Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)

in the lungs when, from day 5 after infection, migration via thoracic duct lymph was impossible due to obstruction or drainage. This suggests an alternative route of migration of D

. filaria-larvae to the lungs, probably via the portal system. Examples are given indicating that the thoracic duct drainage in small and laboratory animals might have relevant implications in experimental parasitology. Autoref. (Állatorvostudományi Egyetem Helmintológiai Laboratóriuma, 1077 Budapest, Rottenbiller u. 50.) KASSAI, T. - SZEPES, G. - REDL, P.: Antithymocyta savó (ATS) immunosupressiv és lymphotoxicus hatása közötti összefüggés vizsgálata Nippostrongylus brasiliensisszel fertőzött patkányban (On the relationship between immunosuppressive and lymphotoxic effect of antithymocyte serum /ATS/ in rats infected with N. brasiliensis) Magyar Állatorvosok Lapja 26. 679-686. 1971. 4 Tab., 22 Lit. A szerzők nyúl anti-patkány antithymocyta savó (ATS) supressiv hatását vizsgálták 150 patkányon a N. brasiliensis-szel szembeni primer és szekunder immunreakcióra. 3x1 ml intraperitoneálisan adott ATS hatására 50-ből 34 patkányban korlátozódott a primer reakció (elmaradt a féregpopuláció zömének kilökődése), 21-ből 10-ben pedig a szekunder reakció (jelentős számú féreg meg tudott telepedni). Az ATS-kezelés 53-74 %-0s lymphopeniát okozott valamennyi kezelt csoportban, a lymphopenia foka és az immunosupressio mértéke között azonban nem lehetett törvényszerű összefüggést kideríteni. A szekunder reakciónak ATS-kezeléssel kiváltható részleges depressziója alapján arra következtetnek, hogy a féregkilökődési folyamatban szerepet játszanak az immunitás sejthez kötött tényezői. Ezt a szerepet azonban nem lehet közvetlenül a peripheries vér lymphocytálnak tulajdonítani . 290