Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.
1949-07-31 / 31. szám
Cazsálás — Ellenőrzés Qiánya — Anyag pazarlás ÁhoS nincs munkás a vezetőségben Nagy porfelhő veszi körül kocsinkat. Az úton parasztszekerek döcögnek friss gabonával megrakva. Mosolygó, bizakodó arcú emberek hajtják a nehéz terhet vonszoló ökröket. A nap már túlhaladt a dél vonalán. Megérkeztünk az Ut és Vasútépítő Nemzeti Vállalat építkezéseihez. Az építkezést irányító irodákba látogatunk be először. Az egyik helyiségben durva hangon utasítanak vissza egy munkást, az a goromba hangtól megijedve ijedten néz körül. Kihez forduljon? Kinek mondja el észrevételeit? Senkinek sem mondhatja el, mert az itt dolgozó értelmiségieket nem érdekli kérése, munkás pedig nincs a vezetőségben. A betonkeverő gép nagy hangal nyeli Lazsálás. a vizes kavicsot és pár perc múlva | már zuhog a kész beton. Folyik a munka .. . azaz nézzük csak. A gép mellett mintegy tiz munkás beszélget, néha nevetgélve megütik egymást. A gép már éhesen várja az újabb anyagot, de senki nem figyelmezteti őket a munka felelősségére. méterre van az irodától. Több mint ezer munkás dolgozik itt. Ha valakinek véletlenül sebesülése van, úgy az irodáig kell gyalogolnia, hogy bekötözzék, mert ott ül bent az ápoló. Még senkinek sem jutott eszébe a vezetőség közül, hogy ez milyen súlyos mulasztás. Még senkinek nem jutott eszébe, hogy a munkások érdekében változtasson ezen a hibán. Munkás nincs a vezetőségben, aki dolgozó társai érdekében cselekedne. Az udvaron sétálva, Joó Dénessel, a vállalat küldöncével találkozunk. Munkában nem nagyon erőlteti meg magát. Naponta kb. 5 órát dolgozik, de a bérelszámolása napi 14 óráról szól. Ha a városba kell mennie, sokszor gépkocsit vesz igénybe, ami külön 25 forinttal terheli meg a válA MDP városi Pártbizottság közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Pápa városi Pártbizottságának fegyelmi bizottsága az alábbiakat közli. Pintér Imréné a Földmívesszövetkezet ügyvezetője visszaélt a munkásosztály bizalmával. Hivatali állását egyéni érdekeire használta fel, környezetét osztályidegen elemekből állította össze. Viselkedésével és cselekedeteivel megkárosította a magyar népet. Pintér Imréné nem méltó a Párt bizalmára, ezért a fegyelmi bizottság a tagság soraiból kizárta. 8-ból 3 adminisztrál. Az ellenőrzés hiánya. Mészáros Jenő siktázóval beszélgetünk. Éppen most telt le munkaideje, az eredményeket összesíti. Hogy hány munkás tartozik hozzá, azt csak hoszszas keresgélés után tudja megmondani. Egész nap kis fabódéjában ül, a munkát nem ellenőrzi. A munkások a munka végeztével odajönnek és maguk diktálják be eredményeiket. Persze a munka-vezetőség bent ül asztala mellett, munkásember nincs közöttük, aki felhívná a hibákra a figyelmet. . . Az üzem étkezdéjébe is ellátogattunk. 280 személy étkezik itt jelenleg. A konyha vezetőjével beszélgetünk. Nyolc ember végzi a szükséges munkát, ezek közül három irodai munkát végez, konyhavezető, konyhafelelős és adminisztrátor. Hogy miért kell három ember a konyhai irodai munkára, ezt még senki eddig nem kérdezte meg. Még sorolhatnánk a hibákat, de elég ez a pár példa is arra, hogy felvessük a követelést: itt az ideje, hogy munkások vegyék kezükbe az Ut és Vasútépítő A r. V.-nél is a munka vezetését! Nindenki a gép alól viszi a gabonát a begyűjtő raktárba Egymással versenyeznek Kéttornyútok parasztjai Alig látni már keresztekbe rakott gabonát a kéttornyúlaki határban a felszántott tartók között. Kéttornyúlak határa már a befejezett aratás jellegét mutatja. Kasza Mihállyal, Kéttornyúlak párttitkárával nézzük meg, hogyan is folyik a cséplés a faluban. Őri József kétholdas szegény paraszt udvarában [búg a cséplőgép. Gyorsan tűnnél el ja kévék a cséplőgép gyomrában, dol' goznak is serényen a munkások, egy. szerre 3 család gabonáját is csépe^ lik. Szilágyi Ferenc gépésszel találkozunk először. Nagy előnyben vagyunk a többi falu előtt — újságolja lelkesen — mivel sok olyan község is van, ahol csak ezen a héten kezdik ü cséplést, mi pedig már közel 10 vagon gabonát csépeltünk el. A munka a legnagyobb rendben megy az egész faluban. Ha föl megty, a fövő hé fen teljesen végez a falu a csépléssel — fűzi Ahozzá Kasza elvtárs. Mi már előre jól jelkészültünk a Hol az anyagtakarékosság? A cementraktárt már messzire jelzi a finom fehéres por. Szép rakásba sorakoznak a megrakott zsákok. A fal mellett használhatatlanná szakítva fekszenek a kiürített papírzsákok. Csak egy kis újításra volna szükség és máris nagy anyagtakarékosságot érnénk el. De erre senki nem hívja fel a munkások figyelmét, a vezetőségben nincs munkásember, aki ezt a hibát felfedné, a felelős raktárkezelő JJntermayer Antal, pedig B-listás vasúti tisztviselő, neki ez nem szívügye ! Legfőbb érték az ember? A munkahely mintegy másfélkiloBúnyamérnölc leszek — Én meg e 1 e Ic író m é m ö R Készülnek a jövő feladataira a Fiatalok Az iskola öblös folyosóján a köny_ nyű léptek is élesen dübörögnek. A szembenlévő ajtó hirtelen kitárul. Egy fürge lány perdül ki rajta, s utána még egy. Közben a másik te. rémből is kijön Tinka néni a számtanttanárnő, ott is vége az órának. Varga Lujza, aki vegyészmérnök lesz, arra felé tart. A lányok még benn vannak... Betkó Éva is itt van, aki bányamérnöknek készül. Itt csupa meglepetésekbe botlik az ember. Az egyik lány gépész, a másik vegyész, a harmadik pedig, mint például Újvári Ida is, elektromérnöknek készül. Az apja vágyát ő már eléri. * Fél . tízre hajolnak a mulatók, mikor a műegyetemre készülő fiúk közé betoppanunk. Páran az asatalnál lülnek és olvasnak. Egy csoport pedig arrébb víg beszédben úszik. Vájjon mi is lehetne a téma, mint az egyetem, a jövő. Bősze József vegyészmérnöknek készül, ő viszi a szót. — Fiúk, ha már harmadévesek leszünk, résztvehetünk a termelésben. A fényben csillogó szemekből ki lehet olvasni az alkotóvágyat. Rem Lajos is nagyon szeretne már ott tartani. Különben bányamérnöknek készül. Ott nőtt fel a bányászok köIzött, s amint mondja, nem is tudna más pályára menni. — Most is lent \dolgoztam a bányában —• simítja végig haját. Egy pillanatra csend áll be. Elgondolkodunk. Ma már munkásgyerekiekből kerülnek ki a végtelen anyagmérnökök. S jó mérnökök lesznek, mert a nép fiaiból kerültek ki. JFolcossoíí munRaval elér/filc o 100°/ 0-oí Latogaíás a Peruíz fonóban Mult heti számunk vezércikke a tervteljesítéssel foglalkozott. A cikkíró rámutatott azokra a hibákra, amelyek akadályként jelentkeztek egyes üzemiekben a terv 100o/o-os végrehajtás átían. Megemlítette, hogy a Perutz fonóüzemben a tervet csak 198 o/ 0-ra teljesítették. Most ellátogattunk a fonóba, megnézni, hogy dolgoznak a munkások a terv teljesítéséért. Amint a Perutz-gyár felbontó üzemébe belépünk, a gépek rikácsolása fogad. A levegőben vattakönnyed gyapot-pihe táncol. A munkásokra is elég sűrűn rárakódott, de ők mit isem törődnek vele, etetik a gépet, mintha éreznék, hogy éhes. — Megy itt a munka riá 'unk, most ttem akarunk lemaradni, mint a irtutíU kor — mosolyog Ráska Józsej. Sietünk, hogy a tisztítóban ne legyen anyaghiány. Amint látjuk, nincs is, mert itt nagy fehér gömbölyű bálákban áll az anyag, amelyet egy gép egyenletes ültemben a kártollóba szállít. Itt 12 gépen dolgozik egy ember. Hőbe László csak felénk mosolyog, mert élénken kell ügyelni a munkánál, nehogy valami baj legyen. Derűs arcáról áradó munkakedv nyílik. Fiatal. De nemcsak az ő vére lüktet együtt a gépek ritmusával, hanem az öreg Szabó bácsié is. Régi munkás, de úgy ugrik, mint egy fiatal. Épen egy szétszakadt fonalat »ragasztott« össze. —•. Biztos, hogy voltak hibák — állapítja meg. — De most azon Vagyünk, hogy ne legyen s elérjük a százszázalékot. — Nem akarunk lemaradni a kL készítőtől. Biztos elérjük most őket. — Nekünk is érdekünk a több%er? melés, mert többet kapunk, lia többet termelünk. A gyűrűs fonóban már cérnává vékonyodott az anyag. Itt is nagyobbrészt asszonyok vannak. Ácsai Sándorné egy kis hengerről kotorja le a rátapadt gyapotot, de nem dobja le a földre, hanem elsülyeszti a kötény zsebjebé. — Hulladékcsökkentésre is kell ügyelnünk, mert ezt még ismét fel lehet dolgozni — vesz ki zsebéből egy félmarok gyapotot. — Mindjárt visszajövök — végig fut a »gyűrüző« gép mellett és meg}nézi, nem szakadt je a fonál. — Versenynél erre is nagyon kell vigyázni, mert ha feltekeredne, sok időbe kerülne a kibogozása. Nekünk pedig, ha azt akarjuk, hogy 100 >0/0-ig teljesitsük a tervet, az időbeosztás is sokat számít. Az üzemet végig jártuk. S a szembeötlő kép azt bizonyítja, hogy a fonóban dolgozók komolyan vették a kritikát s mind azon vannak, hogy a tervet 100 o/o-ra, sőt azon felül teljesítsék. gépjavítást időben és pontosan elvégeztük. Tavaly is egy héttel korábban fefeztük be a cséplést, mint a többi községek, így akarunk végezni az idén is — folytatja Szilágyi Ferenc. Bolla Sándor középparaszttal beszélgetünk. ő a falu legjobb gazdája — dicséri Kasza elvtárs. Bolla bácsi szerényen hárítja el a dicséretet, de később neki bátorodik. — Ha munkáról Van szó, hát nincs is hJ.ba nálunk — jön bele a beszédbe. Én már végeztem a csépléssel, a terményleadásban is úgy érzem, jó példával jártam elöl. Nagy István gazda is belekapcsolódik a beszédbe. — Itt \mindenki a gép alól viszi a gabonát a termény-begyűjtő állomásra. Olyan gazda nincs is Kéttornyúlakon, aki legalább 100 o/o-ra ne teljesítené a termény leadás t. Mészáros Jánost is megkérdezzük. Szegény-paraszt, neki nem kell leadnia. Majdnem 20 q-át termelt ke^ nyérgabonából 2 hold földön. — Nekem is van 4 q feleslegem, azt felajánlom én is leadásra. Én sem akarok lemaradni a terménybegyűjtési vers eny ben. Őri Józsej bácsi az asztagról dobálja a kévét a gépre. Át lehet látni szemben fekvő udvarába. Zsákokkal megrakott kocsi áll ott útra készen. Amint itt befejezik a cséplést és egy kis szabad ideje lesz, ő is szállítja rögtön gabonáját a begyűjtő állomásra. Kasza elvtárs is fogadkozik: holnap este már én is elmondhatom 1, hogy 200 o/o-ban eleget tettem a terményleadásnak. Búcsúzunk a cséplőktől, mindenki el van foglalva a zsákok körül, de ítt az a jó, ha sok munkát ad a zsákokba ömlő gabona. Még egy cséplőgép dolgozik ia faluban — beszéli Kasza elvtárs •— és ott is ugyanolyan jól megy a munka, mint ennél a gépnél. Itt pedig igazán jól ment — gondolom magamban, — az előbb 1 hallott cséplési és terményleadási eredmények alapján minden magyar dolgozó elismerését kiérde'mlik Kéttornyúlak dolgozó parasztjai' jó munkájukért. A kroszun-szevcsenkói villanytelepen. A Román Nép-köztársaság dolgozó parasztjainak küldöttsége meglátogatta a kroszun-szevcsenkói villanytelepet. Kozinszkíj főmérnök a vendégek előtt kifejtette, hogy a villanytelepet a fasiszta hordák tönkretették, de az állam támogatásával újjáépítették. A villanytelep 73 kolhoz motorját látja el villanyerővel. Ezután a küldöttség a történelmi múzeumot látogatta meg. A küldöttség nevében Agapia Teodor u paraszt-munkásnö nyilatkozott: A kroszun-szevcsenkói dolgozóknak szívből köszönjük azt a baráti fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. Itt tartózkodásunk alatt értékes tapasztalatokkai gazdagodtunk. ígérjük, kedves barátaink, hogy ezen tapasztalatokat hazánkban értékesíteni fogjuk.