Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 7. (Budapest, 1974)

a szervezet minden szervébe akár ismételten is eljussanak . Nem tapasztaltuk, hogy a vándorló lárvák a szervekben előforduló egyéb csatornarendszert is károsítanának. A májban és a vesékben nem láttunk sérült epecsatornákat,

ill. tubulusokat .Ez utóbbiakban ugyan szokott lenni vér, ez azonban a megfigyeléseink értelmében a glomerulusok sérülése révén kerül oda. A lárváknak egy része a nyirokereket is felhasználja vándorlása során .Erre kell következtetni a lárvák elhelyezkedéséből a bélfodri nyirokcsomókban. A vándorló lárvák nemcsak canalicularis úton kerülnek egyik szervből a másikba. Erre kell gondolni azoknak'a szövettani megfigyeléseknek az alapján, melyekből világosan kitűnik, hogy a májnak a Glisson-féle tokon keresztül,a tüdőnek pedig a mellhártya felől történő inváziója is lehetséges. Összefoglalás A T. canis lárvái a paratenikus gazdában vándorolván annak minden szervébe eljutnak. A lárvák okozta elváltozások genezise a különféle szervekben hasonlóan zajlik le. A lárvák vándorlása túlnyomórészt canalicularisan történik. A vérereket elhagyó lárvák vérzést idéznek elő. A vérzésen kívül a vándorló lárvák szövetroncsolást és ennek folyományaként körülírt, gócos jellegű heveny gyulladásos jelenségeket váltanak ki.A gócokat eleinte az illető szerv parenchymajának roncsolt sejtjei és neutrophil granulocyták alkotják. A szövettani kép hamarosan tarkává válik, mert megjelennek a histiocyták és a lymphocyták is. Az idő múlásával a histiocyták és a lymphocyták túlsúlyba jutnak, megindul a RES sejtjeinek a sarjadzása és megjelennek az eosinophil granulocyták is. A folyamat idültté válásával tömör felépítésű, jól körülírt vagy elmosódott határú, szabad szemmel is látható gócok jönnek létre, amelyek alkotásában egyre inkább felrostozódott kötőszövet és eosinophil granulocyták vesznek részt.