Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 4. (Budapest, 1971)
zett strukturális elemet láthatóvá tett, ami lehetőséget nyújtott fiziológiai jellegű ismeretek megszerzésére, és több vitatott morfológiai problémát is megoldott. Az elektronmikroszkópia nagyban hozzájárult pl. a laposférgek köztakarójának megismeréséhez.Ezek a férgek ugyanis - ellentétben az eddigi felfogással - nem egyszerű kutikulával, hanem aktiv epidermisszel vannak boritva, amely résztvesz a férgek táplálkozási folyamataiban. A galandférgekben a köztakaró felszínén papillákhoz hasonló mikro-bolyhokat, továbbá pórusokat mutattak ki, amelyekből szubkutikuláris csatornáéskák vezetnek a parenchyma-szövetbe. A hámsejtekben mitochondrium és enzim jelenlétét észlelték; ezek a képződmények lehetővé teszik az emésztőc sat orna nélküli férgek táplálkozásának jobb megértését. Bár a mételyeknek van emésztőké szülekük, a tápanyagok felszívása - a nyelőcső lekötésével végzett kísérletek tanúsága szerint - nagyrészt a köztakarón át történik. Az epidermis sérülése tehát a mételyekre végzetes lehet; ilyen károsodást okoz,igy hat pl. a hexaklorofén a májmételyre. A fonálférgek esetén a kutikula nem vesz részt a tápanyag felszívásában. A fonálférgek emésztőcsovének szerkezete és funkciója nagy hasonlóságot mutat a magasabb rendű állatok emésztési folyamataihoz. A véglények elektronmikroszkópos vizsgálata során kiderítették, hogy jóval bonyolultabb szerkezettel rendelkeznek, mint amit a fénymikroszkóp mutat. A sarcosporidiumokon, a Toxoplasma gon- diin végzett vizsgálatokkal e véglények elhegyesedő végén egy csonkakup alakú képződményt mutattak ki, amely egy poláris gyűrűbe folytatódik. Hasonló alakzatokat irtak le a plasmodiumokban és a piroplasmákban is. Ezeknek feltételezhetően az a szerepük, hogy fehérjeoldó enzim termelése révén a parazitáknak a gazdaszervezet sejtjeibe történő behatolását elősegitsék. Megállapították továbbá, hogy a toxoplasmosis esetén képződő cysták fala parazitás eredetű és nem a gazdaszervezet által termelt anyag. Számos elektronmikroszkópos vizsgálatot végeztek a coccidiumok morfológiájára, biokémiájára, fejlődésmenetére stb. vonatkozó-
