Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-02-12 / 6. szám

Február 12. FtTG-GETLElT, T^L^S^Ü^LMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : ITj-lltCza, 122. SZ., hová a kéziratok és az előfizetési pénzek küldendők. kéziratok vissza nem adatnak. Lap tulajdonosok k ép v.selejt Szováthy Lajos. Felelős szerkesztő : íir. Nyikora József. Főmunkatárs: Makay István. Előfizetési árak: Egy évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 forint. Egyes >zUm ára 10 kr. Apróhirdetés szavanként 2 kr. Vicinális utaink, Bagolyt vinne Athénbe, vizet hordana a Dunába, a ki vármegyénk vicinális útjainak hiányairól, czélszerütlenségéről akarna szót vesztegetni. Nem bosszantó komikum-e pl., hogy ha Pápáról az alig 40 kilométernyire eső Balatonhoz akarok jutni, át kell rándulnom Czellig Vasmegyébe, innen Veszprémmegyét délről egészen megkerülve, felkukkantani Sz .-Fehérvárra, bonnan a déli vasúttal Siófoknál elérjük kedves vármegyénk földén a Balatont. A ki ellenszenvvel viselkedik az ilyen ^-vargabetű iránt, kevesli a 100 km éter utazást, megtehet 200-at egy H betű hátán: felrándul Győrije, megfordul Szőnyben s lezónázik Fehérvárra; innen a veszprémiek is útbaigazítják a Balatonig. Három éve lakom Pápán, s nem tudom megérteni azt a csodát, hogy Szt.-Gálon, Bakonybélen még akad olyan kőkorszakban élő barbár lény, a ki fát szállit pénzért; ott helyben 5 frt egy öl fa; a miért Pápára szállítják, fizetni kell az egynapi kéj utazásért 12 pengőforintot; nyer a fuvaros a más portékáján 240 százalékot. így hirtelen fellehet gazdagodni, gondolom; az ember 1—200 írtért beszerez egypár lovat, fuvaroz fát Szt.-Gálról Pápára, zsebrerakja a 240 percenteket, vállalatát kibővíti, nagyba fuvaroz, megszerzi a fuvar monopoliumot s egy néhány év alatt milliomos lehet. Mért nincsenek mégse milliomosok se Szt-Gálon, se Bakonybélen? minek fuvaroznak fát talán a harminczadik generáczión keresztül? Ez az, a mit nem értek. A fuvaros ős idők óta szegény ember s a fa Pápán még ősibb idők óta drágább, a patikaszernél. Hogy lehetséges ez, a Bakony tövében? Latom a gúnyos mosolyt, hogy én ehhez Tojáss vagyok; 17 frtért helyben lehet egy öl első osztályú fát kapni, ki vesződnék a szentgáli furmányosokkal? a ki nem válogatós, kaphat másodosztályút 15-ért, harmadosztályút még olcsóbban, — a szentgáliak nem állják a versenyt. Nem is állhatják; mit stréberkednek ? minek nekik i 240% nyereség? nem tudják beérni | 100-al, 50-el, vagy, uram bocsá', a tisztes kereskedési haszonnal, 6—8 perczenttel ? Óh! a csökönyösek! maradjanak csak furmányosoknak. Igaz, az erdei öl kiadósabb valamivel a városinál, de a sok vesződség, utánjárás, — minek rontsa az ember egészségét, mikor kényelmesen megrendelheti a fát a depótban, házhoz küldik, darabonként leolvassák stb. Ezt bizony legtöbben igy csináljuk. Azért nem czáfoltuk meg a tényt, hogy egy öl fa, mely az erdőn 5—7—9 frt, mire Pápára kerül, 15—17 frt; vagyis mig a termény a termelőtől a fogyasztóhoz jutott, 4 — 5 közvetítő kézen keresztül, a 30 kmnyi ut a becsérték háromszorosába kerül. Ez a közlekedési viszonyok kezdetlegességét bizonyítja; a tengelyen szállítás igen nagy fényűzés a gőz és villany korában, mérhetetlenül megdrágítja a szállítmányt s mert emberi, állati erőre, szóval izommunkára van alapítva, nem szabáA PÁPAI ÚJSÁG" TARCZAJA, Barna Bandi . . . Barna Bandi devecseri csárdában, Búslakodik, szomorkodik magában. Ügyet sem vet a csaplárné mézes, mázos [szavára. Föl sem tekint a szép asszony rózsapiros [arczára. Szép csaplárné bort hozat a javából, Kínálgatja tulipántos kancsóból. Kaezérkodik, incselkedik a szótalan legénytnyel, De nem birja megigézni nefelejts két szelni ével. Barna Bandi fölemeli bus fejét: S végig nézi a dolmánya elejét, Ott van-é még az a kendő a kis lajbi zsebébe, A mit az a hűtlen adott az övéért cserébe ! ? Szép csaplárné ! itt van a bora ára. Nem maradhatok tovább a csárdába.' — Hej Istenem, én teremtőm, de nagy is a [bánatom! Azt a kis lányt, hűtlen kis lányt a mig élek [siratom. El kell mennem esküvőre, templomba. Elmegyek, hisz' ugy sem járok én oda, Majd mondok egy miatyánkot, kérem a jó [teremtőt, Hogy áldja meg, ne büntesse a hűtelen [szeretőt! Csaplárosné, nézzen jól a szemembe ! Ugy sem lát már engem itt ez életbe, Elmegyek a nagjr világba, ne tudja itt senkisem: Azt a kis lányt, a ki megcsalt, hogy még [most is szeretem. JAfsúrí MiliíVIy. Hóvirágok. Heves mozdulattal emelkedik föl a bársony pamlagról s kedvetlenül dobja le a diszkötésü könyvet — pedig csak most vette ki az üvegszekrényből, — de mikor maga se tudja mit olvas ? — Oh a kis bohó bár mihez fog is, csak nem akar menni semmi, semmi! Daczosan rázza meg bájos fejecskéjét, ugy, hogy az arany fonatok hosszú tekercsekben folyták végig karcsú alakját. Odakünn sürü pelyhekben hull a hó, az ég borult s a kristály ablakok csipke redői az esthomályt szűrik át a diszes boudoirba. Most hirtelen az egyik ablakhoz fut s ábrándos kék szemeivel ugy elmerül a messze a távolba, — vájjon mit néz ? A tánczoló hópelyheket talán ? Lám, lám, most most még az idő is olyan, mint kedélyem, bus és szomorú. Menynyivel másként volt tavaly minden. IlyenElegans !! angol szabíls !! FRIEDMANN JAKAB üzletében — Fc-utcza, a Benczések átellenében — NZ ILY I U X A C Z szabóüzleteiiek átvétele folytán a raktáron levő kelmék a legjutányosabb árban kaphatók. Elegáns ! ! angol Hzabág ! !