Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)

zonyítéka annak, hogy kisemlősfaunánk leggyakoribb bolhafaja az agyrtes valamelyik alfaja. Nedvesebb élőhelyeken gyakori még a Hosopsyllus fasciatus (Bosc), itteni hiánya leggyakoribb gazdafajának, az Apodemus flavicollis-nak a hiányával magyarázható. A Velencei tó környékéről mindössze három emlős-bolhafaj került elő, ami csak ritkán tapasztalható faj szegénységet tanúsít. A Kisbalaton faunájában hiányolt Hosopsyllus egy példánya itt előfordult, igaz, hogy gazdafajának,az Apodemus-nak néhány példánya is jelen volt. A sok gazdafajon, de nem túl nagy példányszámban gyűjtött Ctenophthalmus assimilis itt is az elmúlt években lezajlott pocok-gradációk maradványa lehet. A három előfordult faj közül szembeszökően magas a Palaeopsylla sori cis rosickyi példányok száma - az összes gyűjtött bolhák számának 87,1%-a, ami azonban természetes,ha figyelembe vesszük,hogy az itt gyűjtött kisemlősök 87,3%-a cickányféle volt, vagyis e bolhafaj szokott gazdaállata. Hasonló összefüggés a kisbalatoni állatoknál is felfedezhető; ott ugyanis az összes gazdaállat 29,5%-a volt a cickányféle, a P. soricis rosickyi példányok pedig a gyűjtött bolhák 17,5%-át tették ki. A két területről gyűjtött gazdaállatok száma (K:374; V:387) és fajokban való gazdagsága (K:15; V:14) csaknem megegyezik, azonban, míg a Kisbalatonon a legtöbb gazdafajt több példány képviseli, addig a Velencei tónál csak a cickányfélekből és a törpeegérből sikerült nagyobb mennyiséget gyűjteni (ráadásul utóbbi faj közismerten "rossz" bolhagazda; országos viszonylatban is alig 1-2% fertőzöttségét tapasztaltam, itteni 5,1%-os fertőzöttsége az eddig tapasztalt legmagasabb érték). Jóllehet a gaz^daállatok száma alig különbözik, bolhával való fertőzöttségük meglehetősen eltérő: a Kisbalatonon 11 faj 61 példányáról 103 bolhát,míg a Velencei tónál 8 faj 102 példányáról 210 bolhát sikerült gyűjteni; ennek ellenére a kisbalatoni anyag fajokban sokkal gazdagabb, mint a velencei (l., 2. és 6. táblázat). A vizsgált terület talajminőségének és növénytakarójának összetétele - jelen esetben - nem befolyásolta döntően bizonyos 200