Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

Barker kamrában számoltuk. A II. kísérletben alkalmazott sejte­ket az apró darabkákra vagdalt nyirokcsomókból a szövettenyész­tésben szokásos tripszines emésztéssel állítottuk elő. A donorok vérét egyedenként külön-külön fogtuk fel, majd a vér­savót kiválása után egyenlő arányban kevertük, és a recipiens állatokba 1 ml/100 g testsúly adagban i.v. oltottuk. A fertőzésre használt peték preparálása és adagolása . A petéket I. pisiformis szal fertőzött kutyákból spontán ürülő érett izek­bői izoláltuk. A féregizeket konyhasóoldatban üveghomogenizá­torral homogenizáltuk, centrifugáltuk és a kiszabadított peté­ket sóoldatban szuszpendáltuk. A szuszpenzió petetartalmát kel­lően higitott mintából vett 0,025 ml térfogatú cseppben a mik­roszkóp 160-szoros nagyitása mellett 10-20 cseppben megszámolt peték átlagértéke alapján számítottuk ki'. A szükséges peteada­got 2 ml térfogatban szondán keresztül közvetlenül a gyomorba adtuk be. A peték számolásához és adagolásához mindig ugyanazo­kat az eszközöket használtuk, és az egyes kísérletekben vala­mennyi állatot ugyanazzal a pete-mintával fertőztük. A cysticercusok gyűjtése és térfogatuk mérése . A leölt állatok hasüregéből a lárvákat 37-38 °C-os izotóniás konyhasóoldattal mostuk ki. Nagyságuk jellemzésére a mm^-ben kifejezett átlagos térfogatot adjuk meg, amit az egy állatból gyűjtött valamennyi lárva össztérfogatából és a lárvák számából számítottunk ki. Az össztérfogatot a cysticercusok által kiszoritott viz térfogatá­nak mérésével oly módon határoztuk meg, hogy 37-38 °C-os kony­hasóoldattal kétszer átmosott cys*ticércusokról a folyadékot ma­radék nélkül leszivtuk, majd konyhasóoldatot tartalmazó 0,1 ml­es beosztású bürettába helyeztük őket, és leolvastuk a folya­dékszint emelkedést. Az ily módon megmért össztérfogatot oszt­va a lárvák számával az átlagos cysticercus-térfogatot kaptuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom