Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

Êv Hely Megbetegedés Halálozás Year Locality No of Patients Deaths 1965 Nyíregyháza 1 1965 Kisvárda-Dunaujváros 8 1965 Kisvárda-Budapest 3 1965 Egerbocs 2 1966 Lónya 19 1966 Lőrinci-Csecse 9 1968 Torna szen tjaka h 6 1968 Tiszakerecseny 6 A legnagyobb kiterjedésű hazai járvány 1964-ben volt, melynek során 116 személy betegedett meg és 3 meghalt. Egy pesterzsébe­ti lakos 1963 decemberében sertést (anyakocát) vásárolt egy Bu­dapest IX. kerületi lakostól. 1964. februárban a sertést kény­szervágták, és a hus nagy részét kolbásznak dolgozták fel. A füstölt kolbászt ezután árusitani kezdték. A kolbász fogyasztá­sa után néhány nap múlva több személy betegedett meg hasmenés, rosszullét, láz kíséretében. Az orvosok influenzára gyanakod­tak, és a betegeket a László Kórházba utalták. A korházban a betegek a szokásos kivizsgálás alatt álltak, majd a magas eosi­nophilia nyomán parazitás betegség gyanúja is felmerült. A be­tegekből származó vérmintákat mikroprecipitációs eljárással megvizsgálva pozitiv eredményt kaptam. A betegek által fogyasz­tani kezdett kolbászból származó mintákban nagy számban (l g húsban 100-200) izom-trichinellát mutattam ki. A trichinellosis diagnózisa tehát beigazolódott. A sertés fertőződése a szövet­tani vizsgálat szerint két hónapnál régebben történt, tehát még az előző tulajdonosnál. Mint kiderült, e tulajdonos a sertést az Aszódi uti szeméttelepen tartotta; valószinü, hogy az állat itt fertőződött a szemétbe került trichinellás hulladék elfo­gyasztása utján. Az eddigiek során élőkben diagnosztizált megbetegedésekről volt szó. A trichinellosis elterjedtségéről valamely országban to­vábbi tájékoztatást nyújt az emberi hullák izomzatának a tri­chinella-lárvák kimutatása céljából végzett vizsgálata. Több

Next

/
Oldalképek
Tartalom