Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 4. (Budapest, 1971)

Ultraszürés Az ultraszürést vákuumdializissel 50-100 Hgm negativ nyomáson 8-as méretű dializáló cső"^ felhasználásával a leirt módon vé­geztük (6). Fehérj emeghatározás A fehérjemeghatározásokat biuret-reakcióval végeztük a leirt módon (5). Eredmények A parazitológiai boncolás eredménye A T< pisiformis-peték beadását követő 100. napon végzett bonco­lás során minden nyul cysticercusokkal fertőzöttnek bizonyult. Az egyszer fertőzött csoport állatainak hasüregében átlagosan 210,8 (78-377), az ujrafertőzött csoport állataióban pedig át­lagosan 397,3 (142-438) Cysticercus volt. Az előbbi csoportban valamennyi Cysticercus betokozódott állapotban zömmel a cseple­szen és a medenceüreg hashártyája alatt volt található, és tel­jesen kifejlett scolexszel rendelkezett. Az utóbbi állatcso­portban viszont teljesen kifejlett hólyagférgek (borsókák) mel­lett a hasüregben még szabadon lévő, véglegesen még meg nem te­lepedett, fiatal cysticercusok is előfordultak, amelyek a töb­binél lényegesen kisebbek és fejletlenebbek voltak, s igy nyil­ván a reinfekcióból származtak. A precipitáló ellenanyagok dinamikája Precipitáló antitesteket legkorábban a fertőzést követő második Union Carbide ^Corporation, Chicago, Illinois, USA

Next

/
Oldalképek
Tartalom