Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-02-26 / 8. szám

különösen ezekben a szomorú viszo­nyokban, sokkal jobban megbecsüli a gazda hü cselédjét, semhogy igaz­ságtalan lenne hozzá. Valósággal dé­delgetjük, munkáján túl fizetjük e ritka fehérhollókat. Ha tehát baj van a cseléd és kenyéradója között: leg­több esetben az előbbi a hibás. A gazdák, a munkaadók érzik is ez igazukat, sőt az elöljáróság előtt sem titok e dolog, — s mégis az il­letékes hivatalok a legtöbbször a cse­léd javára döntenek. S miért? Mert az a gyöngébb fél, azt támogatni kell. Mintha bizony a cselédtartónak nem lenne egyébb kötelessége, mint gon­doskodni a kenyérre szorultak ellátá­sáról, semmi ellenszolgáltatás fejében. Nem helyes eljárás ez, s mihamarabb arra vezet, hogy a cseléd lesz az úr, s az úr lesz a* cseléd. Mert az ily vi­szonyok között a gazda nem mer jo­gos retorsióval élni bűnös cselédje ellen, hisz őt büntetik meg; legföl­lébb elcsapja magától — ha baj nél­kül lehet, — s ráereszti más gazdára, ugy' gondolkozván : ha én próbáltam, próbáld te ís. Innen van azután, hogy egyes városokban, mint Pápán is, a több száz cselédnek legnagyobb része olya 1*, a kik már számtalan helyen megfordultak, de csak egy pár helyök van beirva cselédkönyvükbe ; a többit nem akartákgazdáik kitölteni, nehogy a szegény cselédnek ezzel bajt szerez­zenek, alkalmazását megnehezítsék. A mely helyek pedig be vannak jegyezve, azok mind a legszebb bizonyítványok, nál többet, Ausztria-Magyarország 900,000-t, Belgium 8 százezeret, Svédország 4 száz­ezeret, Spanyolország 2 százezeret, Olasz­ország 10 ezerét, Törökország, Sveiez 4—-5 ezeret, Norvégia egy pár száz m. tonnát és : Görögország majdnem semmit se. Pedig Görögországban 67,190 in. tonna vasérczet bányásztak évenkint, azért joggal kérdhet­jük, hogy hová vitték a sok vaskövet. A felelet reá az, hogy Angliába a Siemens aezél gyártásához. Ilyen formán van Olasz és' Spanyolország is, a honnan nagyon sok vaskövet visznek ki Angol és Németországba. Igy pl. az esseni Krupp czég nagyobbrészt spanyolországi vaskövet használ, melyet az ős kelta nép, a Pireneusok északi részében lakó baskírok fejtenek. Angol hajók hajósulyként hordják a görög és elbai vaskövet, a visszatérő kőszén szállító hajók szintén olcsón szállítják az említett legjobb minőségű vasérczet. Ebből látható, hogy az angolok és németek nem­csak a hazájukban előforduló vasérczeket dolgozzák fel, hanem a külföldit is ők hasz­nálják el, ami általa germán eredetű népek messze tul szárnyalták a kelta és latin né­peket, mert az angolok, németek és észak­amerikaiak együtt véve mintegy 18 millió m. toiína vasat termelnek évenkint. Hogy ez mekkora értéknek felel meg, kitűnik a kővetkező kimutatásból: Anglia kivitele volt holott legtöbbjét a gazda azért irta be igy, mert ha az igazat jegyezte volna be, a cseléddel gyűlt volna meg a baja az illetékes hatóságnál. Hogy egészséges állapot-e ez igy, feleljenek rá a cselédtartó gazdák, a kiknek alkalmuk van tapasztalni, hogy az elkezelés, a gazdával goromhás­Jcoclás, a munkakerülés, sőt még az erkölcstelenség is napról-napra terjed a cselédség között. A cseléd-törvény ugyan elég szigorú paragrafusokban kél a gazda védelmére, de mit ér, ha nincs a ki alkalmazni merné ? Írott ma­laszt az mind, ha életbe nem léptetik teljes szigorúságával azok, a kiket első sorban illet: a gazdák s az illetékes hatóság. Igen, ha cseléd-viszonyainkban üdvös változtatást akarunk elérni: első dolgunk legalább is az, hogy ugy a gazdák, mint a hivatalos hatóság ne féljenek a törvényben előirt sza­bályokat végrehajtani, illetve annak végrehajtását követelni. Ezt kívánja az egész társadalom iránti huma­nismus. x. Mementó! (Fo'yt. és vége.) Nagyjában végezvén a családi élet le­írásával, tegyük vizsgálódásunk tárgyává a községet. Hol a családok igaz szeretetben és boldogságban élnek, ott a községi élet is virágzó. — Nincs vallás, mely ne hir­detné a szeretetet. A mely községben tehát virágzik a hitélet, ott jó társadalmi viszo­nyok vannak. A kereszténység a szeretet vallása. Az Isten szeretetből egyszülött fiát adta értünk; Krisztus Jézus irántunk való végtelen szeretetből a leggyalázatosabb ha­lállal mult ki. Ebből az látszik, hogy sze­retet nélkül nem lehetünk Isten gyermekei, nem lehetünk Krisztus követői és hívei. Mondja is a nemzetek nagy apostola, hogy az oly erős hittel is, a melylyel hegyeket lehetne áthelyezni, semmi az ember, ha nincs szeretete, — hogy hit szeretet nélkül zengő érez és pengő czimbalom. — Kell, hogy az izraeliták vallásában is az Isten­szeretet mellett lényeges tant képezzen a felebaráti szeretet. Mivel tehát a szeretet teszi a hitet tökéletessé, ne szűnjenek meg soha a szeretet szerint cselekedni. Ha a pap a szószéken s egyéb alkalommal a szere­tetről beszél, a szeretet magvait hullatja a szivekbe; de hogy azok a magvak csirát hajtsanak, gyümölcsöket hozó növénynyé fejlődjenek, szükséges, hogy a pap csele­kedeteit az igaz szeretet szabályozza. Hiva­talos, magán és társadalmi érintkezéseiben mindenkor a szeretet embere legyen, ki még a szigort is szeretettel alkalmazza. A pappal gyakrabban érintkezők eltanulják töle, mint kell nemesen, igazán szeretni, ezektől eltanulják mások, s igy egyre na­gyobb hullámzásba jő az emberek közt a szeretet. Megtörténhetik az is, hogy az ily kívülről ható okozat folytán a megromlott családi élet is javul, tűrhetővé válik, vagy teljesen a szeretet szelleme szerint alakul ki. A községben fontos tényező az elöljárók és a lakók között levő viszony. Nem alap nélkül állítják, hogy meggyengült az elöl­járók tekintélye — a legmagasabbtól kezdve a legkisebbikig. Ez szomorú valóság. Hol az ok ? Ki a hibás ? Talán nem csalódom, ha azt merem állítani, hogy az elöljárók követik el a hibát, mert, a helyett, hogy testvérias felebaráti szeretettel karolnák fel az ügyes-bajos emberek dolgát, nyersen utasítják el a jogos panaszost, jogtiprást követnek el, basáskodnak a hatalom érze­1876-ban 895.545 m.-t nyers vas, 51.557.580 m. értékben, kovács és henger vasból mint­egy 20 millió m. érték vasúti sínekből 421,290 m.-t, 75.556,144 m. Az előző évekre jóval nagyobb számok esnek ezen vasnem kiviteli áraként, mert 1872 és 1873-ban meghaladta a 200 mii. márkát is. A 60-as évek végén és a hetvenes elején történt túltermelések következménye volt az, hogy azután pangás állott be a vasipar terén és a nagyon alacsony árak következtében nagyon sok vaskohó aludt ki különösen a continensen, mig a sziget­ország e téren is jobban kiállotta a krisist, mert a feldolgozott vas és aczéláruk értéke az iparilag fel nem dolgozott vassal együtt 4 1/. 2 százmillió márkára tehető, vagyis 463,497,912 m.-ra. Ez készpénz, amit a költőidtől kapott, amihez hozzájön még a különböző vasnemeknek feldolgozása saját szükségletükre, a gőzmozdonyok és gőzgé­pek, a vasból való tengeri és folyami hajók anyaga, úgyszintén a nagyon jövedelmező iparágaknak alapját képező gépek, mint a szövő, fonó, kőtő, varró, stb. gépek melyek­nek munkája szintén 100 milliókat ér. Igy tehát ki van mutatva, hogy Anglia nagy gazdagságát a vasnak és kőszénnek kö­szönheti. A vas, mint elem a természetben nem igen fordul elő, kissebb mennyiségben két faja ismeretes u. m. a földi és az égi vas. Az égi vas, mint meteorvos különböző le­lethelyről ismeretes de csak gyűjtemények­ben látható. — A földi vas ismertebb elő­fordulási helyei az Auvergne Francziaor­szágban, Thüringia Németországban és Chotzen Csehországban, úgyszintén Brazília és az Uralhegység. Ujabb időben találtak tiszta vasat Afrikában Szt. John folyó mellett és nagyohb tömegben Grönlandban Diskó szigeten, hol 90,200 és 500 mázsányi nagy tuskókban találják, mig a többi helyeken csak vasszemekben. A vasnak nagy tömege tehát vegyüle­tekben fordul elő, melyek közül vaselőálli­tására szolgáló érezek a vörös és barna­vasérczen kívül a mágnásvaskő és a vaspát, úgyszintén ennek agyaggal való keveréke. Mindezen érczekben a vas élennyel képez vegyületet és pedig a vörösvasércz, barna­vasércz, mágnásvaskő éleg, vagy élecs-éleg, mig a vaspát szénsavas vas. A vas előállítása abban áll, hogy elő­ször azon elemektől, a melyekkel vegyi összeköttetésben van, meg kell szabadítani és egy más elemmel, a szénennyel kell mintegy vegyi összeköttetésbe hozni, miután a tiszta szénenytől mentes vas porrá hull szét és vaséleggé ég el. Azért a szénnek nemcsak az a szerepe, hogy a vas megol­vadjon, hanem hogy vele öntvényt képezzen,

Next

/
Oldalképek
Tartalom