Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-01-09 / 3. szám

niszter, — mert ezek 'alatt edződtünk meg annyim, hogy 1944 október 15-én volt erőnk és harckészségünk az árulók kezéből átvenni a hatalmút és ezzel az utolsó pillanatban megmenteni az országot a legszörnyűbb iragédiáto\\! ... Majd arról beszélt Vajna Gábor, hogy ebben az országban évtizedeken át mesterségesen egy meghunyászkodó, gerinctelen középosztályt és iparosságot neveltek. A Hungarista államnak azonban néjn [meg hunyás iko dókra, hanem éppen ellenkezőleg: hősi élet szemléletű. dolgozni és küzdeni tudó egyedekre van szüksége, hogy újra felépíthessük az országot és kivívjuk helyünket a nap alatt! Az új állam nem ismer sem címet, sem rangot, nem vár hálát és köszönetet, ellenkezőleg: mindenkitől áldozatvállalást és munkát követel! Ezzel szemben minden dolgozónak emberi életet fog nyújtani, hogy minden egyes magyar részére legyen értelme megvédeni ezt a hazát, ha kell — még az élete árán is! A hatalmas tapsviharral fogadott beszéd után a miniszter egyes, a közönség soraiból elhangzott kérdésekre adott felvilágosításokat. (V. V.) Új országgyűlési képviselők A képviselőház legutóbbi ülésén Szöllősy Jenő miniszterelnökhelyettes indítványt nyújtott be új képviselők behívása iránt. A képviselőház az indítványt egyhangúlag elfogadta és a következőket hívta be, mint új országgyűlési képviselőket: Vágó Pál dr., Hubay Kálmán, Pálffy Fidél gróf, Kovarcz Emil, Kerekes Béla dr., Gruber Lajos, Sütő Gyula, Nesz Ferenc, Orosz Mihály, Henney Árpád, Gera József dr., Gergely Gyula, Kőfaragó-Gyei nik Vilmos, Ostián Antal, Kovács Ernő dr., Angyal István, Tóth Béla, Göllner Lajos dr., Török István dr., Olaszi Sándor, Jancsusha Gábor dr., Dalacsi János, Török Imre, Adorján József és Fazekas János dr. A parasztság nemzetünk fennállásának igazi pillére, mely nélkül elpusztult volna nemcsak a magyarság, hanem letűnt volna az a középosztály is, mely elsősorban ebből a parasztságból nőtt ki és édes szülője helyett a parasztságot mostohagyermekévé tette. (Út és cél.) Magyar hősök földhözjuttatása Magyar hősnek — magyar földet! — adta ki a jelszót néhány héttel ezelőtt a honvédelmi miniszter s a honvédség minden tagja öreg és fiatal, egy lélekkel és határtalan lelkesedéssel páncélököllel felfegyverkezvie kezdte meg a harcot a T 34-esek ellen. Aki egy T 34-est vagy más ellenséges harckocsit harcképtelenné tesz vagy megsemmisít, az az ország* területéből öt hold földet kap. Ez volt az ígéret s a hősi harcok eredményeként ma már egymásután jutnak földhöz azok, akik végrehajtották ezt a nagy körültekintést, határtalan fegyelmet és bátorságot igénylő haditettet. Amerre a magyar páncélgránátosok járnak és harckocsik támadnak, ott füstölgő roncsok és szénné égett bolsevista holttestek hevernek a magyar utakon. Legutóbb két magyar hős: Bozó János őrm. és Búvár Lajos őrmester földhözjuttatásáról érkezett döntés a legfelsőbb helyről. A huszonötéves Bozó János és a 45 esztendős Búvár Lajos igényeltek és kaptak földet az általuk kijelölt helyen. Mindketten 'egy-egy ellenséges páncélost lőttek ki. Haditettük bizonyítja, hogy fiatal és öreg évjáratú katonák egyformán helyt állanak a magyar haza védelmében. Földhözjuttatásuk pedig arról tesz •tanúságot, hogy a Hungarista államban nem ígéretekkel, hanem kézzelfogható bizonyítékokkal, köztük a legdrágábbat, a magyar földdel jutalmazzák ia bátor helytállást és a hősies magatartást. Magyar hősök végtelen sora áll őrt ellenállásra készen a frontokon s a hősök mind megkapják hősiességük jutalmát, a vérrel áztatott magyar földet! Moszkva nem vár ellenállást a lengyel kérdésben Berlinből jelentik: A Lublinban megalakult lengyel kormány működésének első óráit arra használta fel, hogy legerősebben támadta a londoni menekülteket, akiknek még a lengyel néphez való hozzátartozását is megtagadta. A lublini kormányon keresztül a Kreml erőszakos politikáját azzal az érzéssel folytatja, hogy Londonban és Washingtonban semmiféle ellenállásra nem talál. A Kremi által kinevezett Moravszky miniszterelnök hangoztatta a kormány szoros kapcsolatát a Szovjetunióval. A Kreml és az általa kinevezett kormány nincsen tekintettel azokra a lengyelekre sem, akikért Anglia kezességet vállalt és akik azután Londonba menekültek. A mii íud: töltin ic tudja, amit Qall: n&Künlc mondja.. HIRSZOLGÁL ATA GYORS, PONTOS, MEGBIZH AT Ó ! (LEVÉLCÍM: PÁPA, POSTAFIÓK 52. SZÁM.) így kezdődött a mostani világháború (3. közlemény) Összeállította: Kora Endre Hitler őszintén megkísérelte a keleti háború kitörésinek megakadályozását, ezért magához kérette 1940 novemberében Molotov, akkori szovjet külügyi népbiztost. Szószerint idézzük Hitler beszédéből a tárgyalásra vonatkozó kérdéseket: »A szovjet külügyminiszter a következő négy kérdés tisztázását, illetőleg Németországnak ezekre vonatkozó hozzájárulását kívánta : Molotov élsö kérdése: — A Romániának adott német szavatosság Szovjet-Oroszország Románia elleni támadása esetén Szovjet-Oroszország ellen irányul-e? Válaszom: —- A német szavatosság általános és számunkra feltétlenül kötelező! Oroszország azonban sohasem jelentette ki nekünk, hogy Be'sszarábián kívül egyáltalán van még érdeke Romániában. Már Észak-Bukovina megszállása botlás volt ez ellen a biztosítás ellen. Éppen ezért nem hittem, hogy Oroszországnak most hirtelen még további tervei vannak Romániával szemben. Molotov második kérdése: — Oroszország ismét fenyegettetve érzi magát Finnországtól. Oroszország elhatározta, hogy ezt nem türi. Kész-e Németország arra, hogy Finnországnak nem ad támogatást és mindenekelőtt a Kirkenesbe leváltásra küldött német csapatokat visszavonja? Válaszom.: — Németországnak — mint eddig is — nincs politikai érdeke Finnországgal szemben. Oroszország újabb háborúja azonban a kis finn nép ellen nem tekinthető a németbirodalmi kormány részéről elviselhetőnek, annál is inkább, mert sohasem hihetünk abban, hogy Finnország fenyegetné Oroszországot. Molotov harmadik kérdése: — Hajlandó-e Németország beleegyezni abba, hogy Szovjet-Oroszország Bulgáriának garanciát adjon és ebből a célból csapatokat küldjön Bulgáriába, amivel kapcsolatban Molotov megjegyezni kívánja: nem áll szándékukban, hogy ebből az alkalomból például a királyt (eltávolítsák. Válaszom: — Bulgária önálló állam és nem tudom, hogy Bulgária kérte-e Szovjetoroszország szavatosságát, mint ahogyan • hasonlóan kérte Románia Németországét. Ezenkívül ezt meg kellene beszélnem szövetségeseimmel. Molotov negyedik kérdése: — Szovjetoroszországnak minden körülmények között szüksége van a Dardanellákon # való szabad átkelésre és ennek a védelmére követeli, hogy néhány fontos támaszpontot a Dardanelláknál, illetve a Boszporusznál megszállhasson. Beleegyezik-e Németország; ebbe, vagy sem? Válaszom: — Németország mindenkor kész beleegyezését adni a montreuxi státusnak ö feketetengeri államok javára való megváltoztatásához, de Németország nem egyezhet bele abba, hogy a tengerszorosok mentén lévő támaszpontok orosz kézre ijfiSr sanak. Amint látjuk, Németország garanciaígéretet tett a keleteurópai kis államoknak és azt mind a mai napig betartotta híven és becsülettel még akkor is, hogyha a hadászat^ ! helyzet esetleg mást kívánt volna. i ' (Folyt, kör