Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-03-19 / 12. szám

Hirek. — Személyi hir. Dr. Németh Antal tankerületi kir. főigazgató évi kőrútjában Pápára érkezett az itteni középiskolák látogatására. — Népes értekezlet gyűlésezett f. hó 18-án d. u. a városháza tanácstermében, melynek egyhangú határozata szerint 22-én nagy közgyűlés fog arról tanácskozni, hogy a tan. képezde számára a város belterületén, a dohánygyár mellett aj álnak telket s a határozatot nyomban küldöttség viszi meg a két miniszternek. — Kettős halálozás. Ujváry Jánosné, gazdatiszt neje özvegyen és szegényen maradt fiával és 2 leányával, kik közül egyik nyomorék volt. Fiát és másik leányát soksok nélkülözés árán kitanittatta. Fia tisztviselő lett, leánya pedig pápai óvónő. — Már-már a szerencse mosolygott volna rájuk, mikor a sors máskép határozott. Az óvónő elméjében megzavarodott, az anya ágyban fekvő beteg lett. Két évig feküdt, mig szerdán a halál megkönyörült szenvedésein s pénteken temették. Nyomorék lánya még egyszer látni óhajtotta, s mikor megmutatták neki, felsikoltott s összerogyott, szive megrepedt. Szegénynek ma lesz a temetése. — A kath. lelkészek kongruájának központi bizottsága három havi szünet után folyó hó 14-én tartotta meg Budapesten első ülését, melyben mint bizottsági tag Főispánunk is részt vett. A ülésen Samassa József egri érsek elnökölt. — A Jókai-kör pályadíjul 50 koronát tűzött ki még a mult évben felolvasásra; a pályázat határideje febr. 15-én járt le s mint értesülünk, 3 munkát küldtek be az elnökséghez, egy beszélyt, egy aesthetikai és egy irodalomtörténeti értekezést, melyek megbirálására Borsos István és dr. Körös Endre tanár urak vannak fölkérve. Mihelyt a bírálatok beérkeznek, az elnökség jelentést fog tenni, egyúttal intézkedik az idényt bezáró előadás idejéről. — A sorozás városunkban május 1-én és 2-ikán lesz, minthogy az ex-lex állapot már nem akadályozza a megtartását. — A képezde elhelyezése ügyében nagy mozgolódás van mint halljuk a polgárság kebelében ; 18-án öt tekintélyes férfiú kezdeményezésére értekezlet volt, a melynek czélja a nagy gyűlést előkésziteni. Különös, hogy a P. L.-ban magyar szövegű pályázati hirdetést olvasunk ápr. 10-iki terminussal. Ez már a harmadik határnap. —A főiskola ifjúsága márcz. 15-iki mulatsága a Griff szálloda dísztermében szokás szerint fényesen sikerült. Mindig érdekessé teszik a vidékről ez alkalomra beözönlő szülők. 9 órakor végződött a színházi emlékünnépély, mire mindenki a Griffbe igyekezett hogy helyet kapjon. Étkezés alatt mérsékelt számú felköszöntő hangzott el, Kis Ernő főgymn. igazgató, Győri Gyula^ Faragó János főisk. tanárok az ifjúságot és vendégeket, Vargha Kálmán theologus a tanárokat s hölgyeket éltették; asztalbontás után kezdődött a táncz, s folyt reggel V

25-ig lankadatlanul. Az első négyest 30 pár tánczolta. Jelen voltak: Asszonyok: Kis Ernőné, Sebestyén Dávidné, dr. Horváth Józsefné, Klára Sándorné, Kosztka N.-né, Osvald N.-né, Vargha Resőné, Kluge Károlyné, Faragó Jánosné, Kovacsics Gyuláné, Szutter Dávidnó, Valter Sándorné, Baranyai Zsigmondné, Kis Józsefné, Kis Gáborné, özv. Ajkai lmréné, Valkó Alajosné, Trestyenszky Gézáné, stb. Leányok: Sebestyén Etelka, Pelargus Emma. Klára Szeréna, Kosztka Miczi, Osvald Vilma, Erber Margit, Kovacsics Lenke, Valter Juliska, Baranyai Jolán, Csizmadia Jolán Lamperth Irén, Horváth Aranka, Körmendy Jolán, Körmendy Lenke, Kakas Margit, Gara Marrska, Trestyenszky Hona, Antal lika, Deák Gizi, Regner Ilona és mások. — Tavaszodik, vehető észre a grófi kertben: bontják a rózsákat téli takarójuk alul, nyesik az utakat, igazítják a gyepet. A padokat lúgossal környezik, hogy árnyékban lehessen pihenni. A korcsolyapálya mellett is ássák a rétet az Erzsébet liget csemetéinek. — Köszönet nyilvánitás. A pápai takarékpénztár a benczés gymnasium szegény tanulóinak segélyezésére 50 frtot ajándékozott. E kegyes adományért a szegény tanulók nevében e helyen is köszönetet mond az igazgatóság. — A Jókai kör márczius 19-iki háziestélyének műsora : 1. Cherubim, Vízhordó czimü operájának nyitánya. Előadják: Kiss Vilma, Csoknyai Erzsi úrhölgyek (zongora) Gáthy Zoltán (1 hegedű), Lázár Andor (2 hegedű), Burghardt István (viola) Schulcz Vendel (cello) urak. 2. Felolvasás Borsos István főisk. tanár ur. 3. Koronázási induló, Meyerbeer a „Próféta" cz. operájából. Előadják Kiss Vilma, Csoknyay Erzsi úrhölgyek (zongora) Gáthy Zoltán (hegedű) Schulcz Vendel (celló) urak. Az előadás este 8 órakor kezdődik. — Fischl Lászlóné urnő 1 frtot küldött lapunkhoz a nyomorgó család részére. A kegyes adományt rendeltetési helyére juttatjuk. -— Nyilvános köszönet. A márczius 15-iki emlékünnepen felülfizettek: Saáry Lajos 3 frt. Dr. Kapossy Luczián, özv Kovács Gáborné, Kluge Károlyné 2—2 frt. Baranyai Zsigmond 1 frt. 50 kr. Somogyi Gy. 1 frt 20 kr. Dr. Kőrös Endre, Dr. Lővy László, Pálffy M., Dr. Antal Géza, Sípos J. 1—-1 frt. A szives adakozásért ez uton is köszönetet mond az ifj. képzőtársulat nevében Nagy Vincze pénztáros. — Hölgyeim! Sok ideig volt alkalmam Bécsben, a legelsőbbrendü divattermekben mint szabásznőnek elsajátítanom mindazt, ami egy csinos, elegáns, Ízléses, divatos ruha kiállításához szükséges. Nemcsak női, hanem gyermek toiletteket is készítek s a legújabb Divat Lapok állván rendelkezésemre, minden e szakba vágó munkát a legutolsó divat szerint állithatok ki. Kész gyermekruhák is nagy választékban vannak. Üzletem Kossuth.Lajos u. (Nobel ház.) Tisztelettel Selinkó Józsefné. Irodalom és művészet. Nászút hármasban. — Rózsa Miklós legújabb novellás kötete. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) kiadása. Ára 1 frt 20 kr — Rózsa Miklós megirt jó pár esztendővel ezelőtt egy verses könyvet, a melyet a hazai sajtó egekig magasztalt és amelynek srófáit két farsangon át szavalták szerelmes gavallérok és a melynek egy néhány darabja egy hires franczia anthologiában is megjelent. Megirt azonkívül valamikor tavaly, egy egy novellás kötetet*.Tévelygések" czimen. A sajtó se hidegen, se melegen nem fogadta, csekély hijja, hogy agyon nem hallgatták. A verses könyv a „Szélcsend" és a „Tévelygések* megjelenése között eltelt vagy öt eszendő. Mit mivelt ez alatt az öt esztendő alatt a szerző? Újságot irt, minta többi magyar iró, csakhogy egy kicsit máskép. Ő véletlenül azt gondolta, hogy az újságírás nemcsak kenyérkereset, hanem hivatás is. Ezen hivatásnak áldozva, sikerült neki rövid idő alatt oly kellemetlenné tenni magát kollegái előtt, kogy cseppet sem csodálható, ha a „Tévelygések" kötetét, annak daczára, hogy a legelfogultabb elme is látta, hogy kész iró munkájával állunk szemben ugy fogadták, mint a „tehetséges kezdők" munkáit szokták fogadni a lapok szerkesztőségeiben. És most mikor nyolcz esztendei ujságiróskodás után és tizennyolcz kötet kiadása után (mert három önálló kötetén kivül a könyvpiaczon forog tiz kötet regény fordítása és öt kötet ifjúsági irata) legújabb kötele utolsó novellájában bucsut mond sok mindennek és tényleg elhagyja a sikerek és harczok színhelyét, azzal az impressióval távozhatik, hogy őt idehaza eddigelé a „kellemetlen genie"nek tartották. * Mert hogy határozott, eredeti és merő egyéniségből álló igazi tehetség Rózsa Miklós, azzal már régen tisztában vannak ellenségei is valamennyien. Hogy pedig az érvényesülés utján nem haladt villamos gyorsasággal előre, annak csak ő maga az I oka, aki tehetségét eddigelé mindig arra | használta fel, hogy megírjon egy szép verj set, vagy egy jó novellát. És hogy mindig sikerült is neki, arról legjobb tanúbizonyságot szolgáltatnak kötetei, ahol összegyűjtött munkáiban érdekesen látjuk kidomborodni az ő nem mindennapi, külön sajátos egyéniségét és fényes talentumát. * A „Nászút hármasban" czimü minap megjelent novella-gyűjteménye messze • kimagaslik a mai novellisták átlag-termelésén. Ez a könyv csupa szin, csupa élet, csiipa valóság, tele érző lelkekkel, harmonikus egyéniségekkel, amelyeknek pompás rajzán mindig élénken keresztül szűrődik az iró meleg kedélye és amely alakok megrajzolásában, helyzetek leírásában, mesék szövésében mindig visszatőkröződik irónk poétái szubjektivitása. Ez a szubjectivitás, amely affektálva vagy túlhajtva érzelgőséggé és modorsággá fajul, de viszont ez az a szubjektivitás, a mely igaz, érző lélekből öntudatlanul fakadva poétává teszi a formában nehézkesebb prózairót is. Rózsa Miklósnak kétségtelenül cz a szubjektivitás legértékesebb irói tulajdona. Mert amint annak idején megirt egy egész verses kötetet, mely nem szólt másról, mint az ő szenvedéseiről, az ő szerelmi bánatáról, az ő csalódásairól és az ő lelkének gyötrelmeiről ugy most is áttérve a. prózaírásra, a mesék, történetek jellemzések megírásába önkénytelenül beleszövi a saját szubjektív érzéseit, gondolatait. És a mint annak idején és még most is ugy olvassák a „Szélcsend" verseit, mint igaz poétái gyöngyöket, ugy novelláiban is a közönséget és mindnyájunkat megkapja az igaz érzések közvetlen hangja; az átértett