Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 7. (Budapest, 1974)

nem valamennyi állat (25-ből 24-) immúnis lett. Ennél mérsékeltebb immunizáló hatást fejtettek ki nemcsak az 1, 2, 5 és 10 hímből (58-ból 34 immunis), hanem a 100,

ill. 300 hímből (13-ból 7 immunis) álló féregpopulációk is. A hímek kifejezett immunizáló képességére utal az is, hogy a csupán 2 féreggel immunizalt 20 patkányból 12 (60 %) immúnissá vált. E vizsgálatok során sikerült kimutatnunk, hogy ha a transplantait férgek spontán kiürülésükig, illetve a 20. napon végzett anthelmintikus kezelésig a gazdában maradnak, már egy vagy néhány féreg is képes immunitást kiváltani. A vizsgálatok következő szakaszában azt próbáltuk felderíteni, hogy az átültetett kevés féregnek mennyi ideig kell a gazdában tartózkodnia ahhoz, hogy kialakuljon az immunitás. A 2. kísérletben 1, a 3-kísérletben pedig 5 nőstény Uippostrongylust ültettünk át fogékony patkányokba. A férgek átültetése után 1, 2, 4- vagy 8 nappal a patkányokat tiabendazollal kezeltük, majd vizsgáltuk az átültetéstől számított 10. napon alkalmazott 1000 lárvás provokáló fertőzés megeredését az immunizalt és a fogékony, de előzetesen tiabendazollal kezelt kontroll csoportokban (2. táblázat). A 19- sz. kontroll csoportban átlag 612 (400-84-0), a 24.sz. kontrollcsoportban pedig 496 (340-620) féreg fejlődött ki a 8. napra. A 2. táblázat adataibői kitűnik, hogy egy nőstény Nippostrongylusnak legalább 4 napig kell a patkány duodenumában tartózkodnia ahhoz, hogy a gazdák egy része (11 közül 6) fokozott ellenállóképességre tegyen szert a homológ fertőzéssel szemben. Az öt nősténnyel immunizalt patkányok közül némelyek (21 közül 8) már 1-2 napos expozíció hatására is immunizálódtak, 8 napig tartó expozíció pedig az összes gazdát védetté tette a provokáló fertőzéssel szemben. Gyakorlatilag az Összes fertőzött állatra kiterjedő immunogén hatást egyetlen nősténynek 20 napig, öt nőstény féregnek pedig legalább 8 napig tartó fennmaradása után lehetett kimutatni.