Dr. Holló Ferenc - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 5. (Budapest, 1972)
A T. pisif ormis-oncosphaerákkal történő fertőzések nyomán kialakuló humorális ellenanyagválasz további tanulmányozása érdekében ujabb kísérleteket végeztünk, amelyek során mesterségesen fertőzött nyulakban a primer és szekunder fertőzésre jelentkező ellenanyag-termelés lefolyását, valamint a képződött ellenanyagok és az immunglobulinok közti kapcsolatot vizsgáltuk. Ez a közlemény ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit ismerteti. Anyagok és módszerek Antigének Az agargéldiffuziós-precipitációs próbában antigénekként T. pi si formis-kivonatot /TpK/ és C. pisiformis-kivonatot /CpK/ alkalmaztunk, amiket az előző közleményben leirtak szerint állítottunk elő /53, 54/. Az indirekt hemagglutinációs próbában használt antigén pedig LANCEFIELD /41/ eljárásával T. pisifor- mis ból készült a korábban leirt módosítással /51/. I A T. pisiformis-petéket mesterségesen fertőzött kutyákból gyűjtött gravid féregizekből izoláltuk, a vándorló lárvákat és a kifejlett cysticercusokat pedig T. pisiformispetékkel kísérletesen fertőzött nyulakból a korábban leirtak szerint gyűjtöttük /52,56/. Antiserumok A vizsgálatokhoz felhasznált. antiT. pisiformis-nyulimmunsavó /anti~Tp/, az antiC.pisiformis-nyulimmunsavó /anti-Cp/, a nyul serumfehérjéket precipitálo polispecifikus kecskeimmunsavó /anti-nyul kecskeimmunsavó/, a bispecifikus anti-nyul IgG és IgM juhimmunsavó, a monospecifikus anti-nyul IgG juhimmunsavó, a monospecifikus anti-nyul IgM juhimmunsavó, az anti-bovin-serumalbumin nyulimmunsavó /anti-BSA/, valamint az anti-humán-serum100
