Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-10-08 / 42. szám

Pápa, 1899. I. évfolyam 42. sz. Október 8. Pápai Újság ZFTiJOC^IETIl.IEIDír, TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. < Szerkesztőség és kiadóhivatal : lils-iite/.a, 990. SZ., hová a kéziratok és a/., előfizetési pénzek küldetni <5 ÍJ. K^xirntok vínnzh nem nfjutuiik.. Lajitulajdöiosok képviselője: Szováthy Lajos. A szerkesztésért felelős: Győri (rvnla.' Előfizetési árak: Egy évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 forint. Egyfes szám .ra'IO kr. — . . V* ( Apróhirdetés szavanként 2 kr. Fölhívás előfizetőinkhez ! • Kérjük mindazon t. előfizetőinket, akik akár a iliulí, akár a jelen £tn<M gyedi előfizetési dijat nem küldöttek l»e kiadóhivatalunkba, e ftaetKsi kötelezettségüknek ptfsta fordultával eleget tenni szíveskedjenek. A pápai szüret. Nem a megtartott avagy megtartandó szüreti mulatságokról óhajtok e helyen megemlékezni, hanem más> oldalról kiváltok hozzá szólni. Elérkezett a szüret ideje, hordókba kerül a meglévő termés, hogy később onnan kisebb-nagyobb adagokban" jöjjön fel a birtokosság asztalára szórakoztatónak a téli estélyre., A meglévő termésről beszélve, a meg nem lévőre gondolunk. Bizony egy jó rékze oda van az. idei termésnek, elvitte legnagyobb részben a lisztharmat,. ott pusztult el a tőkén. i Ez ellen, a már országosan elterjedt betegség ellen, a pápai szőlők sem maradtak mentesek, illetve csak nagyon kis részben t. i. ott, hol megfelelően gyógykezelték a fellépett jbajt, azaz kén porozták a szőlőt. Ezt persze nem sokan tették, mert be is látom, idő kell hozzá, mig ezen ujabb munkával csak annyira is megbarátkozunk, mint .8 perenospora elleni /permetezéssel. Hogy annak idejében voltam bátor ajánlani a kénporozást s bogy,; sajnos, annak nem volt meg a remélt?* foganatja,' azon már túl vagyunk; de ha talán az alábbiakban szolgálatot tehetnék az elmondandókka4, ugy készségesen vállalkozom arra. - - Szerencsés lehettem néhányszot megízlelni a helybeli termésű borokat, •de azt hiszem, nemcsak egyedül magam érzem azoknak nagyobb ínértékft savtartalmát. < ! Ez különben egész természetes valami. tekintve a szőlőterületek nem épen kedvező voltát, különösen kevésbbé .jó időjárású években. Ez idén meg éppen a fentebb említett betegség is megnehezítette a szőlő érését, még inkább savanyúbb lesz a termés, azonkívül meg gyenge is. Mert hiszen minél kevesebb a Jmust czukortartalma, annál gyengébb bor lesz abból. • Azért is, ha erősebb bort akarunk nyerni, a mi tartósabb is, nincs kitéve oly könnyén ' a megromlásnak, " igen ajánlatos- Tesz a must czukor tartalmát fehér (süveg) czuk orral pótol ni. • Ez kérem még nem pancsolás; nem borhamisítás sőt ellenkezőleg okfezeríi javítása a mustnak,

? illetve á* bornak. Hangsúlyozom azonban a tiszta raffinált fehérezükor használatát, nem ajánlom pedig az u. 11. krumpli-, vagfy ' szőlő-czukrot, mit á törvény sem enged meg. Hogy ebből mennyit vegyünk hliter mustra, az attól függ, hogy milyen erősségű bort kívánunk.

1' Másodszor pedig, hogy milyen édes a mustunk, illetve mennyi annak a czukortartalma. Ezt persze mustmérővel szokás megmérni, de minthogy sokféle van, szabad legyen ide tennem a külömböző fajta must-mérők fokai közötti ktilömbséget mutató táblázatot ;': AJ,,

PÁPAI ÜJSA(J" TARCZAJA. A kötelező ifjúsági játékok és kirándulások, f)» • i A tanárköri ülésen szept. 25-én felolvasta K. Tóth Pál.' Az ujabb időben igen sokat foglalkoznak az ifjúság testi nevelésével mindazon tényezők, kik e kérdésben leginkább illetékesek, — a tanítással foglalkozók, orvosok, sőt mága a tanügyi kormány és törvényhozás is. E téren, k középiskolai tanterv revíziója jUjabb hullámokat vert fel, ugy anynyíía, hogy a tanügyi kormány elhatározta, hogy a jövő 1900/1901. tanévben behozza a kötelező játékokat és kirándulásokat egyegy szabad délután esetleg két-két osztály összevonásával. Mindnyájünkat meggyőzött már az, hogy valóban időszerű e kérdés elvi fejtegetése. E tárczát ajánljuk olvasóink figyelmébe. Elvi fejtegetése, mert nem lehet ezélom, az egyes játékok felsorolása. Honnan e nagy érdeklődés a- testi nevelés,, ügye iránt?; e kérdésre .óhajtok megfelelni, — melynek egyik sarktétele az, „hogy,az

;iskolai testgyakorlat;mai alakjában nem fel^l meg a czélnak". Lehető , legrövidebbre vont> történeti vázlat után a lehető legnagyobb vonásokban óhajtom bemutatni a kérdés jelen, állását némely nyugati államban, hogy ebből a tanulságot . levonva saját. hasznunkra fordíthassuk. . A legrégibb népek, kikről a történelem megemlékezik, mind gondot fordítottak a .testi .nevelésre, természetesen azért, hogy ifjaik edzett katonák legyenek. A görögnép e tekintetben is kivételt képezett, mert a testi nevelést is főkép mint a szépség kultuszát mivelte. Az emberi testet azért nevelték széppé, hogy azt szoborrá íaragva isteníthessék. Az ő isteneik nem voltak mások, mint az ember saját iképére kifaragott szobrok, melyeket istenitettek. Nálunk a művészet karöltve haladt a testgyakorlással. A testgya,foríás" adta meg a szobrászat alapját. Ezek Athénre vonatkoznak, mig Spártában katonai czélja volt. . «'. A görögök testgyakorlata nem a mai szertomázás volt, hanem az, mit ma játékoknak nevezünk. Ünnepeiken is ezeket mutatták be. Leginkább gyakorolták a futást, birkózást, ugrást, diskus és gerelyvetést. Labdázni igen szerettek, ügy anynyira, hogy még idősek is szivesen játszottak. Hogy a labdajáték milyen régi játék lehet, elég legyen felemlítenem, hogy már Homér Odyszeájában Nausikaa király-leány labdázik leánytársaival. Bátran magunkévá ' tehetjük azt az elvet, hogy a játék "fiz embernek természeti szüksége! A.rómaiaknál a testgyakorlásnak katonai czélja volt, de idővel átvették a játékokat a görögöktől s azt annyira megkedvelték, miszerint még komoly államférfiak sem tarA legmegbízhatóbb szabó ci ég!! FRIEDMANN JAKAB — Fö-utcza, a Benczések átellenében — első rendű szabó üzlete, hol a legelegánsabb férfi ruhák készíttetnek bel- és külföldi szövetekből. Pontos kiszolgálás, jutányos ár ! Elegáns ! ! angolszabá* ! 2