Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-05-08 / 19. szám

Magyar ÉrtelmiségI Építsd a néppel együtt az erős, független, magyar hazát, mindnyájunk otthonát! Szavazz a Népfrontra! Hszie Ping-Ying: (Í iuLvethre ! („A lázadó lányok 1' c. mü egyik részlete) Parancs érkezett, hogy ala­kítson az akadémia húsz lány­ból egy propaganda-osztagot, amely elmegy a hadsereggel az északi harctérre. A közvet­len uticél: Honan. - — őrmester úrnak jelentem, el akarok menni Északra ! — Őrmester úrnak jelentem, én északi vagyok és nagyon jól tudnának ott használni ! — Őrmester úrnak jelentem, én nagyon erős vagyok és jól tudok harcolni; én is Északra akarok menni ! Yang őrmester szobája olyan volt, mint egy felzaklatott méh­kas. — Ne csapjanak ilyen lár­mát — mondta az őrmester nyugodtan. Előbb vagy utóbb mindenkire sor kerül. Most húsz olyan lányt kell kiválasz­tanunk, aki erős, mozgékony és ért a propagandához. A többit majd később küldjük ki. Mindenki remélte, hogy a kiválasztottak között lesz. Én boldog önhittséggel gondoltam arra, hogy erős vagyok, jó futó is, cikkeket is tudok írni — egész biztos, hogy köztük le­ssek. Csakugyan, mikor másnap reggel Yang őrmester felol­vasta a neveket, az euyém volt a második. Remélem, nincs valami tévedés, gondoltam. Nem, nem, nincs még egy Hszie Ping-Ying a lánykadétok között. Majd megbolondultam az örömtől. Gyakorlatozás után rögtön csomagoltam és meg­írtam Harmadik Bátyámnak az újságot. Harmadnap reggel váratlanul megjelent a kapubaji. — Nini, Harmadik Bátyám ! Mi szél hozott ide ? — kérdez­tem boldog meglepetéssel. — Tegnap este megkaptam leveledet. Olyan szép és lelkes volt, hogy rögtön közzétettem a lapban. Aztán fogadtam egy riksát és még sikerült elcsíp­nem a reggeli vonatot. Hangja remegett, könnyek csillogtak a szemében. Féltem, hogy én is elsírom magam és a falon ékeskedő feliratból merítettem erőt : VA katona ntm könnyet, hanem vért ont!" — Második Bátyám már Honanban van — mondtam ajkamra mosolyt erőltetve. — Biztos, hogy találkozom vele, Neked is el kellene jönnöd. Milyen érdekes volna, ha mindhárman a harctéren talál­koznánk. — Nem merem megmondani •füleinknek, hogy a harctérre készülsz. Mennyire búsulnának, ha megtudnák ! Szívem most kemény volt, mint a kő. Egyetlen könny­cseppet sem ejtettem. Tele voltam örömmel és lelkese* déssel. — Nem mehetünk el meg­inni egy pohár bort ? — kér­dezte bátyám. — Sajnos nem mehetek. Indulás előtt szigorúbbak a szabályok. Ha nem mondtam volna az őrmesternek, hogy Changshából jöttél, hogy be szélj velem, be sem.engedett volna. — Akkor hát Isten veled. Még elérem a vonatot. — Helyes. És majd a győ­zelem után isszuk meg az áldomást. — Vigyázz magadra ! — búcsúzott el Harmadik Bátyám és könnyek gördültek le arcán. Az őr tisztelgett neki, mert ő is egyenruhában volt. Elfelej­tette viszonozni a tisztelgést, én tettem meg helyette. Az őrtálló lány nem hallotta be­szélgetésünket; azt hitte, sze­relmesem látogatott meg és csipkelődött is velem ezért. Napról-napra vártuk az in­dulási parancsot, de az csak késett. Már majdnem sírtunk a türelmetlenségtől, mikor egyszerre értesítést kaptunk, hogy az ellenség elérte Ting­szechiant és azonnal indulnunk kell, hogy még Wuchang előtt feltartóztassuk. Este a kapitány gyülekeztette az egész iskolát, fiukat és lányokat egyaránt. Beszédet intézett hozzánk és önálló menetzászlóaljat alakí­tott belőlünk. Másnap kora hajnalban indultunk. Az egész katonai akadémia elment, c»ak harminc kadét maradt itt, hogy elvégezze az irodai munkát és ellássa a betegápoló szolgála* tot. Reggel ötkor menetkészen álltunk. A leányakadémia kapuja előtt óriási tömeg hullámzott, mint valami folyó, amely át» szakította gátját. Hozzátartozók várakoztak, hogy elbúcsúzzanak szeretteiktől, meg kíváncsis­kodók, akik látni akarták az elvonulást. Öreg asszonyok zo­kogva és hajlongva könyörög tek a tiszteknek : — Az én leányom nem me* het a harctérre, ez az egyetlen gyermekem . . . — Nem engedhetem el a lányomat. Ha valami baja tör* ténik, magam is belepusztulok. A trombiták hangja, meg a sírás, nevetés, kiabálás zűr­zavaros, fülsiketítő lármává olvadt. — Ne féljen, jó asszony, győzünk és hazajövünk. — jó asszony, ne aggódjék a lánya miatt. Mi is szülők vagyunk, nekünk is vannak gyermekeink. — Előre, indulj ! A lakosság éljenzett, pattogó vezényszavak hangzottak el és mi énekelve elindultunk. — Le az ellenséggel ! Tér* jetek vissza győzelmesen ! — kiáltoztak utánunk, A tömeg dübörgő ordítozása olyan volt, mint a csatára hívó dobszó. Lelkesen visszhangoztuk ki­áltásukat : — Le az ellenséggel ! Győzni I fogunk ! Jókedvűen meneteltünk, előre |a csatatérre! Nagyszerű kultúrműsorral szórakozott az ünneplő nép A dolgozók és a diákság ezreit — melyek a délelőtti felvonuláson megmutatták or- I szágot építő erejüket és kész<: ségüket — délután önzetlen színészeink és lelkes műked­velő csoportjaink szórakoztat ták. A félháromkor kezdődő kitűnően összeállított műsort 18 csoport, négy színpadon és a várkert rögtönzött sportpá- j lyáin adta elő. Sok értékes számmal szere i peltek a pápai színház üzemi dolgozói kik egyfelvonásos da^ rabokkal, énekszámokkal, sza­valatokkal, táncbemutatóikkal nyújtottak szórakozást. Az üzemek : Áll. Textilgyár üzemi SzlT, Dohánygyár, Mi­kagyári SzlT, a Dunán'úli Tex­tilipar kitűnő műsorszámokkal léptek fel a színpadon. Nagy sikert élt el a VAOSz bábjátszó csoportja és az üzemek zene* kari számai. A középiskolák, I. és II. sz. áll. Leányliceum, áll. tanító­képző, áll. gimnázium, keres­kedelmi, Mezőgazdasági isko­lák Diákszövetségei énekkaraik­kal, villámjeleneteikkel, szava Énekkari hangverseny Ritka zenei élményt nyújtott a II. sz. áll. liceum és tanító' nőképző intézet kóiusa és a Kamarakórus ezévi záróhang. versenye. Műsor: Bartók, Ko dály, Bárdos, Székely jeles kórusai voltak. Ügyes gondo lat volt a népi táncok beikta­tása. Színes számok voltak új mozgalmi dalaink. Bájos han» gulatot árasztott az Estharang és a Lakodalmas c. orosz népi dallam. Nagyméretű kórusok­ból, mint a Pünkösdülő és a mátrai képek, talán £0k is egy műsoron. A kitűnő est Nemcsicsné, Szabó Mária ta­nárnő fáradhatatlan munkáját és művészi ízlését dicséri. A város nevében Dr. Huszár István szólt a demokrácia vív mányairól, a muzsika terén. Szekeres Lajos énektanár ösz szekötő szövege jó szolgála­tot tett a művek teljesebb megértéséhez. lataikkal értek el nagy hatást. A közönségnek nagyon tet­szett az áll. tanítóképző int. némajelenete, a II. sz. áll. leányliceum énekkar számai és az egyes középiskolák tánc­bemutatói. Nagyban hozzájárul tak a pápai dolgozók szóra­koztatásához az áll. á!t. leány és fiúiskolák úttörő csapatai is. Ének, táncszámaik, villám­jeleneteik, szavalataik nagy sikernek örvendtek. Sok nézője akadt a kézilab­damérkőzéseiknek és tréfás versenyszámaiknak. Meg kell állapítanunk, hogy Pápán ily nagyszabású kultúr és sportműsorral egybekötött ünnepély még nem volt. Nagy köszönetet érdemelnek városunk lelkes kultúr és sport vezetői, kiknek fáradságos í munkája segítette elő a szerep lök sikerét és a pápai dolgo­! zók önfeledt szórakozását. Mozit minden falunak Kulturális programunk egyik döntő fontosságú tényezője, az ország moziparkjának kibőví­tése. „Mozit minden falunak u! Ez a jelszava az államosított moziparknak az ötéves terv folyamán. Az eddig elért ered­mények bizonyítják, hogy ez a tervpont is hamarosan megva­lósul. Ez év végéig a 3 éves tervben előirt 600 keskenymozi helyett ,1.000 fog működni. Ennek több szempontból van nagy jelentősége. A mozi gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális feladatokat teljesít, szórakoztató, mindenki számára könnyen megérthető módon. A mezőgazdasági oktatófilmek, a korszerű földmfvelés, állatte* nyésztés, mezőgazdasági ipar módszereivel ismertetik meg dolgozó parasztságunkat. Á Szovjetúnió rövidfilmjei bemu­tatják a fejlett, nagyüzemi szov­jet mezőgazdaságot s rávezetik a nézőt a fejlődés utjának fel­ismerésére. A falusi mozihálózat teljes kiépítésével ismét megszűnik egy különbség a falusi és vá­rosi dolgozók között: a pa­rasztság ugyanabban a filmellá­tásban részesül, mint az ipari munkásság. Jelentős szerepet tölt be a mozi a munkás-pa­raszt szövetség elmélyítésében azzal is, hogy a gyárak életé­ről készített filmeket a paraszt­ság elé és a parasztságét pe­dig az ipari munkásság elé viszi. A haladó filmek tervszerű bemutatása politikai és kultu­rális nevelésben részesiti a falu népét. Történelmi, földrajzi is» Ax egész orsiágban minden fűszerkiskereskedő áruszükségletéről gondoskodik a Nemzeti Vállalat Kirendeltség: Pápa, Kossuth-utca Telefon : 10—04. mereteket rneritenek a külön­böző filmekből. Orvosi, egész­ségügyi témájú filmek, sport­filmek segítik elő, hogy köze­ledjünk nagy célunk felé : Művelt, erős népet — szabad független hazában. A szovjet művészet, a népi demokráciák művészete megmutatja a poli­tika nagy kérdéseit* s irányt­mutató választ is ad rájuk. Mindennek természetesen előfeltétele, hogy a mozikat minél nagyobb tömegek láto­gassák. Népnevelőinknek be kell kapcst lódniok a filmprc­paganda országos munkájába, agitálniok kell a haladó filmek érdekében. Ez azután megkönnyíti a további népnevelő munkájukat. A filmek képekkel, mesével, tehát a legszórakoztatóbb for­mában tárják a néző elé azo­kat a tényeket, amelyeket szavakkal megértetni néha ne­hezebben megy. Kultúrest Általános az érdeklődés a Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetérek győri kultúr gárdája iránt. A lelkes csoport előadását hétfőn, május 9 én este 8 órakor a Szakszerveze­tek nagytermében tartja belé­pődíj nélkül. Előadás után tánc és buffet PÁPAI s z i n h a z heti műsora: Csütörtök-péntek este Sóra. kor Ócskavas nagyben. Ka­c gtatő amerikai vígjáték. Szombat este 8 órakor, va­sárnap dé'után 4 és este 8 órakor, hétfő este 8 órakor Szabin nők elrablása. Nagy sikerű operett. Kedd szerda este 8 órakor Warrerné mestersége. Shaw színjá'ék. Csütörtök este 8 órakor Ide. gen gyermek. Kacagtató vígj. Ellátni Pápa város közönségét zsírra I, hentesárúval, szappannal s ter? ü nk! ra eve

Next

/
Oldalképek
Tartalom