Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-07-31 / 31. szám

Cazsálás — Ellenőrzés Qiánya — Anyag pazarlás ÁhoS nincs munkás a vezetőségben Nagy porfelhő veszi körül kocsin­kat. Az úton parasztszekerek döcög­nek friss gabonával megrakva. Mo­solygó, bizakodó arcú emberek hajt­ják a nehéz terhet vonszoló ökröket. A nap már túlhaladt a dél vonalán. Megérkeztünk az Ut és Vasútépítő Nemzeti Vállalat építkezéseihez. Az építkezést irányító irodákba látogatunk be először. Az egyik he­lyiségben durva hangon utasítanak vissza egy munkást, az a goromba hangtól megijedve ijedten néz körül. Kihez forduljon? Kinek mondja el észrevételeit? Senkinek sem mond­hatja el, mert az itt dolgozó értel­miségieket nem érdekli kérése, mun­kás pedig nincs a vezetőségben. A betonkeverő gép nagy hangal nyeli Lazsálás. a vizes kavicsot és pár perc múlva | már zuhog a kész beton. Folyik a munka .. . azaz nézzük csak. A gép mellett mintegy tiz munkás beszél­get, néha nevetgélve megütik egymást. A gép már éhesen várja az újabb anyagot, de senki nem figyelmezteti őket a munka felelősségére. méterre van az irodától. Több mint ezer munkás dolgozik itt. Ha vala­kinek véletlenül sebesülése van, úgy az irodáig kell gyalogolnia, hogy bekötözzék, mert ott ül bent az ápoló. Még senkinek sem jutott eszébe a vezetőség közül, hogy ez milyen sú­lyos mulasztás. Még senkinek nem jutott eszébe, hogy a munkások ér­dekében változtasson ezen a hibán. Munkás nincs a vezetőségben, aki dolgozó társai érdekében cselekedne. Az udvaron sétálva, Joó Dénessel, a vállalat küldöncével találkozunk. Munkában nem nagyon erőlteti meg magát. Naponta kb. 5 órát dolgozik, de a bérelszámolása napi 14 óráról szól. Ha a városba kell mennie, sok­szor gépkocsit vesz igénybe, ami külön 25 forinttal terheli meg a vál­A MDP városi Pártbizottság közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Pápa városi Pártbizottságának fegyelmi bizottsága az alábbiakat közli. Pintér Imréné a Földmívesszövetkezet ügyvezetője visszaélt a munkásosztály bizalmával. Hivatali állását egyéni érdekeire hasz­nálta fel, környezetét osztályidegen elemekből állította össze. Visel­kedésével és cselekedeteivel megkárosította a magyar népet. Pintér Imréné nem méltó a Párt bizalmára, ezért a fegyelmi bizottság a tagság soraiból kizárta. 8-ból 3 adminisztrál. Az ellenőrzés hiánya. Mészáros Jenő siktázóval beszélge­tünk. Éppen most telt le munkaideje, az eredményeket összesíti. Hogy hány munkás tartozik hozzá, azt csak hosz­szas keresgélés után tudja megmon­dani. Egész nap kis fabódéjában ül, a munkát nem ellenőrzi. A munká­sok a munka végeztével odajönnek és maguk diktálják be eredményei­ket. Persze a munka-vezetőség bent ül asztala mellett, munkásember nincs közöttük, aki felhívná a hibákra a figyelmet. . . Az üzem étkezdéjébe is ellátogattunk. 280 sze­mély étkezik itt jelenleg. A konyha vezetőjével beszélgetünk. Nyolc em­ber végzi a szükséges munkát, ezek közül három irodai munkát végez, konyhavezető, konyhafelelős és ad­minisztrátor. Hogy miért kell három ember a konyhai irodai munkára, ezt még senki eddig nem kérdezte meg. Még sorolhatnánk a hibákat, de elég ez a pár példa is arra, hogy felvessük a követelést: itt az ideje, hogy munkások vegyék kezükbe az Ut és Vasútépítő A r. V.-nél is a munka vezetését! Nindenki a gép alól viszi a gabonát a begyűjtő raktárba Egymással versenyeznek Kéttornyútok parasztjai Alig látni már keresztekbe rakott gabonát a kéttornyúlaki határban a felszántott tartók között. Kéttornyú­lak határa már a befejezett aratás jel­legét mutatja. Kasza Mihállyal, Kéttornyúlak párttitkárával nézzük meg, hogyan is folyik a cséplés a faluban. Őri József kétholdas szegény paraszt udvarában [búg a cséplőgép. Gyorsan tűnnél el ja kévék a cséplőgép gyomrában, dol' goznak is serényen a munkások, egy. szerre 3 család gabonáját is csépe^ lik. Szilágyi Ferenc gépésszel talál­kozunk először. Nagy előnyben vagyunk a többi falu előtt — újságolja lelkesen — mivel sok olyan község is van, ahol csak ezen a héten kezdik ü cséplést, mi pedig már közel 10 vagon gabo­nát csépeltünk el. A munka a legnagyobb rendben megy az egész faluban. Ha föl megty, a fövő hé fen teljesen végez a falu a csépléssel — fűzi Ahozzá Kasza elvtárs. Mi már előre jól jelkészültünk a Hol az anyagtakarékosság? A cementraktárt már messzire jelzi a finom fehéres por. Szép rakásba sorakoznak a megrakott zsákok. A fal mellett használhatatlanná szakítva fekszenek a kiürített papírzsákok. Csak egy kis újításra volna szükség és máris nagy anyagtakarékosságot érnénk el. De erre senki nem hívja fel a munkások figyelmét, a vezető­ségben nincs munkásember, aki ezt a hibát felfedné, a felelős raktárke­zelő JJntermayer Antal, pedig B-listás vasúti tisztviselő, neki ez nem szív­ügye ! Legfőbb érték az ember? A munkahely mintegy másfélkilo­Búnyamérnölc leszek — Én meg e 1 e Ic író m é m ö R Készülnek a jövő feladataira a Fiatalok Az iskola öblös folyosóján a köny_ nyű léptek is élesen dübörögnek. A szembenlévő ajtó hirtelen kitá­rul. Egy fürge lány perdül ki rajta, s utána még egy. Közben a másik te. rémből is kijön Tinka néni a szám­tanttanárnő, ott is vége az órának. Varga Lujza, aki vegyészmérnök lesz, arra felé tart. A lányok még benn vannak... Betkó Éva is itt van, aki bányamérnöknek készül. Itt csupa meglepetésekbe botlik az ember. Az egyik lány gépész, a má­sik vegyész, a harmadik pedig, mint például Újvári Ida is, elektromér­nöknek készül. Az apja vágyát ő már eléri. * Fél . tízre hajolnak a mulatók, mikor a műegyetemre készülő fiúk közé betoppanunk. Páran az asatalnál lülnek és olvasnak. Egy csoport pedig arrébb víg beszédben úszik. Vájjon mi is lehetne a téma, mint az egye­tem, a jövő. Bősze József vegyész­mérnöknek készül, ő viszi a szót. — Fiúk, ha már harmadévesek le­szünk, résztvehetünk a termelésben. A fényben csillogó szemekből ki lehet olvasni az alkotóvágyat. Rem Lajos is nagyon szeretne már ott tar­tani. Különben bányamérnöknek ké­szül. Ott nőtt fel a bányászok kö­Izött, s amint mondja, nem is tudna más pályára menni. — Most is lent \dolgoztam a bányában —• simítja végig haját. Egy pillanatra csend áll be. Elgondolko­dunk. Ma már munkásgyerekiekből kerülnek ki a végtelen anyagmér­nökök. S jó mérnökök lesznek, mert a nép fiaiból kerültek ki. JFolcossoíí munRaval elér/filc o 100°/ 0-oí Latogaíás a Peruíz fonóban Mult heti számunk vezércikke a tervteljesítéssel foglalkozott. A cikk­író rámutatott azokra a hibákra, ame­lyek akadályként jelentkeztek egyes üzemiekben a terv 100o/o-os végre­hajtás átían. Megemlítette, hogy a Perutz fonóüzemben a tervet csak 198 o/ 0-ra teljesítették. Most ellátogat­tunk a fonóba, megnézni, hogy dol­goznak a munkások a terv teljesíté­séért. Amint a Perutz-gyár felbontó üze­mébe belépünk, a gépek rikácsolása fogad. A levegőben vattakönnyed gyapot-pihe táncol. A munkásokra is elég sűrűn rárakódott, de ők mit isem törődnek vele, etetik a gépet, mintha éreznék, hogy éhes. — Megy itt a munka riá 'unk, most ttem akarunk lemaradni, mint a irtutíU kor — mosolyog Ráska Józsej. Sie­tünk, hogy a tisztítóban ne legyen anyaghiány. Amint látjuk, nincs is, mert itt nagy fehér gömbölyű bálák­ban áll az anyag, amelyet egy gép egyenletes ültemben a kártollóba szál­lít. Itt 12 gépen dolgozik egy em­ber. Hőbe László csak felénk moso­lyog, mert élénken kell ügyelni a munkánál, nehogy valami baj legyen. Derűs arcáról áradó munkakedv nyí­lik. Fiatal. De nemcsak az ő vére lüktet együtt a gépek ritmusával, ha­nem az öreg Szabó bácsié is. Régi munkás, de úgy ugrik, mint egy fia­tal. Épen egy szétszakadt fonalat »ragasztott« össze. —•. Biztos, hogy voltak hibák — állapítja meg. — De most azon Va­gyünk, hogy ne legyen s elérjük a százszázalékot. — Nem akarunk lemaradni a kL készítőtől. Biztos elérjük most őket. — Nekünk is érdekünk a több%er? melés, mert többet kapunk, lia töb­bet termelünk. A gyűrűs fonóban már cérnává vé­konyodott az anyag. Itt is nagyobb­részt asszonyok vannak. Ácsai Sán­dorné egy kis hengerről kotorja le a rátapadt gyapotot, de nem dobja le a földre, hanem elsülyeszti a kötény zsebjebé. — Hulladékcsökkentésre is kell ügyelnünk, mert ezt még ismét fel lehet dolgozni — vesz ki zsebéből egy félmarok gyapotot. — Mindjárt visszajövök — végig fut a »gyűrüző« gép mellett és meg}­nézi, nem szakadt je a fonál. — Versenynél erre is nagyon kell vigyázni, mert ha feltekeredne, sok időbe kerülne a kibogozása. Nekünk pedig, ha azt akarjuk, hogy 100 >0/0-ig teljesitsük a tervet, az idő­beosztás is sokat számít. Az üzemet végig jártuk. S a szembeötlő kép azt bizonyítja, hogy a fonóban dolgozók komolyan vették a kritikát s mind azon vannak, hogy a tervet 100 o/o-ra, sőt azon felül tel­jesítsék. gépjavítást időben és pontosan elvé­geztük. Tavaly is egy héttel koráb­ban fefeztük be a cséplést, mint a többi községek, így akarunk végezni az idén is — folytatja Szilágyi Fe­renc. Bolla Sándor középparaszttal be­szélgetünk. ő a falu legjobb gaz­dája — dicséri Kasza elvtárs. Bolla bácsi szerényen hárítja el a dicsére­tet, de később neki bátorodik. — Ha munkáról Van szó, hát nincs is hJ.ba nálunk — jön bele a beszédbe. Én már végeztem a csépléssel, a ter­ményleadásban is úgy érzem, jó pél­dával jártam elöl. Nagy István gazda is belekapcsolódik a beszédbe. — Itt \mindenki a gép alól viszi a gabonát a termény-begyűjtő állomásra. Olyan gazda nincs is Kéttornyúlakon, aki legalább 100 o/o-ra ne teljesítené a termény leadás t. Mészáros Jánost is megkérdezzük. Szegény-paraszt, neki nem kell le­adnia. Majdnem 20 q-át termelt ke^ nyérgabonából 2 hold földön. — Nekem is van 4 q feleslegem, azt felajánlom én is leadásra. Én sem akarok lemaradni a termény­begyűjtési vers eny ben. Őri Józsej bácsi az asztagról do­bálja a kévét a gépre. Át lehet látni szemben fekvő udvarába. Zsákokkal megrakott kocsi áll ott útra készen. Amint itt befejezik a cséplést és egy kis szabad ideje lesz, ő is szállítja rögtön gabonáját a begyűjtő állo­másra. Kasza elvtárs is fogadkozik: holnap este már én is elmondhatom 1, hogy 200 o/o-ban eleget tettem a ter­ményleadásnak. Búcsúzunk a cséplőktől, mindenki el van foglalva a zsákok körül, de ítt az a jó, ha sok munkát ad a zsá­kokba ömlő gabona. Még egy csép­lőgép dolgozik ia faluban — beszéli Kasza elvtárs •— és ott is ugyanolyan jól megy a munka, mint ennél a gépnél. Itt pedig igazán jól ment — gondolom magamban, — az előbb 1 hallott cséplési és terményleadási eredmények alapján minden magyar dolgozó elismerését kiérde'mlik Két­tornyúlak dolgozó parasztjai' jó mun­kájukért. A kroszun-szevcsenkói villanytelepen. A Román Nép-köztársaság dol­gozó parasztjainak küldöttsége meg­látogatta a kroszun-szevcsenkói vil­lanytelepet. Kozinszkíj főmérnök a vendégek előtt kifejtette, hogy a vil­lanytelepet a fasiszta hordák tönkre­tették, de az állam támogatásával újjáépítették. A villanytelep 73 kolhoz motorját látja el villanyerővel. Ezután a küldöttség a történelmi múzeumot látogatta meg. A küldöttség nevében Agapia Te­odor u paraszt-munkásnö nyilatkozott: A kroszun-szevcsenkói dolgozóknak szívből köszönjük azt a baráti fogad­tatást, amelyben bennünket részesí­tettek. Itt tartózkodásunk alatt értékes tapasztalatokkai gazdagodtunk. ígér­jük, kedves barátaink, hogy ezen tapasztalatokat hazánkban értékesíteni fogjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom