Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-01-08 / 1. szám

kertjükben nagy szeretettel iizik a kertészetet. Ezekhez és a virágtenyésztéssel foglalkozókhoz, általában a kertészet kedvelőihez fordulunk a hírlapok utján azon kérésünkéi, hogy a kertészeti egyesület megalakítását czélzó mozgalmat támogatni, s, az egyesületbe belépni szíveskedjenek. Tagsági díj: alapitótag egyszersmindenkorra 25 korona, rendes tag évenként 1 korona. — Az előkészítő bizottság. Felhívás a kert- és szőlőtulajdonosokhoz. Azon válságos helyzet, melybe az utóbbi másfél évtized a mezőgazdákat s különösen a kisgazdákat juttatta, elkerülhetetlenné tette, hogy nagyobb gond fordittassék oly termelési ágakra is, melyek eddig inkább csak kedvtelésből űzettek, de a melyek okszerűen folytatva, a gazdáknak jelentékeny mellékjövedelmet képesek nyújtani. Ezen termelési ágak közé tartozik a szőlő és gyümölcstermelés, a kertészet, melyek a gabona termelésre kevésbbé alkalmas területeken is a legjobb termőföld terméseinek sokszoros értékét tudják produkálni. De nemcsak a gazda, ki utalva van minden talpalatnyi földje minél czélszerübb kihasználására, hanem az iparos, kereskedő vagy intelligens osztályhoz tartozó azon egyén is, ki kedvtelésből üzi a kertészetet, a szőlő és gyümölcs termelést, örül, ha a kert vagy szőlő nemcsak a munkáltatás! költséget tériti meg, hanem a belefektetett tőkének is minél magasabb kamatozását tudja biztosítani. így tehát érdeke mint termelőé, teljesen azonos a kisgazdáéval. Ezek a termelési ágak azonban még inkább megkívánják mint a gabona termelés, hogy azok a Jkik vele foglalkoznak, azt szakértelemmel tegyék. Nem elég csak a kertet megásni s elültetni, de tudni kell azt is, hogy a mi vidékünkön micsoda fajta főzelék, zöldség, gyümölcs vagy szőlő díszlik legjobban, ismerni kell az ültetés és gondozás leginkább czélra vezető módjait, ismerni kell az állati és növényi ellenségek (hernyók, cserebogarak, filloxera, peronospora stb.) ellen való védekezést, s végre ismerni kell az eltartástásnak módját, hogy a termeivény alkalmas időben drágán legyen értékesíthető. Egymagára hagyatva az egyes termelő alig képes ezen feladatoknak megfelelni, s egy-két kedvezőtlen esztendő, vagy olcsó árak elveszik a kedvét a gondos műveléstül. De ha a termelők egyesülnek, ha a sok jóakaratú törekvés helyes irányba,,tereltetik, ha nem minden egyes a „maga kárán tanul", hanem hasznára fordíthatja más országok és vidékek tapasztalatait, s ha az értékesítés terén is az egyesülés folytán javulás áll beakkor a munkakedv nemcsak nem lankad, de folyton fokozódik, s városunk kertészetét, szőlő és gyümölcs termelését minden egyes lakótársunk javára a virágzás magas fokára emelhetjük. Ez a czél lelkesítette a folyó hó 18-án tartott. kertészeti értekezleten megjelenteket, s indította arra, hogy egyhangúlag kimondják egy kertészeti egyesület megalakítását. Nem az egyesületek számát akarjuk szaporítani, hanem egy olyan intézményt akarunk létesíteni, mely a termelőnek az' ésszerű termelés és az értékesítés terén segítségére rlegyen, s jövedelmének fokozását elősegítse. És hogy minél szélesebb köröket sikerüljön e. czélok elérésére bevonnunk, az értekezlet a tagsági dijakat oly csekély összegben állapította meg (alapító tag egyszersmindenkorra 25 korona — 12 frt 50 kr — rendes tag évenként 2 korona — 1 frt — hogy ez az évi járulék az egyesülés által nyújtható előnyökben bőven megtérül. Alulírott bizottság az értekezlettől azon utasítást vette, hogy a tagsági gyüjtőiveket bocsássa ki. Mielőtt ezt tennők, szükségesnek láttuk az alakítandó egyesület czél jávai a ke'rtés szőlőtulajdonosokat jelen Felhívásban megismertetni, s épen azért kérjük, hogy e Felhívást elolvasni, s ha az egyesület megalasitását saját magára nézve is hasznosnak látja, a nemsokára kibocsátandó aláírási íven a tagok sorába beállani szíveskedjék. Minél tömegesebb a belépés : annál nagyobb tevékenységet tud az egyesület már az első évben felmutatni, s igy haszna is annál nagyobb lesz. dr. Antal Géza biz. elnök, dr. Koritschoner Lipót biz. tag, Székely István biz. tag. Szokoly Ignácz biz. tag. Megjegyezzük, hogy az alakuló közgyűlés ma d. e. 10 órakor tartatik a városházán. Innen-OüDan. Szónok: „Uraim, a szőnyegen levő kérdés oly egyszerű dolog, hogy j ó z a n észszel ellene szavazni nem lehet." . . . Elnök: A szavazást elrendelem. Megtörténik. Az indítvány ellen szavaz a nagy többség, mellette 5. Tableau. * Oly sok frigy köttetik mostanában Pápán, főleg ha hozzászámítjuk a keletkező félben levőket is, hogy a helybeli orvosok méltán tanulmányozhatnák a localis szerelmi bacillusokat. De a nős orvosok ezzel nem törődnek, a nőtlenek meg talán . . . félnek tőle. Hja, az orvos bizony csak másnak írja meg a receptet, de maga nem veszi be. * — Miben hasonlítanak egymáshoz a buza ára meg a borban a gyöngy? — A buza ára, meg a borban a gyöngy fölfelé megy. — És miben különböznek? — Hogy a borban a gyöngy fölfelé megy, jól teszi; de hogy a buza ára fölfelé megy, nem jól teszi! * Ex-lex állapot van. Eddig mindenki büszke volt arra, hogy joga volt adót fizetni, most már ettől is megvagyunk fosztva. Mindenki kérdezi önmagától, „hova fordítsam ezt a pénzt?" A felelet igen egyszerű: Az eddigi hátralékok befizetésére, mert jó magyar emberről fel sem tehető, hogy hátralékja ne legyen s a ki -k nincs, fizessen elő a „Pápái Újság"-ra, melynek előfizetési ára egész évre 4 frt stb.. Mezőgazdaságunk érdekében. Egy a mezőgazdaság terén ismert azt állítja, hogy a nemzeti műveltséget a szappan fogyasztásból is megismerhetjük, a gazdálkodás értékét azonban a földbirtok ipenyiségéhez mérten a hasznos állatok száma és minőségéből számíthatjuk ki. Vidékünk állattenyésztése kővetkezőképpen alakult: A magyar erdélyi gulyamarha nincs többé. A ménesek egyes nagyobb gazdaságokban találhatók kisebb mennyiségben ugyan, tagadhatlan azonban hogy minőség tekintetében jelentékenyen javult állapotban. A birka tenyésztés [mint ilyen nagyon gyengén áll, a tartás folyton csökkenőben van. A nevelt szárnyas állatok a vidék szükségletét nem csak fedezik, sött elszállításra is kerül, azonban ezen a téren is sokat kel javítani; hal tenyésztésről nem is szólhatunk. Ez alkalommal a sertés tenyésztés és tartásról mint a gazdaság külömböző ága zatai közt jelentékeny jövödelmet hajtó | ról akarok röviden megemlékezni, annyival is inkább, mivel a sertés tenyésztés és tartással igen sok bajunk van. Veszprém vármegye az erdők virágzó korszakában nagy mennyiségű sertéssel bírt, a lakosság nagyobbrésze évi hussziikségletét főkép abból fedezte, az árnyas nedves legelők és őszszel a makkoltatás nagyon sokat könnyített a hizlalásnál, mig később a szüktérre mért legelő területek a kézbőli etetést vonta maga után: az otrombább, de edzett hegyes fülíl erős sertével bíró bakonyi fajta sertés helyett a kondor szőrii, siska fülü kevesebb mozgásra képesített tunya, de könnyen hizó mangalicza fajta sertéseket sietett mindegyik tenyésztő beszerezni. A mangalicza sertés Szerbiából került hozzánk, hol a fejedelmek magok is nagy súlyt fektettek a sertéstenyésztésre. Az 1833-ik évben Milos fejedelem nyájából József nádor birtokára szállított néhány darab sertés annyira sikerült tenyészállattá vált, hogy hazánk sertésállományát ez idő óta nemcsak átalakította, sőt legnagyobb részét más egyébb fajtának eltüntette. A hasznos háziállatok között nincsen olyan állat a mi szaporulat tekintetében a sertéssel versenyezne. Nincs szándékom számtani feladványokkal másokat unatkoztatni, csak azt említeni meg, hogy koczáknál a hasassági idő négy hónap s hogy rendes tartás mellett egy évben kétszer fiaztathatók, a mikből még jó kiválogatás után tíz darab növendék állatot hagyhatunk meg. ezeknek felét 15—18 hónapos kor után nemzőképes utódoknak véve további tenyésztésére alkalmazzák, a másik részt pedig mint fölösleget hizlalási czélra értékesítjük, azon esetben, ha rendkívüli akadályokkal nem kell küzdenünk mint a bakonyi kanászok mondják — csak etetni lehessen — két darab anyakocza és egy apaállat után tiz év alatt százezer darabból álló falkát könnyen elő lehet állítani: következésképpen nem volt leli eteti eíi hal évtized után elérni azt, hogy hazánkban ez idő szerint öt millióra tehető sertésállo mánynak négyötödrésze mangalicza fajta jelleggel bíróvá alakult át. (Folyt, kuv.) Bognár János, állatorvos. HÍREK. — Eljegyzés. Mnlt hó 26-án váltott jegye Seregély Gyula mezőlaki MÁV. állomásfönö Kiss Gábor helybeli ref. lelkész, kerületi tánácí bíró stb. szép és nagyműveltségű leányával Vilim val. Szívből gratulálunk. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves ért< sitést, mely szerint Sarudy Ottó, a Znió-váraljai r kir. állami képezde rokonszenves képzett fiat tanára eljegyezte társadalmi életünk egyik kim gasló alakjának Harmos Zoltán ni. kir. adóhivata főtárnok urnák bájos és szeretetreméltó leány Etelkát. Szívesen gratulálunk az igaz szerelei bői kötött frigyhez. — Depuíáczió. A helybeli főgymnas umi tanárok körében mozgalom indult mi a fizetési, illetve előlépési módozatok s; goru megállapítása ügyében. E czélból a 1 naii kar által készített iMemorandumot m\ hó 21 én szerdán d. u. nyújtotta át Szönyben a kiküldött bizottság — Kis Eri igazgató, dr. Kapossy Lucián és Gy< Gyula főgymn. tanárok — nagyt, s nag Czike Lajos ref. lelkész, kir. tanácsos, ta esperesnek stb. urnák, ki a tanári kai k dőlteit lekötelező szívességgel s magyal vendégszeretettel fogadván, részéről minc tőle kitelhetőt megígért.