Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

első fele. Ha az időjárás normális (száraz, meleg idő) nincsen semmi baj. A 3. stádiumu lárvák a legelőn elpusztulnak, ill. kialakulásuknak nem kedvez az időjárás, s igy a massziv, klinikai tünetekben megnyilvánuló reinváziók elmaradnak. A június folyamán történt invázió a már előző évben legelt állatoknál az alapimmunitás öregbítését eredményezi, a bárányoknál pedig az alapimmunitás fokozatos kialakulására vezet. Az egész állomány immunbiológiai állapotában a kiindulási állapothoz viszonyitva (a legeltetés kezdete) messzemenő javulás jön létre. Ez a körülmény a járványgörbén egy ideig tartó süllyedés után (augusztus tájékán csökkeni kezd a peték száma az állatok bélsarában) egy viszonylagos nyugalmi állapot kialakulását eredményezi, amely rendszerint - hacsak nem túlságosan mostohák az állatok téli tartási és takarmányozási viszonyai - a következő „spring rise"-ig lényegében nem változik. Ennek nem mond ellen az a tény sem, hogy augusztus második felében - szeptemberben a meteorológiai körülmények megint kedveznek a legelő lárvapopulációja feldusulásának, minek következményeként ujabb reinváziók történhetnek. Ezek azonban a már kialakult immunitás miatt a járványgörbén csak alig észrevehető csúcs jelentkezését fogják eredményezni. Egész másként alakul a helyzet, ha július is bővelkedik csapadékban. Mivel akkor már a tavasszal legelőre került bárányok is üritenek bélsarukkal petéket, a legelőn hirtelen óriási mértékben feldúsul a 3. stádiumu invázióképes lárvák száma, ami igen massziv inváziók forrása lehet. E massziv inváziók áttörhetik a bárányok kialakulóban lévő immunitását, s igy súlyos trichostrongylidosisos endemiák fellobbanására kerülhet sor. II. A trichostrongylidosisok diagnosztizálása Célja elsősorban éppen az ilyen endemiáknak az előrejelzése, és ezen az alapon a teendők helyes kijelölése. A trichostrongylidosisok diagnosztizálása eddig a gyakorlatban abból állt, hogy coprologiai vizsgálat alapján megállapították, hogy az állatok