Dr. Holló Ferenc - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 5. (Budapest, 1972)

amelyek a kedvezőtlen külső körülmények jóra fordulását "védett helyen", a gazda bőr alatti kötőszövetében várják ki, s igy a lárvapopulációnak ez a része imagókká fejlődhetik. Hogy mi a pontos oka a vándorló lárvák tömeges pusztulásának, ill. a vándorlás megnyúlásának, még nem ismeretes. Ebben részben a gazda szervezetének ismeretlen védekezési mechanizmusa is szerepet j átszik• A bőrbagócsok elleni küzdelem összehangolása biológiájukkal A H. bovis fejlődésében /a H. lineatum esetében is biztosan hasonló a helyzet/, amint az az eddig elmondottakból is kiderült, vannak különböző szakaszok, - mondhatnók - kritikus mozzanatok, amelyek során a populációt hol biotikus, hol abiotikus tényezők kisebb-nagyobb mértékben megtizedelik. Nyilvánvalóan abiotikus tényezők rovására irható az embrionális fejlődés szakában történő 5-10 %-os redukció /a peték bizonyos hányadának különféle - elsősorban - mechanikai tényezők okozta lesodródása a gazda szőrzetéről/. Biotikus tényezők okozzák a vándorló 1. lárvák tömeges - 70 %-os pusztulását, még mielőtt a gerinccsatornába jutnának. Hasonlóan biotikus tényezők hatására vezethető vissza a 2. és 3. lárvák 20-30 %-ának az elpusztulása. Sem az első,sem a második esetben szereplő biotikus tényezőket nem ismerjük. Főleg ismert abiotikus tényezők okozzák a bábok mintegy 40 %-os pusztulását . A bőrbagócslárva-betegség ellen a védekezés akkor lesz korszerű, ha a fenn vázolt fejlődési szakaszokban regisztrálható populáció-egyedsürüséget szabályozó jelenségekhez igazodik. Konkrétan: olyan időszakban kell tevőlegesen beavatkozni, amelyekben a populáció természetes halandósága is magas. Az embrionális fejlődés időszakában történő beavatkozásnak a hatékonysága számos tényező miatt fölöttébb kétséges. Olyan, az állatokra rápermetezhető szerrel nem rendelkezünk,amely a szőr-