Dr. Holló Ferenc - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 5. (Budapest, 1972)
az anyagot további hatásvizsgálatnak érdemes-e alávetni. Bár az in vitro technika metodikailag sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint az in vivo technika, mégsem terjedt el olyan mértékben, mint az utóbbi. Ennek a többi között az is az oka, hogy mig például a baktériumok és a gombák in vitro eredményesen és tömegesen tenyészthetők, addig a parazita férgek a gazdaszervezet nélkül alig vagy egyáltalán nem állithatók elő. A vizsgálatok az élősködő *érgeken kivül a hozzájuk rendszertanilag közel álló szabadon élő helminteken is végezhetők. Az utóbbi években hazánkban is folytak in vitro szkrining-vizsgálatok az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyárban , ahol Dr. ÖRDÖGH FERENC vezetésével gyürüsférgeken /a Tubifex rivularium on és az Enchytraeus albidus on/ több száz vegyületet szkrineltek /dr.HALÁSZ ZSUZSA szóbeli közlése/. 2. In vivo primer szkrinelés . Az antheimintikus hatású vegyületek elsődleges kiválogatására manapság a gazda-féregmodelleken történő vizsgálatok terjedtek el. E vizsgálatok lényege az,hogy a kivánt féregfajjal mesterségesen fertőzött laboratóriumi gazdaállatot kezeljük a vizsgálandó kémiai anyaggal, ós a hatékonyságot a kezelt állatokban talált átlagos féregszámnak a kezeletlen, kontrollcsoportbeli állatok átlagos féregszámához való viszonyítása alapján biráljuk el. Az 1. táblázat bemutatja a leggyakrabban használt gazda-féregmodelleket. E modellek egyikén vagy másikán szkrineléssel nyert eredmény bizonyos valószínűséggel vonatkoztatható az emberben és a háziállatokban élősködő féregfajokra. Igy pl. ha egy vegyület hatékony a fehér egér Syphaciá jára vagy Aspiculuris ára, remélhető, hogy hatékonyságot mutat a ló Oxyuris a vagy az ember Enterobius a ellen is, mivel mind a négy féregnemzetség az Qxyuridae családba tartozik. Laboratóriumunkban fonálféreg- és galandféregellenes hatékonyságra szkrinelünk. Modellként a következő fajokat választottuk: két fonálféregfajt, a Nippostrongylus brasiliensis t patkányban.
