Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-02-06 / 11. szám

II. évfolyam, 11. szám. fillér. 1945 íebruár ©, Kedd Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Dalnoki Veress Gábor Főmunkatárs: Téglássy János A dcbi eceni „kormány" szereplési ideje lejár... A megszállás ideje alatt, egy szovjet hadbíró ezredes többször is kijelentette Székesfehérváron: ne higyje azt senki, hogy Miklósi k sokáig maradnak, az átmeneti idő után azonnal következik Rákosi Mátyás cs vele a teljes kommunista kormány. Ez a kijelentés elhangzott a »magyar kommunista párt« székesfehérvári tagozatának alakuló értekezletén is. Semmi ckunk arra, hogy ne higyjük el ezeket a kijelentéseket. Mi mindig tudtuk, hogy Miklóséknak csak átmeneti szerepük lehet, s Sztálin csak ideiglenesen adta atyai Áldását a debreceni kormánytákolmányra, a megszállt magyar területre már egészen bizonyosan meg is érkezett Rákosi Mátyás, a szám- i ázott és szökött zsidók kíséretében, akik majd megmutatják, a szerencsétlen, félrevezetett magyarságnak: hogyan kell ügy kormányozni •gy országot, hogy az a tökéletes züllés útjára lépjen, s népe földönfutóvá váljon. A vörös hadsereg árnyékában olyan »nagystílű« politizálást művelnek majd »a szegény üldözött zsidók«, hogy sírva néz utána a szegény magyar nép. Tudtuk, hogy a megszállt középeurópai államokban nem sokáig lengeti a demokrácia lobogóját Sztálin. Okulva a görög példán, a moszkvai politika bizonjos ideig hangfogót tett a politikai hadjáratra. De ez — ismételjük, csak bizonyos ideig lesz így. Majd a nép »önmaga dönt« sorsa felől. A kizsákmányolt, lerongyolódott, moszkvai alamizsnára izorult középeurópai népek belehullnak politikailag is Moszkva markába. Lesz választás, hogyne lenne, ha Churchill olyan nagyon akarja. A választáson majd ott lesznek az USA és Anglia kiküldöttei is, de vájjon mit szólhatnának az ellen, ha a nep Moszkvát akarja. De vajon szólna-e egyáltalán Schönfeld űr, akit Roosevelt szabadított a magyar n|p nyakára? Ő és Rákosi Mátyás igen szépen megértik egymást, efelől nincs semmi kétségünk. Az utat azonban Miklósék készítik elő. Ha volna bennük magyar gerinc, felemelnék tiltakozó hangjukat, s nem vállalnának másodszerepet ebben a szörnyű játékban, amely a magyar nép teljes megsemmisülése felé vezethet. Nem, ck nem látják. Nem akarják látni. Azt hiszik, hogy elismerésként anyagi előnyökben lesz részük, legalább személy szerint, s ez nekik elég. A nemzet élete sem nekik, sem a hozzájuk hasonlóknak sohasem volt fontos. Miért lenne az ezután? (N. T.) Buda hősiesen ellenáll! V Beregfy miniszter az arcvonalon Megszilárdul a front az Oderánál A bolsevizmus hatalmi törekvései Nyugateurópában Az Antikomintern Értesítő jelenti: A»Ne\v York Times« megállapítja, hogy: »a Szovjetunió uralkodik a szövetséges diplomáciában s ezzel megcáfolja a nyugati hatalmak mostanáig fenntartott állításait^ melyek szerint a Szovjetunió nem vezetőhatalom a tengely ellenségei között. A Szovjetunió egy idő óta olyan élénk politikai tevékenységet folytat, amelynek a nyugati hatalmak nem tudnak nyomát a jutni. Ugyanakkor, mikor az Izvesztija azt követeli Angliától, hogy az olasz ügyben tevékenyen vegyen részt, s amikor Ercoli, a Komintern ügynöke rövid idő alatt »űttörő munkák fejtett ki Délolaszországban, addig a másik oldalon erősen dolgoznak azoi^ hogy az 4,lgirbizottságba több kommunista tagot vegyenek be. Moszkva köveleli magának Iraktól a basr-ali szabadkikötőt és egyidejűleg bolsevista bizottságot felülvizsgálják a délolaszországi légi- és 'flottatámaszpontokat. Közismertté vált, hogy a kairói szövetség hatalmas mennyiségben felvásárolja a Szuez-csatorna részvénveit. Végül a bolsevisták jegyzéket intéztek Angliához, amelyben egyenlő beleszólást követelnek a nyugateurópai ügyekben. A .Szovjetr unió eddig mindig elkerülte, hogy Nyugateurópára támasztott igényeit ilyen nyíltan kifejezésre juttassa. A nyugati hatalmak eddig megkísérelték ezeket a területeket a saját »befolyási övezetükének feltűntetni. A BenesSztalin-féle szerződés létrejöttekor kicserélésre kerülő diplomáciai"jegyzékben kifejezésre jutott, hogy a Szovjetunió csak Keleteurónára és részben Középeurópára tart igényt, mert csak ezektől az országoktól követelték a szerződés aláírását. Moszkva pedig ma egészen nyíltan lerántja a leplet régi buikolt terveiről és nyíltan bevallja, hogy a nyugati hatalmak mennyire kezében vannak. Á Komintern még ma is készenlétben tart egész sors-ügyncköt, akik Németország esetleges bukása esetén azonnal megkezdenék Európa bolsevizálását. A bolsevisták ebbeli törekvése meg fog törni a németek és szövetségesei ellenállásán. A történeti hűség kedvéért azonban meg kell állapítani, hogy a nyugati hatalmak kez3|3A sa jydoimj >[e;joa jjppuEjftnj uaSoj {o.}pp együtt kultúráját és civilizációját a bolsevizniüsnak kiszolgáltatni, mert egyáltalán nincsenek is abban a helyzetben, hogy azoknak gátat vessenek. Hát tulajdonképen miben is rejlik a szövetségesek háborús célja? Ezt a kérdést Angliában és Északamerikában egyre gyakrabban vetik fel. Az angol-amerikai hírverés mindig az »európai kultúra megmentésérők és »Európa felszabadításának beszél és egyidejűleg szótlanul nézi, hogy a bolsevisták nyugati irányban törnek előre^ Ez pedig éppen úgy nem fér össze egymással, mint az európai lakosság esztelen bombázása és az uszító hatalmak hazug jelszavai a humanizmusról. Több mint hazaárulás az ellenséges rádió hallgatása, mert ezzel az érted küzdő családtagjaidat támadod hátba! Legnagyobb erkölcstelenség amit így Hazáddal és testvéreiddel szemben elkövethetsz! Óvakodj az ellenséges hírverés csapdájába esni és ne válj mások rosszhiszeműségének bábjává ! Wyontbaii jelentsd a hatóságoknál az ellenséges rádió megtévesztő híreinek hallgatóit és továbbadóit, különben a fronton érted harcoló testvéreid gyilkosa vagy! M