Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

vány során 82 személy lett beteg. Említésre méltó Nagy-Budapest területe is, ahol a különböző helyről származó trichinellás sertéshúsok fogyasztása után ismételten megállapítottuk a be­tegséget, (lásd a térképet!) Az emberi megbetegedések forrása a legtöbb esetben télen házi­ vágás utján levágott sertés húsából,illetve lőtt vaddisznó hú­sából készitett nyers kolbásztöltelék, ill. füstölt kolbász volt. Több megbetegedés alkalmával a háziasszonyok a sertéshús konyhai feldolgozása (pl.vagdalthus készitése) folyamán a nyers darált, fűszerezett húsból kóstolgattak és igy történt a fertő­ződés. A megbetegedések általában családi jellegűek voltak, és nagyrészt falun fordultak elő. A betegek legnagyobb részében jellegzetes tünetekben nyilvánult meg a trichinellosis. A bán­talom diagnosztizálására átlagosan a fertőzéstől számitott 4-6 hét múlva került sor. A betegség kimutatására igen alkalmas volt a betegek vérsavójával elvégzett mikroprecipitációs próba. A sertések fertőződésének kivizsgálása során megállapítottuk, hogy a trichinellás sertések tulajdonosainak foglalkozása igen gyakran erdész, vadőr, mezőőr, vadász volt, kiknek éppen fog­lalkozásuknál fogva alkalmuk nyilott arra, hogy sertéseikkel az elejtett vadon élő emlősök, főként rókák és vaddisznók húsát megetessék. Ennek lehetősége annál is inkább fennáll, minthogy hazánkban a vadászok, erdészek, stb. évente kb. 30 000 rókát, 20 000 egyéb szőrmés ragadozót, 4000 borzot, 1000 vadmacskát, 50 000 kóborkutyát, 35 000 kóbormacskát ejtenek el. Az a régi felfogás, hogy a patkány a trichinellák legfőbb terjesztője, ma már egyre inkább háttérbe szorul. Az eddig diagnosztizált trichinella-járványokból, valamint a trichinellosis elterjedtségére vonatkozó hazai vizsgálatokból végeredményben megállapítható, hogy a fertőzöttség gyakoribb nálunk, mint általában gondolják, ezért feltétlenül szükséges a trichinellosis-prevenció kérdésével foglalkozni. A prevenció rendszabályait valamely országban a sertések és egyéb trichi­nella-hordozó állatok fertőzőttségének mértéke, továbbá a nem hŐkezelt hus és húskészítmények fogyasztásának elterjedtsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom