Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 8. (Budapest, 1975)
ságra kerültek, újabb eseteket észleltek Csehszlovákiában (ÓERNA) és Belgiumban (JADIN vizsgálta részletesen), ahol a N. jadini nevű új fajt leírták. Egy dániai esetet most tanulmányoznak. Vajon hány ember és állat van az ezekkel az organizmusokkal való "rejtett fertó'zöttség" állapotában? Flagellata . A leishmaniosis Európa 12 országában fordul eló', éspedig a betegségnek mind a L. infantum ( = donovani ) által okozott visceralis, mind a L. tropica major és minor okozta cutan alakja. CORRADETTI sok éven át foglalkozott a betegséggel Görögországban és Olaszországban. Újabban MURASHVILI Grúziában, SAFYANOVA, valamint SERGIEV és tsai a Moszkvai Martzinovszki Intézetben vizsgálták a betegség járványtanát, különös figyelemmel az állati rezervoárokra, a L. tropica törzseire, az ultrastrukturára és a vektor kérdésre, A franciaországi Montpellier-ben RIOUX végez- magas szinvonalií kutatásokat. Nagyon érdekes a PAMPIGLIONE és tsai által 3 évvel ezelőtt közölt visceralis leishmaniosis járvány, amely minden tekintetben eltért az Olaszországban vagy másutt korábban leírt leishmaniosis esetektől. Nem fiatal gyermekek, hanem leginkább felnó'ttek betegedtek meg, közel ezer fertőzött egyén közül alig 60-an. A jugoszláviai sporadikus eseteket (patkány rezervoár) PETROVIC vizsgálta, Bulgáriában PAVLOV, Romániában LUPASCU foglalkozott a betegséggel. Ma is érvényben vannak az identifikálás régi kritériumai: 1) a betegség típusa, 2) földrajzi izoláltság, 3) a Phlebotomus-vektor és 4) az állat rezervoár milyensége. Azonban ma már pontosabb meghatározás lehetséges a tenyésztett promastigoták jellegzetes isoenzim összetételének biokémiai módszerrel történő kimutatásával. Az eléggé szerencsétlenül "molekuláris taxonómia"-nak elnevezett új irányzatnak ezeket a módszereit nagyon sikeresen alkalmazták már az entamoebák, trypanosomák és plasmodiumok identifikálásában, s a jövó' valószínűleg e módszerek nagyarányú elterjedését hozza magával. Sporozoa, Coccidia . A programunkon lévő összes kérdés között a coccidiumok Iso spora csoportja kelti ma a legnagyobb érdeklődést, amióta tíz évvel ezelőtt a skóciai HUTCHISON kimutatta, hogy olyan macskák, amelyek Toxoplasmával fertőzött egereket fogyasztottak el, a bélsarukkal hosszú időn át ürítenek Isospora oocystákat. E megfigyelést csakhamar megerősítették az NSzK-ban, HoUandiában, Franciaországban, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban, A Rennes-i Multikollokvium óta e téren sok új vizsgálat történt. Említést érdemelnek elsősorban az NSzK-beli PIEKARSKI és SCHOLTYSECKnek, a francia citológiai iskolát képviselő SENAUD és VIVIERnek és másoknak az ultrastrukturára vonatkozó munkái. Sokan kezdtek gondolni arra, hogy a BIOCCA által felállított Toxoplasmatea osztályba egyéb tagok is tartozhatnak. 1973-ban a berlini ROMMEL és HEYDORN Sarcocystis szel fertőzött nyers marha- és sertéshús fogyasztása után a székletben Isospora típusú~öocystákat mutatott ki. Ugyanők és mások vizsgálataiból kiderült, hogy a kísérletileg fertőzött macska és kutya belében csak a gametogónia zajlik le. Legújabban FAYERnak (USA) oocytákkal fertőzött szarvasmarhák különféle szerveiben schizogóniás folyamatokat sikerült kimutatnia. Legyen szabad emlékeztetni, hogy a toxoplasmáknak a macska az egyetlen végleges gazdája (és hogy a schizogonia normálisan megy végbe a bélben). Hamar kiderült, hogy a Sarcocystis nek más gazdái is vannak; igy pl, a patkány Sarcocystis ének kígyók, az egérének a macska, az SPF juhokénak a kutya, a rágcsálókénak a menyét a gazdája, A Multikollokviumon hallani fogunk a frenkeliákkal kapcsolatosan BOCH és tsai (NSzK) által végzett vizsgálatok eredményeiről. Egyedül a Besnoitia fejlődésmenetének tisztázása várat továbbra is magára, A legfőbb kérdés most az, hogy mi ezeknek az új felfedezéseknek a jelentősége egyrészt a fertőzések járványtana, másrészt a coccidiumok taxonómiája és fejlődési ciklusai szempontjából. Nem kétséges, hogy e felfedezések forradalmasították a "coccidiológiát". Ami a járványtant illeti, ez idő szerint az egyetlen közvetlen bizonyíték arra nézve, hogy Toxoplasma-fertőzés macskától származó oocystákkal spontán is létrejöhet, az a PELLÉRDY és tsai által leírt toxoplasmosis eset, amely a Budapesti Állatkertben tartott kenguruk között jelentkezett.
