Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.
1899-11-05 / 46. szám
— Értesítés. A város által kezelt szénkéneg raktárba egy vasúti kocsi szénkéneg érkezett. Kinek szüksége van rá, jelentkezzék Fodor István, szénkéneg kezelőnél. — Miként lehet a táviratok elveszése és elferditése ellen védekezni ? Az államkincstár a Táviratüzleti Szabályok 6-ik §-a értelmében nem vállal felelősséget és jótállást azon károkért, melyek a táviratok elveszése, vagy elferditése következtében támadhatnak. Gondoskodott azonban arról, hogy a táviratozó közönség táviratainak kézbesitéséről a cziinzett hozzájárulása nélkül meggyőződhessék, illetve táviratát az elferdités ellen biztosithassa. Minthogy e módozatokat a nagy közönség nem igen ismeri, azokat a következőkben közöljük : Ha a táviratot küldő egyén arról akar meggyőződést szerezni, hogy távirata tényleg kézbesittetett-e, kaphat erről értesitést távirati uton, vagy postán. Előbbi esetben táviratának czime elébe „(P. C.)" jelzőt ir és a távirati értesítésért 1 10 szavú táviratdijának megfelelő összeget fizet; utóbbi esetben pedig a czim elébe „(P. C. P.)" jelzőt ir és a postai értesítésért 25 krt. fizet. Ha táviratát az elferdités ellen kívánja biztosítani, a czim elébe: ,.(F. C.) 4' jelzőt ir, mely esetben távirata tartalmát az összes kezelő hivatalok egymás közt összeolvasás által egyeztetik. Az összeegyeztetésért az eredeti távirat dijának V 4 részét kell fizetni. — A transvaali háború folytán szünetel a munka az aranybányákban s igy kevesebb a pénz, az élet pedig folyton nehezebb, terhesebb. Nálunk az osztály sorsjáték sok pénzt hoz forgalomba és sok ember nemcsak a maga, hanem egész családja életét megszabadította a nyomortól egy nagyobb nyeremény által. Már többszőr említettük is, hogy a szerencse sokaknak jövőjét megváltoztatta. A mint értesülünk, egy budapesti bankház eddig több mint két millió koronát fizetett ki megbízóinak 100,000 90, 80, 30 ezer koronás nyereményekben. A most kezdődő osztály sorsjátéknál olvasóink figyelmébe ajánljuk ezen czéget. mely szerencséjénél, szolidságánál és megbízhatóságánál fogva amúgy is bizalomnak örvend. Ez a czég Török A. és Társa bankháza Budapesten, mely a beérkező megbízásokat pontosan, gyorsan és megbízhatóan teljesiti. Az első osztályú sorsjegyek árai: V, sorsjegy 6 frt, x/ 2 sorsjegy 3 frt. x/ i sorsjegy 1 frt 50 kr. '/ 8 sorsjegy 75 kr. Sorsjegyek bevásárlásánál Török A és Társa budapesti bankházát, Váezi-körut 4/a legmelegebben ajánljuk. — Karácsonyi és újévi ajándék. Különös szerencse utján olcsón jutottam egy bécsi finom ruhaáru-raktárhoz. Tisztelettel hívom fel t. vevőim figyelmét gyermekkabátaiin-, női felöltőim, romijaim, galléraim, blousaim, havélok és reggeli köpenyeimre. A nevezett czikkeket, amig csak a készletből tart, 50% _ aI a z előállítási áron alul árusítom el. Selinkő Józsefné, Kossuth Lajosutcza (Nobel-féle ház.) Á közönség 1 köréből 1*) Tekintetes szerkesztő úr! Nagyon lekötelezne, ha becses lapjának legközelebb megjelenő számában igen sok *) E levélért nem vállalunk felelősséget s csakis kő''é'<lekü voltáért közöljük. pápai polgártásam panaszát közölni szíveskednék. Az ügy érdekében kérem szives elnézését, ha kezdem ilyen formán : A „Seprű". Olyan jószág ez, mely minden háznál nélkülözhetlen, mert alig van a föld kerekségén ember, ki a szemetet szeretné a maga közelében. Tehát a ki nem türi, — seprűt fog és azzal tisztogatja meg maga körül a teret. Az 1898. év augusztus havában két gyalogezred 18 napon át szállásolt nálunk. S ezen csapatok távozásuk előtt, a katonai illetmény-szabályzatban meghatározott „átvonulási szállásdijat' 1 a helyi városi hatóságnak át adták azon czélból, hogy a hatóság azt a szállást adó polgárok közt ki ossza. Fizetett pedig a katonaság, a legénységi állományhoz tartozó katonák után,* — őrmestertől lefelé — naponta egy és fél krajczárt egyenkint és fejenkint. Tehát minden egyes katona után egy-egy napra iy 2 krajczárt. Ki osztatta pedig a hatóság ezen pénzeket még 1898. augusztus és szeptember hónapokban az érdekeltek közt, — a mi legnagyobb megelégedésünkre oly formán, hogy abból több, mint 30 szállást adó polgár eddig még egy krajczárt sem kapott. Egy része pedig a rendes járuléknak egyegy kis részét kapta meg. Az irodákért általában napi egy forintot fizettek. Vannak azonban olyanok is közöttünk, kik a nálunk volt irodáért 45 vagy 50 krt kaptunk. De olyan szegényebb család is van, ki a tiszti szállásért sem kapott még eddig semmit. Noha ezen pénzeket, a csapatok távozása után — a nép nyelvén nevezett „Olajpónz" czimén — azonnal ki szokták, és ki is kell fizetni!? hogy miért tartja magánál ennyi kérés után a hatóság — nem tudjuk Nem mondhatjuk azonban, hogy nem fizette ki egyesekét, — kik tudniillik e miatt a kifizetéssel megbízott hivatalnokokkal „ erőszakoskodtak", — de annyit azok sem kaptak, mint a mennyi nekik 1 1/ 2 krjával számítva, járt volna. Többen pedig elutasittattak illető által azzal, hogy „majd megkapják, ha a pénz megjön!', pedig már akkor kifizetés végett az illető kezei közt volt! de ott van még most is, ha ugyan el nem költötte ? Több helyen meg még az is előfordult, hogy kevesebb katona lett a hatósági személyek által felvéve, mint a mennyi tényleg ott szállásolt. Fentiekből ítélve nyilván azért, hogy a lajstromból igy — kimaradtakért járó dijak is valahol „hívatlan" gazdára találjanak. Mire vezessen ezen „mintaszerű" eljárás ? Talán Makó vagy Komárom, vagy talán Aradról szállott át ez a gyönyörű és azt a „klikket" gyönyörködtető szellem!? Vagy talán mi pápai polgárok oly bambák vagyunk, hogy hivatalnokokat választunk és keserves keresményünkből fizetünk — tisztelet a kivételnek — azért, hogy pénzünkkel igy . . . bánjanak? Ezt nem türjük tovább — elég volt a sok sikertelen utánjárás — tisztelt előljáró uraink! hanem ellene a „jog ós igazság" alapján ezennel fellépünk ! és a nyilvánosság előtt követeljük, hogy ezen igazán botrányosan „piszkos" dolog sürgősen kiderítessék! és az igy elzsebelt pénzek tiz napon belül az érdekelteknek kiadassanak ! . mert ellen esetben az illetékes helyen fogunk orvoslást keresni, hogy emiitett követelésünk kifizettessék. És a kit e körül hanyagság, vagy bármely mulasztás terhel, — jutalmaztassék érdeme szerint! De a város lakosságának tiszteletére ne számítson! Mert ily cselekmények után az nem arra — de egészen másra . ., érdemes— az őt megbízó főnökeivel együtt. Csak ne tudjuk mi a ránk rótt adót a törvény szabta időben lefizetni, jön a végrehajtó ! de ha nekünk jár a hatóságtól pénz, — az pompásan benreked ilyen . minta hivatalnokok* zsebeiben! íme csekély panaszunk. Bizony számottevő „közpénz" feneklett meg ezen tisztelt városi hivatalnok zsebében, (bárki volt is az, majd kiderül ?) Tehát kell, hogy ez e fajta elősdieket fentebb mondott területről mi is „elseperjük", mert szenyesít ott egynehány „dédelgetett" az ily szépségekből és néhány ember kegyes jóvoltából. Mivel az ily kegyből a városhoz hivatalba jutott, ezen uraknak, mint városi hivatalnokoknak csak annyi fogalmuk van a közhivatalnoki tisztességről, mint bármely közönséges alkusznak az üzlet csinálásról; az alkusznak pedig egyedüli czélja — csak az alkusz dijat zsebre vágni — és punktum. Ezt látjuk Pápa város hatóságánál ugy a lcözel múltból, mint a jelen esetbeii is! És annyit mondok, ha keményen talpra nem állunk, — hát a legközelebb várható tiszujitás alkalmával, úgy az ily-fajta „élősdi" nép számát még csak szaporítják — mert már erre a terv kész — a város lakossága, illetve adófizető polgárainak nagy örömére ? A ki nem ad ezekben igazat, nyilatkozzék ! Ezek ütán vagyok a tekintetes szerkesztő urnák a jog, igazság és igensok polgártársam nevében Pápán, 1899. október hó 14-én híve Haláez Mihály, ker. betege, pénzt, ellenőr. Anyakönyvi kivonat. Születtek : Bedő Zsófia cseléd leánya; Erzsébet, rk. — Horváth Károly földmivelő és neje Viczai Mária fia: Károly, rk. — Léphárd István becsüs és neje Németh Mária fia : István, rk. — Török István napszámos és neje Sas Mária leánya : Margit, rk. — Kókay Mátyás szabó és neje Gerhát Terézia leánya: Mária. rk. — Keresztes István földmivelő ós neje Tóth Erzsébet leánya i Erzsébet, rk. — Rapoport Wolf Mayer szikvizgyáros és nejé Baum Karolina leánya: Sarolta, izr. — Szabó István földmivelő ós neje Szekeres Anna leánya: Erzsébet, rk. — Deutsch Miksa kereskedő és neje Fleischner Gizella fia: Imre, Árpád, izr. — Zsuppán István csizmadia és neje Schmied Juliánná fia: István, rk. — Németh Ferencz napszámos és neje Antal Erzsébet leánya: Erzsébet, rk. — Piriti János napszámos és neje Borza Erzsébet leánya: Mária, ev. ref. — Farkas János csizmadiamester és neje Éeremczi Mária fia: Károly, rk. Házasságot kötöttek. Horváth Mihály, dohánygyári őr és Kis Anna, dohánygyári munkásnő. Halottak: Szeli Mária, két hónapos gyermekaszály.
