Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-01-15 / 2. szám

1884-ben megalkotta a szerzői jog védelmére a XVI-ik törvénycikket, égető szükség volt. A negyvenes évek óta több kísérlet történt arra nézve, hogyan lehetne a szellemi tulaj­don jogát törvényes intézkedéssel biztosítani. Perek az irodalomban is régóta, talán mindig voltak; de hosszú ideig uralkodott e téren az ököljog: akit megloptak, elég­tételt vett a tolvajon, a milyet tudott; a pe­reskedő feleket, bíróság hiján, durvaságra, szenvedélyes torzsalkodásra ingerelte a maga igazát-keresés daemona. A XVI. századi vallási vitázok ilyen cimet osztogatnak röpi­rataikban egymásnak: „Egy vén bial orrára való karika." A jelen század elején csak ugy burjánzott, mint a laboda, az. irodalmi per. nevezetesebbek: az Iliaszper-Kazinczy, Köl­csey A. és Vályi Nagy Ferencz közt; az Ar­kádia-per Kazinczy és a debr zeniek közt a Csokonai szobor felirata miatt; Kazinczy ezt az emléksort javasolta: „Árkádiában éltem ón is", — a mit a jó debreceniek ugy ma­gyaráztak, hogy Árkádia hegyes-völgyes tartomány Görögországban igen jó volt — különösen szamár legelőnek; a Mondolat­per Kazinczy és a dunántuli Somogyi Gedeon közt. A nemrég mult időből emlékezetesek Plagiosippus cikkei az Egyetértésben, me­lyekkel egy neves egyetemi tanárra borí­totta a vizes pokrócot, hogy eredetinek kia­dott nagyszavu bölcsészeti munkái Wundt nagy német munkájából vannak kiollózva. A mult esztendő ostrukciós világában is hallat­szott egy kis berendezés a magyar Olym­puson. Megindult Erdélyben, folytatódott Budapesten. Gyalaui Farkas egyetemi könyv­táros, francia tárgy után irt egy szín­darabot ; a vígjátékot beadta egy fővárosi színházhoz „Az emeleten" cim alatt s elő­adatja kincses Kolozsvárott „Uraságod ide­gen" cimén. A cim — rossz ómennek bizonyult. Az erdélyi újságírók nagy hasonlóságot ta­láltak az „Idegen uraság" és Wilhelm Mejo „lm dritten Stock" cimű német színdarabja t közt; a mely darab maga is — franciából van átdolgozva. Szó sincs róla, idegen munkák átdol­gozása kelleténél többször foglalkoztatja a fiatal óriásokat. Különösen színdarabok, rém­regények, törvényczikkek és napilapok, meg tankönyvek készülnek ilyen gyári uton, en grös, idegen forrásokból összetákolva. Hiába! nagy a mohóság az olvasókban s az irók nem győzik a megrendeléseket. Megütközést kelt azonban, hogy a Bu­dapesti Hirlap „— 0," jelű tárcaírója rosz­szul védelmez egy kétes ügyet, Azt hozza fel bizonyítékul, hogy „Az ezeregy éjszaka" be­vezetését is megtaláljuk a székely világ­szép ember meséjében. A görög Menander föléled Plautuszban, Terencziusban; Plautusz fölébred Moliéreben, Shakespeoreben, (a ki nem átallt, mondja „— 0." egy máshelyen, abból a krónikából, a melyből Macbeth tör­ténetét vette, egy egész dialógot kiírni ;) Heinrich kimutatta, hogy a Pártütők (Kisfaludy K.) egy Clauren-féle regényből készült; Csokonai Dorottyája Popéból" stb. Folytatni lehetne a példákat akár ezerig, — de ezek Gyalui Farkas javára Semmit sem bizonyítanak. Hogy az ókorban még nem ismerték az irói tulajdonjog fogalmát, azon senki se ütközik meg, elég ha Lykurgosz, Szolón alapját vetették a közjognak, Róma a ma­gánjognak. A mai generatiótól nem telik ilyen. Plautusz és Terencziusz egészen jó munkát gondoltak végezni, mikor — kiölték a római népköltészet csiráit a közép görög vigjátéko 1" átdolgozásával Legalább a me­lyik római idáig szivéből se ismerte áz örök­ség hajhászást, dorbézolást, kétes társasá­gokat, bizonytalan existentiákat, e darabok­ból megtanulhatta. A középkor meg külömben is brachi­ummal rendezte a még kényesebb termé­szetű érdékellentéteket is. Ki csodálkoznék hát, hogy a középkori Magiszterek 1000 esztendeig elrágódnak Aristotelészen s csi­nálnak „logikájából" „Borbora-celarent, Dorü, Derio ..." abrakadabrázat; metaphisiká­jábói ontologiát; Plató dialógusaiból szó­facsarintó dialektikát. (Folyt, köv.) Csöngő, dallamos és erőteljes bap zongorák. Kitűnő hangú HA R MÓNIK 1K 2 írttól 3. 4, 5, 6, 8, 10 frt. s feljebb Acélhanp-zeiielíar üaraÉMta líiilöiilepsségek Magánosok és családok szórakoztatására macától játszó zenélő iiiővek és forgat­ható mechanikai esti hídi hangszerek melyek semmifélé zeneismeretet nem igényelnek mint Ariosa Phönix Ariston IVSouapán stb. jutányos árakon. Wilcox & White és a­CHICAGO Cottage-Organ-Co világhírű amerikai har­moniumgyárak kizáró­lagos képviselői és egyedüli főelárusitói. iskolai, szalon- és egyházi harmoniumok a legdúsabb választékaaa Vendéglősöknek pénzbedobás által működő zenélő automaták. Megrnedelések az árak előleges beküldése mellett vagy utánvétellel teljesítettnek, fö" Vendéglősöknek zenélő automaták ^ Sternberg Ármin és Testvére hangszergyár, cs. és kir. udvari szállítók Budapest, VII., Kerepesi-ut 36. szám. lilustrált árjegyzék : a) harmonikákról ; b) mechanikai zemélő dísztárgyakról c) minden égyéb hangszerekről, mint hegegük, fuvolák, czimbalmok, citerák, harmo­niumok zongorákról ingyen és bérmentve küldetik, csak meg kell nevezni, hogy miféle hangszerről kívántatik az árjegyzék, a kormány altai ala ,,Milleniumi állami érem"mel moly magas kitüntetésben a hangszer-csoport ösz­szes versenyzői közül csakis czegiink reszesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom