Dr. Kassai Tibor - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 6. (Budapest, 1973)

terjedése által jól elhatárolható területeken (SMIT és SZA­BÓ, 1967). A viszonylag csekély vizsgálati anyag nem nyújt lehetőséget a gazda-specifitásra vonatkozó következtetésekre, de az irodalmi adatokkal és korábbi saját tapasztalatommal (SZABÓ, 1972) egye­zően itt is megfigyelhető volt a Palaeopsylla soricis rosickyi Smit gyakori előfordulása a Soricidákon. A Ctenophthalmus assi- milis assimilis (Taschenberg) viszonylag nagy számban és több gazdafajon való előfordulása feltehetően annak következménye, hogy az ún. "pocok-gradációk" idején e faj a Microtus arvalis közvetítésével elterjedt a területen, majd a gradáció összeom­lása után a többé-kevésbé specifikus gazdájáról más fajokra kényszerült átvándorolni.Ha módunk lett volna a következő évek­ben folytatni kisbalatoni vizsgálatainkat, minden bizonnyal megállapíthattuk volna, hogy a C. assimilis képes-e a nem meg­szokott gazdaállatokon több generáción keresztül a megállapí­tott mennyiségben fennmaradni. A területnek viszonylag magasabb páratartalmú mikroklímája teszi lehetővé a nedvességkedvelő két Megabothris-faj (és részben a P. s. rosickyi ) jelenlétét a Kis­balaton faunájában. Az egérféléken kívül további két kisemlősfajról sikerült bolhá­kat gyűjteni. Egy alkonyati repüléskor lőtt denevéren (Nyctalus noctula) az l3chnopsyllus elongatus (Curtis) faj egyetlen nős­tény példányát találtam. Ezenkívül a gyűjtött három Talpa eu­ropaea közül kettőről előkerült a vakond ritkább specifikus bolhájának ( Palaeopsylla kohauti Dampf) egy hím és két nőstény példánya, melyet hazánk területéről mostanáig csak a Bakony­hegység (Iharkút) és a Pilis-hegység (Deszkás-puszta) egy-egy pontjáról sikerült kimutatni (SZABÓ, 1967). A vakond gyakoribb bolhája a P. similis similis Dampf. Egy gazdaállat-egyeden több bolhafajnak egyidőben való ú.n. társas előfordulását itt is több esetben megfigyeltem. E tár­sulások összetétele a 2. táblázatban látható. A leggyakoribb faj (C. agyrtes bosnicus ) majdnem valamennyi társulásban szere­pel. Az 1. számú társulás kivételével valamennyi társulás csak 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom