Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 4. (Budapest, 1971)

70. nap között érte el a maximumot. Ebben a periódusban fordul­tak elő a legnagyobb ellenanyag-titerek, amelyek azonban soha nem haladták meg az antigénként használt 10 mg/ml fehérjetar­talmú CpK 1:128-as higitását. A fertőzöttség 70. napjától az ellenanyag­tit er csökkent, de még a fertőzést követő 100. napon is minden állat vérsavója kimutatható mennyiségben tartalmazott precipitáló antitesteket. Ez a titercsökkenés feltehetően az élősködő ama biológiai sajátságával van szoros kapcsolatban, hogy a májból kijutott cysticercusok végleges tartózkodási he­lyükön, a hashártyán megtelepedve betokozódnak, éé mintegy 7 hét alatt elérve a fertőzőképes stádiumot, fejlődésük befejező­dik. Ettől az időponttól kezdve növekedésük lényegében megáll, anyagcseréjük is lassabb ütemű, ennélfogva megszűnik, vagy leg­alább is tetemesen lecsökken az a massziv antigénhatás, amely a fertőzöttség korábbi szakaszában éri a megtámadott gazdaállatot annak folytán, hogy a fiatal, növekedésben lévő, élénk anyag­cserét folytató élősködők antigénhatésu produktumai közvetlenül a keringésbe kerülnek. Az ujrafertőzött állatok vérsavóival kapott eredmények alapján arra következtethetünk, hogy az oncosphaerák ismételt támadása nyomán fokozott mértékű ellenanyag-termelés indul meg, ami nyilván a reinfekcióval bejutott élősködők szolgáltatta anti­génstimulusra vezethető vissza. Ezt a reakciót azonban nehéz "klasszikus" másodlagos immunválaszként felfogni, mivel abban nyilvánult meg, hogy egyrészt a precipitin-titer a reinfekció után fokozatosan emelkedett, és a 40. napon átlagosan két kite­vővel volt magasabb, mint az első fertőzés után észlelt tite­rek, másrészt az immundiffúziós analízisek tanúsága szerint az ujrafertőzött nyulak vérsavója olyan antigénkomponensek ellen ható precipitineket is tartalmazott, amelyek a csak egyszer fertőzött állatok vérsavójában nem fordultak elő. Sajnos, ké­sőbbi időpontokban a vérsavókat nem vizsgáltuk, ezért arra vo­natkozóan, hogy a reinfekciót követően a továbbiakban miként a­lakul a vérsavók precipitin-tartalma, még ujabb vizsgálatok szükségesek. k precipitinek dinamikáját illetően SUL'C és ISZMAGILOVA (30)

Next

/
Oldalképek
Tartalom