Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)

A T. gondii

t már csaknem az összes melegvérű állatfajból kimutatták, és vizsgálatokkal igazolták, hogy az emberi toxoplasmosis járványtanában döntő szerepet játszanak az állatok. Erre vonatkozóan az irodalomból csak néhány szerző nevét említjük meg. BÉREN

GO (2), CATAR (4), JACOBS (16), JOVA (23), ZARDI (31) szerint elsősorban a háziállatok: macska, kutya, nyúl, sertés, szarvasmarha, juh, másodsorban a szárnyasok, harmadsorban a vadonélő állatok a felelősek a humán Toxoplasma-fertőzésekért.A fertőzött állatok széklete, váladéka, húsa, teje és tojása lehet a fertőzés forrása. Az állati termékekben megfelelő főzéssel, sütéssel a toxoplasmák elpusztulnak. Az oocysták váladékban több óráig, míg az ürülékben több hónapig fertőzőképesek maradnak (11,15). Ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan területen, ahol állattartással foglalkoznak és a környezethygiene nem kielégítő, a lakosság Toxoplasma-fertőzöttsége gyakoribb. A városi és a falusi lakosok összehasonlításában - antropozoonosisról lévén szó - a falusi környezetben élők pozitivitási arányát feltételezésünknek megfelelően nagyobbnak találtuk. Hasonló eredményről számolt be számos külföldi szerző is (10,26, 27,29,32). Vizsgálatsorozatunk kitűzött céljaként képet kaptunk Magyarország Toxoplasma-fertőzöttségéről. Komplementkötési próbával és bőrpróbával nyert eredményeink egybehangzóan igazolják, hogy egy populáción belül a fertőzöttség értékének a növekedése és az új fertőzések gyakorisága egybeesik (15-25.életév között). A pozitív eredményt adó vérsavóknak valamivel több, mint háromnegyed része csak kis (1:5 és 1:10) hígításban tartalmazott antitestet, ami arra utal, hogy a Toxoplasma-fertőzé s átvészelése általában nem "masszív fertőzés" következménye.