Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-01-09 / 2. szám

MIT JELENT A NOI egyenjogúság Irta: IHÁSZ KATÓ dohángyári ü.b. elnök A Szovjetunió kolhózai, ame­lyek már a háború előtti évek­ben megerősödtek, a Szovjet állam erős támaszai voltak. A nagy Honvédő Háború ideje alatt mozgósították őSszes bel­ső tartalékait és felmérhetetlen segítséget nyújtottak az ellen-' ség összehúzásában. Sok kolhóz még a háború éveiben is meg­találta annak a lehetőségét, hogy gazdaságát kibó'vítse. Ezek közé tartozik a „Voszhod Szocializma"-kolhóz is, a Mo­lotov terület egyik élenjáró kolhóza. Az októberi forrada­lom előtt nehéz sorban éltek a Verhnie Mulli falubeli pa­rasztok. A jó termőföld mind Balaseva földbirtokosnő tulaj­donában volt. Egy parasztcsa­ládra átlag 2 5 gesztjatin rossz föld jutott és az is kis dara­bokban, elszórtan feküdt kü­lönböző helyeken. Az úrnőtől kellett bérbe­•venni a földet. De a föld rosz­Legjobbat, legoicsóbbúu SZÖVETEK ANÍSZIMOV A KOLHOZOK (Részlet az iró „A szocialista mezőgazdaság győzelme" című könyvéből) szul termett. A 30 — 35 pud termés egy gyeszjatinon már nagyon jó termésnek számított, habár csak vetőmagra 12 pud kellett. A parasztok többet fizettek a bérletért, mint amennyit a föld jövedelmezett. 1917-ig a legtöbb parasztnak csak karácsonyig volt elég a kenyere. A szükség rákénysze­rítette őket, hogy elszegődje­nek napszámosnak, vagy ura* ságnál, vagy a városban. 'A felismerhetetlenségig meg­változott a parasztok élete a szovjet hatalom alatt. A „Vaszhod Szocializma" szövetkezetének 369 tagja van. (106 család.) A kolhózterület 950 hektár. Ebből : 470 szán­SELYMEK tóföld, 183»kaszáló és 83 hek­tár legelő. Meldgágy-gazdasá­guk 1900 rámával rendelkezik és 400 négyzetméter területet foglal el. A kolhóznak ott állatte­nyésztő telepe van r'tehenészet, sertéshizlalda, juhtenyésztő, nyúltenyésztő és baromfite­nyésztő. A gazdaságban 75 ló van, ebből 51 igásló. A mezők megmunkálásában nagy segít­ségükre van a gép- és traktor­állomás. A kolhóz dicsőséges utat fu­tott be és ma már többsffcrö­sen milliomos. Ma a „^szhod Szocializma"-kolhóz evi tiszta jövedelme meghaladja a 2 millió rubelt. Ez az erős, sok­oldalú társadalmasított gazda­ság még a háborús idők alatt is magas átlagtermést ér el. 1945 ben a Molotov vidéken eddig nem ismert magas ter­mést, 21 q gabonát, 182 q burgonyát és 260 q főzeléket ért el hektáronként. Az állattenyésztés sem ma­radt el. 1945-ben egy tehé { átlag évi 1900 liter tejet adot ' 18 tehén pedig még 2000 li­ternél is többet szolgáltatott. Egy anyadisznótól átlag 21 malacot nyertek. A földműve­lésen, állattenyésztésen és kert­gazdálkodáson kívül a hólhoz­nak vannak segédüzemei is : van malma, fűrésztelepe, villa­mosított asztalos műhelye és egyebek. A kolhóz becsülettel és pontosan betölti az állammal szemben való kötelezettségeit, sőt azokat túl is teljesíti. A társadalmi gazdaság magas színvonala a „Vaszhod Szo­cializma"-szövetkezet tagjainak magas munkanapegység pénz­beni és természetbeni kifizeté­sét teszi lehetővé. Az egy kolhózistára eső át­lagos évi munkanapkereset az 1940-e 312-ről 380-ra emelke­dett 1945-ben. Miről beszélnek ezek az adatok ? Ezek a kollektív munka hatalmas etejéről- be szélnek mind a békében, mind a háborús időben. E-zek a mi szovjet parasztságunk mélysé-^ ges hazafiaságáról tesznek ta­núságot, amely a háború évei alatt is képes volt a gazdasá­gok fejlesztésére, s így előse­gítette a szovjet hadsereg győ­zelmét a német fasiszta betö­rők és japán imperialisták el­len. Ebből a következő tanulsá­gokat vonhatjuk le: A kol­hozok társadalmi gazdaságá­nak fejlődése és megszilárdu­lása fényes tanújele a szocia­lista termelés erejének és fel­sőbbségének a falvakban. A kolhozok hatalmas tapasztala­tokat -szereztek a társadalmi gazdaság vezetése terén. E gazdaságok továbbfejlesztése a kolhózokat mind jómódúvá teszi és országunknak bizto­sítja a mezőgazdásági termé­kek bőségét. I Üzlethelyiség AZONNAL KIADÓI Flórián-u. 1 sz. alatt. Érdeklődni lehet Gábori Gyulánál Kossuth utca ; 1 szám alatt. I I Nem is o'yan régen még a nő nem számított egyenrangú, félnek a férfival. Hiába végezte el ugyanazt, vagy talán érté-1 kesebb munkát, de mert nő, nem illette ugyanaz a fizetés, j A politikai jogtalansága a nők­nek, fegyver volt a tőkés urai- i kodó osztáiy kezében. Nem merték odaállítani vezető posz­tokra, nem mertek jogokat biz­tosítani nekik, mert tudták, hogy a dolgozó nő fogékony, érzékeny a nyomorúsága miatt és hamar felismeri osztály­helyzetét. Ezen nem lehet meg- i lepődve senki, mert a dolgozó nő anya, háziasszony, munkás; a gyárban, földön és hivatal- j ban. Ha ennyiféle munkát vé­1 gez szélesebb a látóköre Ezt a látókört tartotta rabságban a zsarnoki uralkodó osztály. Szerették hangoztatni, hogy a nő maradjon a fakanálnál, ne politizáljon. Addig a férjeket, fiakat hurcolták az igazságta­lan háborúba, hogy védje a jogtalanságát, védje a bur­zsoázia országát. Mindez már a múlté. A de* mokrácia megadta a lehetősé, get a női egyenjogúság bizto­sításának a nőknek, hogy be­pótolják az évezredes elmara­dottságot, mit a jogtalanság nálunk előidézett. Vájjon tud- j tak-e élni a nők eme lehető­ségekkel ? Igen tudtak. Nem- j csak a politikai téren, hanem a termelés terén is megállják a helyüket. Nézzük az elért eredmények szerint talán, hogy milyen poszton, hogy szolgálja a nő jogai gyakorlásán keresz­tül a demokrácia fejlődését, a szocializmus építését. Magyar­országon szép számmal van nak a nemzetgyűlésben nők. Azt hiszem, minden becsületes ímber meg van elégedve a lemzetgyűlés munkájával, mert gyönyörű eredményeket, értek ;1. Magyarországon van női :őispán is. Ez a dolgozó asz ?zonyok soraiból kerüit a 30sztjára, nem magáért, mint nondta és nem a fizetésért, nint kijelentette az amerikai lő érdeklődésére a Nő Kon­gresszuson, hanem a megye -3 a dolgozó magyar népért ett főispán. Ebben benne van \ garancia, hogy a nép fel ;melkedését szolgálja és meri íő és mert ismeri az ország öbb, mint felét kitevő nők >orsát, tevékenyebben fog har­colni a meglévő ellenségeink ?llen. De, ha idehaza maradunk 3ápán, ahol az ország II. nő Dolgármestere vezeti a várost, ikkor meggyőződhetünk, hogy \ szövőszéktől kijött nő anya is háziasszony keményen, ha< ározottan, a nép érdekeinek negfelelően viszi a város igyeit előre. Persze nem lehet i hosszú jogtalanságot egyik lapról a másikra pótolni. De i fejlődés, mely a nőknél nutatkozik, azt bizonyítja, hogy gen is beállt a nő az~ embe­rség szolgálatába és építi a szocializmust Ha termelési vonalon pró­?á'juk vizsgálni, azt látjuk, aogy az élmunkások soraiban 3tt vannak a nők. A munka­srigádokban ott vannak, ső! ma már a traktorok kezelésé nél ott a nő. A föld szorgál. mas dolgozói a parasztság között is ott vannak, mint c gazdaasszonyok, a több, jobt termelést végzők. A nők pél­dás munkájukkal bebizonyítot­ták, hogy méltók az egyen jogúságra és értékelik azt Mikor a gyarmati asszonyok itt jáitak, Ők még csak sóváigó szívvel tapasztalták mindezt. De elnyomásban is harcolnak a világbékéért. Senki előtt sem lehet ezek után kétséges, hogy a-felsza­badult nő tevékenységével, termelésével, politikai jogainak gyakorlásával hozzájárult ahhoz amit elértünk ebben áz oi> szádban. Ha csak egy év táv­laiából vizsgáljuk is meg a fejlődést nálunk. így van-e más helyt is ? Nem. A más ország asszonyainak igén ne­héz a helyzetük gazdasági és politikai téren. Ha példákkal i kel] alátámasztanom, akkor még világosabban látszik az igazság. Míg nálunk a piaco^ kon korlátlanul áfl a vásárlási lehetőség, még a dolgozók ré­szére ís hozzáférhető áron, addig Ausztriában külön ka­rácsonyi örömnek számít; hogy 30 dkg/ disznóhúshoz juthat­tak hozzá, 18 éven felüliek 9 deka nyers kávét és a 12 éven aluliak 10 deka cukrot kaptak fejenként. Ezt a hírt a Volks. stimme jelenti december 14 i számában. Vagy nézzük Angliát, ahol a Daily Telegraph című tőkéskar beismerő jelentést közöl, hogy a 9 deka kará­csonyi vajfejadagol 3 dekával csökkenteni kell. Nálunk koc­látlanui áll a vásárló közön ség előtt. A felemelt karácso nyi fejadag szalonnából 6 dkg. Nálunk korlátlan. De, ha az adagok mellett az árakat is nézzük, azt látjuk, hogy ná lünk az ünnepekre áresések voltak húsnál, zsírnál, cukor­nál stb, addig míg pl. Svájc ban, a Neue Züricher Zeitung a finánctőke lapja december 1 i számában azt írja, ho^y a svájciak 14 napos hússztrájkba kezdtek az árak emelkedése miatt. Nem vásárolnak húst mert míg a hús ára emelkedik, addig a spekuláció, tilalom ellenére, kormány beleegyezés­sel fegyvereket szállít Svájcba Kiemelni kívánom, hogy a lap, mely ezt jelenti, kommunista­és szovjeíellenes nagytőkés lap De talán ne folytassuk tovább. Tapasztaljuk, hogy nálunk az már természetes, hogy é'et-zínt emelkedés van. De, ha m g. vizsgáljuk, nem éppen termé­szetes. Meg kellett ezért a ke rnény harcot vívni és biztosí­tani a lehetőségét annak, hogy jól megérdemeljen munkánk után emelkedjen az életszíntünk. Ebből a harcból jól kivették részüket a nők is. A megadott egyenjogúságból élve politikai téren, a termelés terén, a létért vívott harcban ott áll a nő és a férfiakkal karöltve biztosítja a fejlődést és példaképpen állítjuk oda országunkat a vi­lág elébe. Erre büszkék vagyunk mi nők is "fes még többet ta­nulunk, dolgozunk, hogy az egyenjogúság lehetőségeit ki­használva, gyorsabban építsük fel a szocialista társadalmat. MIT KELL TÜPN! a nép§zátníálá§rói ? A népszámlálás alkalmával össze kell írni : egyenkin min< dén jelenlévő személyt, a la­kás céljára szolgáló épületeket, az önálló iparosokat és ipari üzemeket, az önálló kereskedő­ket és kereskedelmi üzleteket ügynököket és ügynökségeket. A népszámlálással egyidejű­leg külön is számba kell venni: a születési anyakönyvi adatok részletes megállapítása céljából egyenkint egyénenkint minden személyt, az 1888. 'évi január 1. é^ az 1930. évi december hó 31. napja között született (18—60 éves) férfiakat. Külön név és Iak(cím)jegy­zéken is számba kel venni: az 1888 évi január 1. és az 1933. évi december hó 3 . napja Lözöít született (15—60 éves) írni olvasni nem tudókat (anal­fabétákat) és csak olvasni tu dókat, az 1934. évi január l. és az 1942. évi december 31. napja között született (6-14 éves) iskolaköteles gyermeke­ket, a mindkét szemükre va­kokst A szápiíálá-t épületről-épü­letre, házról házra, lakásról la­kásra (illetőleg üzemről üzemre, üzletről üzletre) menve az erre a célra kinevezett számlálóbiz­tosok hajtsák végre, akij? eb­ben a működéstisben mint közhivatalnokok járnak el. A népszámláláshoz és az azzal kapcsolatos összeírások­hoz szükséges' adatokat min* denki köteles megadni. Aki a népszámlálással kap­csolatos adatszolgáltatás során tudva hamis vagy valótlan sta­tisztikai adatot vall be, vagy a beszolgáltatandó adatot, vagy az adatszolgáltatás érdekében kívánt felvilágosítást a kitűzött határidőre igazolatlanul nem szolgáltatja, illetőleg nem adja, vagy az adatok szolgáltatását, illetőleg' a felvilágosítást meg­tagadja, a 14.020/1946. M. E. számú rendelet 2. § a értelmé­iben kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő A pénzbüntetés legmagasabb összege 24.000 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom