Dr. Holló Ferenc - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 5. (Budapest, 1972)

Az irodalomban nem található azonban közlés arra vonatkozóan, hogy milyen immunglobulin-osztályhoz kapcsolódnak ezek az antitestek, s igy tipusuk még meghatározásra szorul. Ezért a T» pi si form

isoncosphaerák támadásával szemben kialakuló precipitinválasz további jellemzése érdekében ujabb kísérleteket végeztünk, amelyekben az immunglobulinok és a precipitinek közti kapcsolatot vizsgáltuk immunelektroforézissel. A fertőzött nyulak nativ vagy koncentrált szérumát alkalmazva, többféle antigénpreparátum segítségével sikerült ezeknek az ellenanyagoknak a tipusát meghatározni. Ez a közlemény ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit tartalmazza. Anyagok és módszerek Antigének A vizsgálatokhoz antigénként T. pisiformis-kivonatot /TpK/, C. pisiformis-kivonatot /CpK/, T. pisiformis-"secretum és excretum antigént" /TpSE/, valamint C. pisiformis-"secret

um és excretum antigént" /CpSE/ használtunk, amelyeket a korábban leirt módon állitottunk elő /53/. Antiserumok Az antiT. pisiformis- nyulimmunsavó /anti-Tp/, az antiC. pi si formis- nyulimmunsavó /anti-Cp/, a teljes nyulsavó ellen ható polispecifikus kecskeimmunsavó /anti-nyul-kecskeimmunsavó/, valamint a nyul serumglobulinokat precipitálo juhimmunsavó /antinyulglobulin juhimmunsavó/ termelése a korábban leirtak szerint történt /53, 55/. Fertőzött nyulakból származó vérsavók Husz 6-7 hetes korú, 700-900 g sulyu, fehér, uj-zélandi nyulat egyedenként 500 T. pisiformi

s-petével fertőztünk. A petéket