni egymástól: a juh törzs az ivarérettségig fejlődik, a ló törzs vi­szont egyáltalán nem fejlődik. DOBY (Franciaország) kimutatta a Taenia saginata ízek ürülésének szakaszos jellegét, s ez újból hangsúlyozza az idő tényező fontosságát a pa­razitológiában. Legyen szabad emlékeztetni HAWKING Rennes-i előadására a malária pa­raziták gametocytái fertőzőképességének periodikus változásairól. Az újabb vizsgálatok megerősítették ezt az annak idején nehezen elfogadhatónak tűnő megállapítást és kiter­jesztették a jelenség érvényét a nematodákra is. A párizsi Természettudományi Múzeumban folytatódik a magasszintű experimentális és taxonómiai kutatómunka mind a helmintológiai (CHABAUD), mind a protozoológiai (Irène LANDAU) témákra vonatkozóan. Itt és más európai központokban sok külföldi kutató meg­fordul, s remélni lehet, hogy közös kutatási programok által a nemzetközi kooperáció a jövőben is tovább szélesedik majd. Sok érdekes és fontos eredményt hozott a fonálférgek kutatása. BRITOV és BOJEV (Szovjetunió) kimutatta a Trichinella nemzetségen belül különféle, bár egymással szoros rokonságban lévő fajok létezését: a ~T. spiralis (pl. sertésből) kozmopolita, a T. nelso­ni Kelet-Afrikában, a T. nativa pedig a sarkvidéki körzetekben fordul elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom