Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-03-12 / 10. szám

évi dotatiója a maga 4000 tanuló­jával s vagy 300 tanárával — fél­ennyi, internátus nélkül. Vagy ott van a Ferencz József-intézet, hol egy nö­vendék fentartása 800 frt; a helyi ref. internatusban a 200 frt tartásdíj kevésnek bizonyult, már 250 frtra szándékoznak fölemelni, pedig itt ta­nári kar, tantermek nincsenek, mert ez nem iskola. — Hallom az ellen­vetést, hogy ezek uri iskolák, a ké­pezdészek pedig szegény emberek fiai s mint tanítókra is szerény hivatás vár; nekik jó az olcsóbb internátus is, szolgálják ki magukat, instruktor se kell nekik, tanuljanak maguk. Való igaz, ezt várjuk tőlük ; de az is való igaz, hogy az olyan intézmény, hol a tanulók maguk fűtenek, sepernek, hordják a vizet stb. nem internátus, hanem kaszárnya, oda pedig 21 éves korukban is elég lesz a legényeket besorozni. *) Figyelmező. Városunk egészségügye, Évi jelentés az 1898-iki egészségügyről. Ez a 21-ik jelentés, melyet Pápa városa egészségügyéről készítek és mondhatom, hogy egy sem volt oly kedvező, mint ez. Már az 1897-ik évre ugy nyilatkoztam, hogy mind megbetegedési; mind halálozási tekin­tetben egyike a legkedvezőbbeknek, de az 1898-ik év még azt is egészségi viszonyaink szempontjából túlszárnyalta, amennyiben az egészségi állapot ideális volt, nem hagyván *) Az igazság kedvéért megjegyezzük, hogy a Vál­lalkozók lapjában márcz. 28-ika a terminus s tekintettel nira, hogy bontási munkálatokról és esetleg felhasznál­ható anyagokról is van szó, nincs kizárva annak tehető­sége, hogy a városban épül fel a képezde. A szerkesztőség. — Miféle szörnyeteg volt ez? Orosz tea — csuklotta elzöldült ábrá­zattal . . . — No öcsém, azt mondják, hogy bo­lond a német, de én amondó volnék, hogy a muszka tán mégis őrültebb. Mert hogy orosz theának hívják az istentelen lőrét? — Annak keresztelték. — Nohát igya meg az öregapjával s rázza ki tőle a harraadnapos hideg. Külön­ben jól illik a nyers ugorka mellé . . . * Másnap mikor elmentem a privát órára, Sándri félholtan feküdt az ágyban. A tekin­tetes asszony el nem tudta képzelni, mi baja lehet. — Pedig már theát is főztem neki, mondá aggódva, nincs jobb orvosság a gyo­morbaj ellen. De mikor kínálom, orrát fülét bedugja s ugy rug — kapálódzik, mintegy bolond. Már pedig ezt megihatná még a viczispán is. — Hozz csak édes Esztikém az Uramöcsémnek is egy csészével, ilyet még nem ivott, kóstolja meg, tudom hogy megnyalja a száját is utánna, nem ugy, mint ez az élhetetlen itt . . . No szegény Dongó! Most jáitad meg 1 semmi kívánni valót, nézve akár a megbe­tegedések, akár a halálozás számát. A fertőző betegségek, különösen a ti­phus csak február havában mutatkoztak többször, de a következő hónapokban, kü­lönösen áprilistól kezdve hagymáz éppen nem, a többi fertőző bajok csak elvétve észleltettek. De szóljanak a számok: mig 1897-ben kanyaró jelentetett 115, 1898-ban 15, vör­heny az előző évben 41, a lefolytban 40; 1897-ben hagymáz 123, 1898-ban 20; dif­theritis 97-ben 32, 98-ban 23. A többi fer­tőző baj vagy egyátalán nem, vagy csak oly elenyésző számban észleltetett, hogy emlí­tést sem érdemelnek. A halálozás mily ked­vező volt az imént emiitett bajok után, legjobban illustrálja a bejelentett betegséget okozta halál. Meghalt t. i. kanyaróban 0, vörheny 0. hagymáz 3. diphteritis 7. De legjobban bizonyítja a bevezetésben mondottakat a lefolyt évben történt halálo­zás összes száma, mely 357-et tesz, viszo­nyítva a 14406 lélekszámhoz, a metyet az 1890-iki népszámlálás kimutatott: 24,8% halálozást mutat, mely még a tavalyinál is 2*5% kevesbedést tüntet fel és az 1897-iki országos halálozással szemben, mely27'9%-ra rúgott — 3'1% külörnbözetet mutat javunkra. Könnyű dicsőség volna azt állítani, hogy ezen kedvező arányokat a vízvezetéknek tudjuk be, de ez csak juliusban adatott át közhasználatra, mig egészségi viszonyaink már márcziusban mutattak rohamos javulást. Azonban akarjuk hinni és reményleni, hogy jövőben a kellő éberség mellett a járványok nem fognak a sikerült vizmű használata folytán oly nagy mérveket ölteni, mint a milyenek súlya alatt Pápa lakossága szen­vedett. 7 éven aluli 160 halt meg, a mi az előző évi halálozással összehasonlítva 38-al kevesebbet mutat, azaz, mig 1897-bena 7 éven alóli halálesetek az összes halottak 57%-át tették, addig 1898-ban csak 45%, a mi az e korbeli gyermekek halálozásánál, tekintve Az a bizonyos jelentőségteljes csuklás kez­dett rajtam erőt venni ismét . . . — Csókolom a kezét Tekintetes asz­szony ! Dadogtam fakuló arczczal, de sietnem kell haza — mert — az — izé — a — húsvéti prédikáczióm még nincs leírva . . . — Micsoda ? Húsvéti prédikáczió, most január 10-én? . . . Miféle zöldeket beszél maga is ? Vagy szerénykedik ugy-e, mint mindig ? No egy tapodtat sem megy sehova, oszt punktum. Esztike hozzál csak egy csészével, siess! — De még a Tiszteletes asszonynak is küldök mikor haza megy, tudom ettől megjavul a gyenge egészsége. Nem volt menekvés, erőt kellett maga­mon venni, de meg — Eszti kezéből meg­ittam volna a mérget is. Pár pillanat múlva elém tette az illatos, meleg párolgó italt, én pedig akkorát néz­tem, mint a debreceni nagy templom . . Végre is azt hittem, mindezcsak álom s a hetedik égben, Mohamed próféta oldalán szürcsölök valami méz izü mennyei sörbe­tet . . . . — Ugy-e igy volt Esztikém, édes Anyókám? . . . a népesség szaporodását, páratlan haladást mutat. Az 1 éven alóli 123 halálozási számmal szomben 1897-ben 139 áll, a mi itt is 16 kevesbedést mutat javunkra. Az orvosolt és nem orvosolt halottak száma közti viszony a következő : Gyógykezeltetett 312, nem orvosolta­tott 44. Szegény beteget magam gyógyke­zeltem 345-öt. Ügyirat volt 232 és azok el is intéztettek. Öngyilkosság 4 adta elő ma­gát, 4-el kevesebb mint 1897-ben. Orvos­rendőri bonczolás 1 végeztetett 1 talált hullán. Pápán, 1899. február bó 20-án. Dr. Stelner József, városi főorvos s. k. ­Örömmel látjuk e hivatalos főorvosi je­lentésből, hogy városunk egészségügye ked­vezőbbre fordult; bizonyos azonban, hogy még kedvezőbbé válna egészségügyünk, ha a csatornázást lehetne keresztül vinni, mint ez mult számunkban jelezve is volt. Az idei ködös tél egyhangú fanyar szür­kesége már szinte ólomsulylyal nehezedik változatosság, szinhatás után sóvárgó lel­künkre. Valóban jól esik a kirakatokban látható újdonságok élénkebb színeiből a ta­vasz közeledtére reményt meríteni. A kö­zelmúlt napok első melegebb napsugarára a téli bunda hamarosan lekívánkozott vál­lainkról, hogy könnyebb tavaszi felöltőknek helyet adjon. A szövetek közül covercoat, mouliné, étamine, popeline és az egészen vékony, finom franczia posztó gazdag vál­tozattal várnak előbbkelő üzleteinkben vá­logató kézre és bár az egyszink, az uni mindig az elegánczia bélyegét hordja magán, tagadhatatlan, hogy az idei divat a mérsé­keltebb tarka-barkaságnak is kedvez s igy a diszkrét petty, egy-egy vastagabb fonállal jelzett koczka is fashionable. A hosszanti esik, a mely egy időre a harántesiknak en­gedett elsőséget, némely gyönyörű újdon­ságban bizonyára híveket szerez megának; csak dísze legyen jól megválasztva! Az angol kosztümök tetszetős divata csak a beálló idényben fogja teljes diadalát ülni. Karcsú, fess alakok derékig érő, elől kissé derékkötésen alól is folytatódó rövid zsa ketet viselhetnek ; gyakorlati czéloknak meg­felelnek a két sor gombbal zárt vagy nyitva viselt kabátok. Uj rajtok a vállak felé kitürt, valamint a lekonyuló széles hajtóka, a me­lyet világos posztóra vagy selyemalapra helyezett, többnyire csokrot ábrázoló gazdag paszománt vagy himzés diszit; ez utóbbi a szélfogó vagy kitürt galléron is folytatódik. És minthogy verőfényes szép napokat vá­runk attól a kedves tavasztól, a magas gal­lér mellőzésével, a lehajlógallér kezd elő­térbe nyomulni. Utazásra az angol kosztüm még mindig az annyira kedvelt blúzzal vi­viselhető. Anyaga selyem vagy finom flanel; készitésmódja az egyszerű ingblúz, mely fess nyakcsokorral vagy a férfiakéhoz hasonlóan, de más mértékre készült, élénk szinü slipsz­szel nyer kielégítést. A nyitva viselt uj zsaketek elől le vannak kerekítve és alsó szélük ivezett. Hosszúságúk 54—56 cm. Kábátokon kivül gallérokban is csinos új­donságokkal kedveskdeik a divat. Anyaguk fekete bársony és különféle selyemszövetek, bár a sok himzés ; paszománt, gyöngypikkely, szalagbodor és rátét csak sejteti az alpot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom