Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)

lés), valószínű, hogy a gyakran 100-300 egyedet számláló túlélő populációk csökkent immunogenitá

sa nemcsak az antigéntermelés csökkenésével, hanem minőségének megváltozásával, esetleg bizonyos adjuváns hatású tényezők termelésének megszűnésével is kapcsolatos. Ennek bizonyítására azonban további vizsgálatokra van szükség . Egyik korábbi kísérletünkben tapasztaltuk, hogy olyan részlegesen toleráns patkányokban, amelyek 1000 lárvás provokáló fertőzéssel szemben rezisztensnek bizonyultak, a primer, tolerált populáció tartósan fennmaradt és petét termelt (6, 4). Jelen kísérletünk eredményeit ismerve valószínűnek látszik, hogy ezek a gazdák azért is tanúsíthattak egyszerre immunitást a friss féregfertőzéssel szemben és toleranciát a primer populáció iránt, mert ez utóbbi antigenitása időközben megváltozott. Eredményeinket röviden összegezve: kimutattuk, hogy a toleráns gazdában túlélő 40 napos Nippostrongylus-populáció immunogén hatása csökkent. Ebből arra lehet következtetni, hogy nemcsak a postembrionális fejlődés során érvényesülő hatások válthatják ki a paraziták fenotipikus adaptációját, hanem toleráns gazdában a kifejlett nippostrongylusokra ható tényezők is . A férgek adaptációja, immunogenitásuk csökkenése természetesen jelentékenyen megkönnyíti a toleráns típusú parazita-populációk túlélését a gazdában,egyben növeli a korai primer fertőzésből származó féregpopulációk epidemiológiai jelentőségét is. Irodalom 1. ASHLEY, W.: Development of irradiated Nippostrongylus brasiliensis larvae and the immunogenic effect produced in rats. - J. Parasit. 5_0. (section 2), 27, 1964. 2. EDWARDS, A. J. - BURT, J. S. - OGILVIE, B. M.: The effect of immunity upon some enzymes of the parasitic nematode, Nippostrongylus brasiliensis

. - Parasitol. 62. 339-