Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 7. (Budapest, 1974)

a májban, a tüdőből szintén tovább vándorol a lárvák nagy többsége; az agyvelőben az egyedsűrűség igen magas; jelentősen emelkedett a vesékben és az izomzatban is. A 12. napon a májban és a tüdőben aránylag kevés lárva van. Az agyvelőben igen magas a lárvapopuláció egyedsűrűsége, míg a vesékben és az izomzatban valamelyest kevesebb lárva van. Eltűntek azonban a lárvák a szívből és a vékonybél falából. A továbbiakban az agyvelőben, a vesékben és az izomzatban a lárvapopuláció egyedsűrűségét jelző értékek a megfigyelés végéig magas szinten maradtak, míg a májban és a tüdőben ezeknek az értékeknek a görbéje a 20-24. és a 60-75' nap körül enyhe csúcsot képez (l. az 1. ábrát is). A szemben a megfigyelés végéig mindig lehetett több-kevesebb lárvát találni. A toxocara-lárváknak a légcsőben, a nyelőcsőben és a gyomorban való megjelenésére vonatkozó megfigyelések adatait a 2. táblázat tartalmazza. Az adatok tanúsága szerint az invázió megtör2 . táblázat A Toxocara canis-lárvák vándorlásának dinamikája egér légutaiban és emésztőcsövének elülső szakaszában egyedenként 2500 lárvával történt fertőzés esetén A fertőzöttség tartama napokban a légcsőben A talált a nyelőcsőben lárvák száma a gyomorban a vékonybélben 3 0 0 0 1,2 4 0 0 0 0 5 3,5 3,0 1,0 2,1 6 4,2 2,2 2,3 1,2 7 0,6 1,3 0,6 1,4 8 0 0 0 0 tente után öt nap múlva lárvák jelennek meg a légcsőben és a nyelőcsőben jeléül annak, hogy a tüdőből a vándorló lárvák egy része a légutak közvetítésével a garatba, a nyelőcsőbe, majd a