Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)
számú rendelet pl. az atkákkal, zsizsikekkel szennyezett étkezési magvak felhasználhatóságára vonatkozó határértékeket irja elő). Az importált élelmiszerek elbírálásánál más országok által kiadott előírásokat is figyelembe veszünk. E dolgozatban az élelmiszereink állati kártevőkkel való szenynyezettségének felmérése céljából az OÉTI és a Fővárosi KÖJÁL által 1958-67 években végzett vizsgálatok néhány fontosabb adatát ismertetjük. Saját vizsgálatok Munkánk az alábbi szempontok vizsgálatára terjedt ki: 1/ a 10 év alatt vizsgált mintákban milyen százalékos megoszlásban voltak kártevők; 2/ mely élelmiszercsoportok voltak leggyakrabban szennye, zettek; 3/ az élelmiszerekben milyen kártevők fordultak elő leggyakrabban? A vizsgált minták bizonyos értelemben válogatás nélküliek. A minták egy része Budapestről és Pest megyéből, nagy része importált élelmiszerekből és az ország más területeiről származik. A két intézetben azonosnak tekinthető vizsgáló módszereket alkalmaztunk. Az eredmény kiadásáig, ami kinevelésnél 3-4 hétig is eltartott, a mintával teljesen azonos élelmiszer „zárlat" alatt állt (5). Az 1. táblázat on látható a vizsgált és a szennyezettnek talált minták száma évenkénti megoszlásban. Az OÉTI által vizsgált 2861 minta 7,4 fi-a, a KÖJÁL 1198 mintájának 12,8 fi-a. volt pozitiv. A két intézetben feldolgozott összesen 4059 mintában (mely a feldolgozás során 12.177 vizsgálatnak felelt meg) talált 9 fioa pozitivitást igen jelentősnek kell tartanunk, tekintve, hogy minden élelmiszertételt, melyből kártevők voltak kimutathatók,