Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 4. (Budapest, 1971)

(Makói Városi Tanács Kórház-Rendelő Intézet, Röntgen osztály, Makó) FEHÉR, GY. - LENGYEL, A. - BOZÓKI, M. - ALMÁSI, P.x Modellkí­sérlet a városi szemét és fekália-iszap komposztálási felté­teleinek vizsgálatára (Model experiment for the examination of the requirements fot the joint treatment of urban refuse and faecal sludge) Egészségtudomány, 14, 404-412, 1970. 7 Fig., 1 Tab., 17 Lit. A szerzők Tatabányán a Talaj gazdálkodási Vállalat Keverő Tele­pén modellkísérletet végeztek a városi szemét, valamint a csa­tornázatlan területeken keletkező fekália és szennyvíziszap e­gyüttes kezelési (komposztálási) feltételeinek tisztázására. Vizsgálták a hazai viszonyok között alkalmas keverési arányo­kat, az ennek megfelelően összeállított hulladékhalmokban a szerves anyagok bomlása során keletkező hőmérsékleti viszonyokat és ezzel összefüggésben a különböző pontokon elhelyezett sertés Ascaris-peték pusztulását. A vizsgálatok eredményei a követke­zőkben foglalhatók össze. 1. A fekáliaiszap és a városi szemét együttes kezelésénél (kom­posztálásakor) a keverési arányt ugy kell megválasztani,hogy a szerves anyagok bomlása során kialakuló hőmérséklet-a kom­posztprizma minden pontján - elérje az 55°C-ot. Az ilyen mó­don, 4-5 hónap érlelési idő alatt előállitott komposzt para­zitológiai szempontból ártalmatlannak tekinthető. 2. A 35% nedvességet tartalmazó városi szeméthez elcsurgás nél­kül maximum 44,5 %-ban (1x2,25) keverhető a 95 % nedvességet tartalmazó fekália, de a bélféregpeték pusztulásához szüksé­ges hőmérsékleti viszonyokat csak az li4» vagy ennél kisebb keverési arány biztosítja. 3. A komposztálás folyamán a nyers hulladék érési sulyvesztesé­ge közel 50 %,és a beért anyag átrostálása után a nyers hul— ladékkeverék kb. 1/4-e, mint nem értékesíthető (rainacs) a­nyag marad vissza, amelynek elhelyezéséről.külön kell gon­doskodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom