Dr. Holló Ferenc - Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 5. (Budapest, 1972)
Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a precipitációs csikók az egyes vérsavók esetében - mivel a vérsavók precipitin-tartalma erősen változott - más-más antigénkoncentrációknál és más-más idő alatt alakultak ki optimálisan az immundiffúzió során. Ennélfogva az összes precipitációs vonalat, ami az előzetes agargéldiffuziós-precipitációs vizsgálat folyamán kialakult, az alkalmazott immunelektrofore tikus módszerrel nem sikerült a serum immunelektroforetiku s képével együtt demonstrálni egyetlen lemezen. Az általában alkalmazott 10-15 mikroliter vérsavó immunelek troforetikus vizsgálata folyamán ugyanis, miként a mellékelt ábrák szemléltetik, egyetlen precipitációs iv fejlődött ki a különböző antigénkészitményekkel szemben még az olyan vérsavók esetében is, amelyek pedig a szóbanforgó antigénekkel az agargéldiffuziós-precipitációs próbában radiális kettős diffúziós módszerrel reagáltatva két vagy több precipitációs sávot hoztak létre. Ennek oka elsősorban az, hogy az elektro foretizált 10-15 mikroliter vérsavóban kevés féregellenes antitest volt ahhoz, hogy valamennyi an tigénösszetevővé 1 szemben jól látható precipitáció alakulhasson ki. Másrészt a féregantigénekkel szemben kialakuló precipitációs ivek, illetőleg a serumkomponenseknek megfelelő precipitációs ivek optimális kifejlődéséhez különböző inkubációs idő volt szükséges. Az agargéldiffuziós-precipitációs próbában kimutatott valamenynyi precipitációs iv kialakításáért felelős precipitineket ugy sikerült lokalizálni, hogy ugyanabból a vérsavóból 20-30 mikrolitert elektroforetizál tunk egyidejűleg több lemezen. Ezt követően a szétválasztott se rumkomponensek re külön lemezen diffundáltattuk a különböző koncentrációjú antigénoldatokat, és külön lemezen a nyul serumfehérjéket precipitálo immunsavókat, majd a lemezeket a precipitációs ivek optimális kialakulásáig inkubáltuk. Ilyenkor az antigénoldatokkal szemben annyi precipitációs iv alakult ki, mint ahányat az e-lőzetes aga rgéldi f fúziós vizsgálatok során megfigyeltünk. Exek a precipitációs ivek az antigénvályuk között egymással párhuzamosan helyeződtek oly módon, hogy a legki fejezettebb precipitációs iv közvetlenül az antigénvályu szomszédságában fejlődött ki; ettől befelé foglaltak
