Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 7. (Budapest, 1974)
8. napon voltak megfigyelhetők. Kevesebb lárvát lehetett találni a molekuláris és a granuláris rétegben. A lárvák körül még az invázió 33. napján sem volt demarkáló sejtes beszűrődés. A nagyagyveiőb en a fertőzés után különböző időpontokban kiirtott egyedekben lényegében megegyező formában jelentkezett a bővérűség és a vérzés. Ez az agyburkokban és az oldalsó agyvelőkamrákban a plexus chorioideusban (10. ábra), valamint a hypocampusban és a thalamusnak az oldalsó agyvelőkamrához közel eső szakaszain a legkif ejezettebb . Vérzések az agyvelő féltekéinek mind a szürke, mind a fehér állományában, ezen kívül az agytörzsben is megfigyelhetők voltak (11. ábra); vérzések a parenchymában jobbára szabálytalan gócok formájában jelentkeztek, esetenkint azonban a nagy mennyiségben kilépett erythrocyták a vérereket körkörösen vették körül. Részben a vérzések körül, részben azoktól függetlenül is számos körülírt területen az agyvelő állományában vacuolák mutatkoztak (12. ábra). A fertőzöttség 33« napján kiirtott egyik egér nagyagyvelejében a régebbi vérzések körül haemosiderint tartalmazó gliasejtek fordultak elő. A nagy idegsejtek egy-egy csoportjában a cytc— plasma sötét festődése és a mag zsugorodása, deformálódása valamennyi egér agyvelejében megmutatkozott. A nagyagyvelő vérereinek a falában és azok körül csak elvétve jelentkezett gyulladásos sejtes beszűrődés és mindössze a fertőzést követő 33 .napon kiirtott egy egérben lehetett több gliasejtből álló gócot kimutatni. A nagyagyvelőben a szürke és fehér állományban (13. ábra) egyaránt előfordultak a lárvák, egyes esetekben a szürke állomány legfelső rétegében, közvetlenül a lágyagyburok alatt, a kitágult vérerek szomszédságában. A lárvákat nem vette körül sejtes beszűrődés. A szívizomzat ban az invázió 4. napján különböző súlyosságú vérzések és neutrophil granulocytákból, valamint lymphocytákból
