Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-12-24 / 53. szám

Pápa, 1899. I. évfolyam 53. zs. deczember 24. ZFXTGrGrlETIalETsl^ T^LlRS^-D^IlIIVEI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Laptulajdonosok képviselője: Előfizetési árak: Szerkesztőség és kiadóhivatal: KiS-lltC%a, 990. SZ., hová a kéziratok és az előfizetési pénzek küldendők. Szováthy Lajos. A szerkesztésért felelős: Egy évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 f rint. Egyes szám ára 10 kr. Kéziratok vissza nem adatnak. Győri Gyula. Apróhirdetés szavanként 3 kr. Karácsony napján, A keresztyén világ örömünnepét hirdetik ma a zúgó harangok. Nagy nap van ma, az a nap, amelynek emlékéhez hozzáfűződik az emberiség négy ezredéves, égető, kinzó vágyának teljesedésbe menése. Búsongva tűrte ádáz sorsát az ember. Lelke, mint sötét börtön megátkozott lakója, nem tndta átal törni a testiségnek korlátait. Hiába röppent föl-felé, — mint a szárnyazúzott madár, hullott alá a földre. A sóvárgás a jobb után emésztő lánggá erősbödött, amely gyötörte, verte, hajtotta, hogy keresse a rettentő helyzetből való kibontakozást, a tiszta lelki szabadság, a lelki felelőség, a szabad akarat világos útját, ahol megtalálhassa lelke egyensúlyát s kibékülhet végre-valahára Istenével, az Igazság és örök Szeretet áldást adó istenével, akitől oly régen elszakadt s akit azóta vágytól izzó lelke föltalálni nem birt . . . De ím, Betlehem azúrkék egén föltűnt egy csillag. Egy csillag csak, de mégis fényességével betölti az egész földet. S a hová csak fénysu gára eljut, ott öröm gyúl a szivekben, imádás kél az ajkakon s hála fohásztól buzog a kebel. Mert megjelent tehát az, akire vártak annyi ezredéven át, aki meghozza számunkra az emberi boldogságot, az erkölcsi megújhodást s egyszersmind megmutatja, kijelöli s előre el is készíti az utat, az epedve-epedett béke útját ... . Majdnem két évezred vihara zúgott át fölöttünk, hogy a betlehemi csillag tudomására adta a világnak, hogy az isteni ígéret, az idők telje bekövetkezett s a békesség lesz állandó lakója a nagy z;y:latások, örökös nyugtalanságoktól kifáradt emberi szívnek. A békesség igéit elvette az isteni ajk, megöntözte az isteni vér s halhatatlan erőt adott beléjök az isteni erő győzelme a halál fölött; de mégis mindig távol, vagy messze vagyunk a testvéri szeretet békéjétől. Mais az egyéni vágyak jog nélkül törtetnek sokszor rút czéljok felé. Anynyira rabjaik önmaguknak, hogy erényt, becsületet és tisztességet ellenségekűl tekintik és keresztül gázolnak rajta. Oh, hányszor sir az igy letiprott önérzet és becsület vérkönnyeket Könnyeinek záporánál csak följajduló kiáltása nagyobb. De mind hiába az omló könypa tak ; mindhiába a levegőt reszkettető zokogás : nincs, ki segítsen ; a körű-, lőtte levők bátorságát lenyűgözi a félelem, azon erőszakosok támadásá tói jövő félelem! Hisz csak azoké v. becsület, az önérzet fölötti hatalomS jaj annak, aki merész fejét daczczal emeli ellenök ! Vagy nem láttátok-e, hogy egyegy ily nagyravágyó, illetve kapaszkodó, ismerőstől-ismerősre jár ívvel, gyűjtögetni aláírásokat a becsületesség ellen ? Ha máskép tönkre nem A „PÁPAI ÚJSÁG" TÁRCZÁJA. Ne feledd a tért •)... Nép ! mit reád a zsarnok szorita, Bilincsed im' egy perezre meglazult. A győző fénye porba tiporva . . . Ne feledd a tért, melyre véred hullt 1 Ne teledd a tért, sem őket, a hon Utolsó és legjobb harezosait! Zsarnokodnak dicsősége oda . . . Szabadnak lénni a pillanat itt ! Föl tehát! Addig, mig enged a láncz, A mig újra megkötözni bírna : Törd össze rozsda mart békóidat, Aztán ki a térre, ki a sikra ! És hogy győzelemre lelkesítsen, Kezébe kobzot ragadjon a bárd 1 *) Szerzői e költemény megírására Moore hasonczimii elígiájának, — melyben hazája bukásán kesereg és a most folyó dél-afrikai eseményeknek olvasása jnspirnlták. Föl, föl! még vannak ilyen vitézek Újra vivni a szabadság harczát! Es ha nem született elég férfi, Hát támadjanak fel az asszonyok ! S mit szabadságodon zsarnok emelt, Döntsék le a győzelmi oszlopot ! I>r. Síyikora. Mese is nem is, i. Bátorság és szigorúság. Tudja a jó Isten, de a dobos, a nagy kópé beszélte, hát lenet valami igaz belőle. Hogy régen lehetett, az bizonyos, mert előre bocsátotta, hogy akkor még az ezred állandóan külországban, valahol Trézastadtban (Teresienstadt) feküdt. Az ezred 12-ik századának roppant szigorú parancsnoka volt, minden, a legkisebb szabályellenes viseletet szigornan fenyített, de azért igazságos is volt, a miért azután, bár féltek tőle alárendeltjei, még is nagyon szerették, tudja Isten még a büntetést is oly szépen szabta ki a bakára, ugy beszélt mindenik nyelvén, hogy örömmel ment a megbüntetett még az egyesbe is. Csak legalább összeszidná az embert, mondogatták a bakák. „Fiam — szólt legtöbbször—belátod-e hogy rosszat tettél? Ha belátod: akkor 24 órai szigorított fogságot kapsz, egyébként 6 napot adnék; máskor vigyázz." Nagy gondja volt arra, hogy századának minden embere kötelességét betű szerint teljesítse és hogy erről meggyőződjék, embereit minden foglalkozásban ellenőrizte és próbara tette. Egy alkalommal százada örséget adott, egy ily őrség a lőporraktárhoz állított fel egy őrt. Ezt ellenőrzendő éjjel 12 órakor elindul a lőporraktárhoz. Szép holdvilágos éjszaka volt, s igy az őr már korán észrevette a közeledő alakot, kit a távolság miatt nem ismert meg; mindössze is annyit látott, hogy valami katonaféle ruhában jön valaki. Az őr — mihelyt a közeledő távolságra ért, fegyverét „kész" helyzetbe véve háromszor rákiáltott, hogy „állj! ki vagy" ? persze FRIEDMALNN JAKAB A legmegbízhatóbb sas a 1) 6 c as é g ! ! FRIEDMALNN JAKAB Efiegans !! angolszabás ! ! A legmegbízhatóbb sas a 1) 6 c as é g ! ! — Fö-utcza, a Benczések átellenében — első rendii szabó üzlete, hol a legelegánsabb férfi ruhák készíttetnek bel- és külföldi szövetekből. Pontos kiszolgálás, jutányos ár 1 Efiegans !! angolszabás ! ! — Fö-utcza, a Benczések átellenében — első rendii szabó üzlete, hol a legelegánsabb férfi ruhák készíttetnek bel- és külföldi szövetekből. Pontos kiszolgálás, jutányos ár 1