Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-01-09 / 3. szám

niszter, — mert ezek 'alatt edződtünk meg annyim, hogy 1944 október 15-én volt erőnk és harckészségünk az árulók kezéből átvenni a hatalmút és ezzel az utolsó pillanatban megmenteni az országot a legszörnyűbb iragédiáto\\! ... Majd arról beszélt Vajna Gábor, hogy ebben az országban évtizedeken át mestersé­gesen egy meghunyászkodó, gerinctelen kö­zéposztályt és iparosságot neveltek. A Hungarista államnak azonban néjn [meg hunyás iko dókra, hanem éppen ellenkezőleg: hősi élet szem­léletű. dolgozni és küzdeni tudó egyedekre van szüksége, hogy újra felépíthessük az országot és kivív­juk helyünket a nap alatt! Az új állam nem ismer sem címet, sem rangot, nem vár hálát és köszönetet, ellenkezőleg: mindenkitől ál­dozatvállalást és munkát követel! Ezzel szem­ben minden dolgozónak emberi életet fog nyújtani, hogy minden egyes magyar részére legyen értelme megvédeni ezt a hazát, ha kell — még az élete árán is! A hatalmas tapsviharral fogadott beszéd után a miniszter egyes, a közönség soraiból elhangzott kérdésekre adott felvilágosításokat. (V. V.) Új országgyűlési képviselők A képviselőház legutóbbi ülésén Szöllősy Jenő miniszterelnökhelyettes indítványt nyújtott be új képviselők behívása iránt. A képviselőház az indítványt egyhangúlag elfogadta és a kö­vetkezőket hívta be, mint új országgyűlési képviselőket: Vágó Pál dr., Hubay Kálmán, Pálffy Fidél gróf, Kovarcz Emil, Kerekes Béla dr., Gruber Lajos, Sütő Gyula, Nesz Ferenc, Orosz Mihály, Henney Árpád, Gera József dr., Ger­gely Gyula, Kőfaragó-Gyei nik Vilmos, Ostián Antal, Kovács Ernő dr., Angyal István, Tóth Béla, Göllner Lajos dr., Török István dr., Olaszi Sándor, Jancsusha Gábor dr., Dalacsi János, Török Imre, Adorján József és Fazekas János dr. A parasztság nemzetünk fennállásának igazi pillére, mely nélkül elpusztult volna nemcsak a magyarság, ha­nem letűnt volna az a középosztály is, mely elsősorban ebből a parasztságból nőtt ki és édes szülője helyett a parasztságot mostohagyermekévé tette. (Út és cél.) Magyar hősök földhözjuttatása Magyar hősnek — magyar földet! — adta ki a jelszót néhány héttel ezelőtt a honvédelmi miniszter s a honvédség minden tagja öreg és fiatal, egy lélekkel és határtalan lelkesedéssel páncélököllel felfegyverkezvie kezdte meg a harcot a T 34-esek ellen. Aki egy T 34-est vagy más ellenséges harckocsit harcképtelenné tesz vagy megsem­misít, az az ország* területéből öt hold föl­det kap. Ez volt az ígéret s a hősi harcok eredményeként ma már egymásután jutnak földhöz azok, akik végrehajtották ezt a nagy körültekintést, határtalan fegyelmet és bátor­ságot igénylő haditettet. Amerre a magyar páncélgránátosok járnak és harckocsik támad­nak, ott füstölgő roncsok és szénné égett bol­sevista holttestek hevernek a magyar utakon. Legutóbb két magyar hős: Bozó János őrm. és Búvár Lajos őrmester földhözjuttatásáról érkezett döntés a legfelsőbb helyről. A huszonötéves Bozó János és a 45 esztendős Búvár Lajos igényeltek és kaptak földet az általuk kijelölt helyen. Mindketten 'egy-egy ellenséges páncélost lőttek ki. Haditettük bi­zonyítja, hogy fiatal és öreg évjáratú katonák egyformán helyt állanak a magyar haza vé­delmében. Földhözjuttatásuk pedig arról tesz •tanúságot, hogy a Hungarista állam­ban nem ígéretekkel, hanem kézzel­fogható bizonyítékokkal, köztük a legdrágábbat, a magyar földdel ju­talmazzák ia bátor helytállást és a hősies magatartást. Magyar hősök végtelen sora áll őrt ellen­állásra készen a frontokon s a hősök mind megkapják hősiességük jutalmát, a vérrel áz­tatott magyar földet! Moszkva nem vár ellenállást a lengyel kérdésben Berlinből jelentik: A Lublinban megalakult lengyel kormány működésének első óráit arra használta fel, hogy legerősebben támadta a lon­doni menekülteket, akiknek még a lengyel nép­hez való hozzátartozását is megtagadta. A lublini kormányon keresztül a Kreml erőszakos politikáját azzal az érzéssel folytatja, hogy Londonban és Washingtonban semmiféle ellenállásra nem talál. A Kremi által kinevezett Moravszky mi­niszterelnök hangoztatta a kormány szoros kap­csolatát a Szovjetunióval. A Kreml és az általa kinevezett kormány nincsen tekintettel azokra a lengyelekre sem, akikért Anglia kezességet vállalt és akik azután Londonba menekültek. A mii íud: töltin ic tudja, amit Qall: n&Künlc mondja.. HIRSZOLGÁL ATA GYORS, PONTOS, MEGBIZH AT Ó ! (LEVÉLCÍM: PÁPA, POSTAFIÓK 52. SZÁM.) így kezdődött a mostani világháború (3. közlemény) Összeállította: Kora Endre Hitler őszintén megkísérelte a keleti há­ború kitörésinek megakadályozását, ezért ma­gához kérette 1940 novemberében Molotov, akkori szovjet külügyi népbiztost. Szószerint idézzük Hitler beszédéből a tárgyalásra vo­natkozó kérdéseket: »A szovjet külügyminiszter a következő négy kérdés tisztázását, illetőleg Németor­szágnak ezekre vonatkozó hozzájárulását kí­vánta : Molotov élsö kérdése: — A Romániának adott német szavatos­ság Szovjet-Oroszország Románia elleni tá­madása esetén Szovjet-Oroszország ellen irá­nyul-e? Válaszom: —- A német szavatosság általános és szá­munkra feltétlenül kötelező! Oroszország azonban sohasem jelentette ki nekünk, hogy Be'sszarábián kívül egyáltalán van még ér­deke Romániában. Már Észak-Bukovina megszállása botlás volt ez ellen a bizto­sítás ellen. Éppen ezért nem hittem, hogy Oroszországnak most hirtelen még további tervei vannak Romániával szemben. Molotov második kérdése: — Oroszország ismét fenyegettetve érzi magát Finnországtól. Oroszország elhatározta, hogy ezt nem türi. Kész-e Németország arra, hogy Finnországnak nem ad támogatást és mindenekelőtt a Kirkenesbe leváltásra küldött német csapatokat visszavonja? Válaszom.: — Németországnak — mint eddig is — nincs politikai érdeke Finnországgal szem­ben. Oroszország újabb háborúja azonban a kis finn nép ellen nem tekinthető a né­metbirodalmi kormány részéről elviselhető­nek, annál is inkább, mert sohasem hihetünk abban, hogy Finnország fenyegetné Orosz­országot. Molotov harmadik kérdése: — Hajlandó-e Németország beleegyezni abba, hogy Szovjet-Oroszország Bulgáriának garanciát adjon és ebből a célból csapatokat küldjön Bulgáriába, amivel kapcsolatban Mo­lotov megjegyezni kívánja: nem áll szándé­kukban, hogy ebből az alkalomból például a királyt (eltávolítsák. Válaszom: — Bulgária önálló állam és nem tudom, hogy Bulgária kérte-e Szovjetoroszország szavatosságát, mint ahogyan • hasonlóan kérte Románia Németországét. Ezenkívül ezt meg kellene beszélnem szövetsége­seimmel. Molotov negyedik kérdése: — Szovjetoroszországnak minden körül­mények között szüksége van a Dardanellákon # való szabad átkelésre és ennek a védelmére követeli, hogy néhány fontos támaszpontot a Dardanelláknál, illetve a Boszporusznál megszállhasson. Beleegyezik-e Németország; ebbe, vagy sem? Válaszom: — Németország mindenkor kész bele­egyezését adni a montreuxi státusnak ö feketetengeri államok javára való megvál­toztatásához, de Németország nem egyez­het bele abba, hogy a tengerszorosok men­tén lévő támaszpontok orosz kézre ijfiSr sanak. Amint látjuk, Németország garanciaígé­retet tett a keleteurópai kis államoknak és azt mind a mai napig betartotta híven és be­csülettel még akkor is, hogyha a hadászat^ ! helyzet esetleg mást kívánt volna. i ' (Folyt, kör

Next

/
Oldalképek
Tartalom