Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)

A T. gondii t már csaknem az összes melegvérű állatfajból kimu­tatták, és vizsgálatokkal igazolták, hogy az emberi toxoplasmo­sis járványtanában döntő szerepet játszanak az állatok. Erre vonatkozóan az irodalomból csak néhány szerző nevét említjük meg. BÉREN GO (2), CATAR (4), JACOBS (16), JOVA (23), ZARDI (31) szerint elsősorban a háziállatok: macska, kutya, nyúl, sertés, szarvasmarha, juh, másodsorban a szárnyasok, harmadsorban a va­donélő állatok a felelősek a humán Toxoplasma-fertőzésekért.A fertőzött állatok széklete, váladéka, húsa, teje és tojása le­het a fertőzés forrása. Az állati termékekben megfelelő főzés­sel, sütéssel a toxoplasmák elpusztulnak. Az oocysták vála­dékban több óráig, míg az ürülékben több hónapig fertőzőképesek maradnak (11,15). Ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan területen, ahol állattartással foglalkoznak és a környe­zethygiene nem kielégítő, a lakosság Toxoplasma-fertőzöttsége gyakoribb. A városi és a falusi lakosok összehasonlításában - antropozoo­nosisról lévén szó - a falusi környezetben élők pozitivitási arányát feltételezésünknek megfelelően nagyobbnak találtuk. Ha­sonló eredményről számolt be számos külföldi szerző is (10,26, 27,29,32). Vizsgálatsorozatunk kitűzött céljaként képet kaptunk Magyaror­szág Toxoplasma-fertőzöttségéről. Komplementkötési próbával és bőrpróbával nyert eredményeink egybehangzóan igazolják, hogy egy populáción belül a fertőzöttség értékének a növekedése és az új fertőzések gyakorisága egybeesik (15-25.életév között). A pozitív eredményt adó vérsavóknak valamivel több, mint háromne­gyed része csak kis (1:5 és 1:10) hígításban tartalmazott anti­testet, ami arra utal, hogy a Toxoplasma-fertőzé s átvészelése általában nem "masszív fertőzés" következménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom