Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.
1949-03-27 / 13. szám
A Magyar Dolgozók F á r t j at hetilapja A legnagyobb vállalkozás Rákosi elvtárs a Népfront megalakulásakor tartott nagy beszédében az előttünk álló feladatok megoldását a legnagyobb vállalkozásnak jellemezte, amelyhez hasonló népürtk történetében ír ég nem volt. Nem véletlen, hogy a nagy vállalkozás csak akkor születhetett meg, amikor már kiforrott a dolgozó nép egysége, a Magyar Függetlenségi Népfront. A Népfrontban benne van minden becsületes, építő szándékú magyar, ezért a Rá kosi elvtárs által előszámlált feladatok kell, hogy mindenkit érdekeljenek. Mik azok a fel cdatok, amelyek a hároméves terv befejezését és az ötéves terv megvalósítását jelentik ? A következő öt év alatt 35 milliárd forintot, — vagyis há rom milliárd dollárt — fekte tünk be a terv érdekében. Öt év alatt 60 százalékkal emeljük nemzeti jövedelmünket, amely* ne* egy részét az életszínvonal emelésére fordítjuk. A nehéz, ipart, a vegyészeti és ruházati ipart kétszeresére emeljük. Olyan vidékeken, amelyek eddig kizárólag gazdasági jellegűek voltak, hatalmas gyárakat létesítünk. Az ipari munkásság számát 300 ezerrel növeljük, elsősorban a földnélküli és sze gényparasztságból. Fúrásokat kell végezni érc, szén, olaj és földgáz után. Hatalmas ipartelepeket és körülöttük új vá. rosrészeket kell emelni, öt év alatt lényegesen megváltozik az ország képe. Az idegen, aki csak csikósainkról és pusztáinkról ismert bennünket, nem ismer majd, rá az országra, ahol füstölgő gyárak, fehérfalú mum kástelepek emelkednek. Iparo sodó mezőgazdasági országból fejlettiparú, mezőgazdasággal rendelkező országgá válunk. Az új magyar ipar megterem tése komoly feladatokat ró a Népfrontra és azon belül a munkásosztályra A munkásosz tály mindenegyes tagjának el kell sajátítania a termelékeny, racionális munka módszerét, észszerűsítésekkel, munkaversenyekkel elő kell segítenie a szocialista munkastílus kifejlődését. Már most kell gondolni a szakemberek kinevelésére, foglalkozni kell a szakmunkások és művezetők nagy számának biztosításával. Minden egyes özemnek a terv egy bázisává kell válnia, ahonnan jólképzett fizikai és szellemi munkások kerülnek ki. A munkásosztály döntő szerepének megfelelően kell kezelni a munkás káderkérdést. Félre kell dobni min* den bizalmatlanságot, amely a munkáskáderek alkalmazása körű! felmerfll. bátran hozzá kell nyúlni a munkáskáderekhez és alkalmazni őket értelmi* ségi helyeken is. A munkásosz tály azonban csak úgy felelhet meg az új követelményeknek, ha erősítjük pártját, aktivizáljuk a párttagságot, és nevelő figyelemmel kísérünk minden egyes párttagot. Az ötéves terv átalaH ja a falvak fcpét is. Másfél millió falusi kap villanyt, az állami traktorok száma 21 ezerre emelkedik, 20 ezer holdat veszünk öntözés alá és 60 ezer munkást állítunk a mezőgazdaság gépesítésére. Százezer holdon termelünk gyapotot és az ötödik év ben hatmillió mázsa műtrágyát gyártunk. A tervvel azt akarjuk elérni, hogy mezőgazdaságunkat kiemeljük mostani elesettségéből és méltó társává tegyük iparunknak. Nagyarányú mező gazdasági tervünk ismét igénybeveszi az összes dolgozók öszszefogását Ennek érdekében meg kell szűnnie faluhelyen is az oktalan pártversengésnek és tudatosítani kell a másik két párt paraszti tegjai előtt ia, hogy a kibontakozás csak a munkásosztály vezető szerepé nek feltétlen elismerése mellett lehetséges. A dolgozó paraszt ság érdekében korlátozni kell a kulák kizsákmányolást és meg kell erősíteni a DÉFOSz szer vezeteket. E szervezeteken belül azonban pártunk tagjainak ébe ren kell ügyelni arra, hogy az osztályellenség más pártokon keresztül be ne hatoljon a Nép frontba. Az ötéves tervben arra is vállalkozunk, hogy megváltoztat juk az ország kulturális arculatát. Legalább 10 ezer mérnö* köt és ugyanannyi tanárt keli kinevelni a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból. Kultúrpolitikai befektetésekre 2300 milliót szán a terv. A be. fektetés legnagyobb része arra irányul, hogy eltűnjön a falu és város közti különbség. Amint a számokból látjuk, nem kis feladat az, ami kul*űrális téren ránk vár. Itt is áll, ami az ipari és mezőgazdasági tervnél, hogy a feladatokat helyettünk senki nem oldja meg, a munkásosztálynak és szegényparasztság' nak kell biztosítania javarészt az új értelmiséget. Ez a bizto* sítás annyit jelent, hogy éles szemmel kell figyelni a dolgozók gyermekeit és áldozatok árán is be kell juttatni őket a magasabb iskolákba. Az ipar, mezőgazdaság és kultúra építését azonban csak úgy tudjuk végrehajtani, ha béke van. A béke érdekében nem lehetünk „nagylelkűek*, fokozott eréllyel kell lesújtanunk a háború belső ügynökeire. Ugyancsak a béke erdekében nem lehetünk szükmar- J kúak a honvédséggel szembe:;, í Lelkesítsen bennünket a Magyar Tanácsköztársaságnagyforradalmi hagyománya f\ MDP nagybudapesti pártbizottságának ünnepélyes aktíva ülése A Magyar Dolgozók Pártja nagybudaoesti pártbizottsága hétfőn délután tartotta ünnepélyes aktíva ülését a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának harmincadik évfordulója alkalmából. A feldíszített Sportcsarnokban összegyűlt sokezer főnyi közönség lelkes tapssal fogadta a Központi Vezetőség és a Politikai Bizottság tagjait. Hoszszantartó ütemes tapssal fo gadták Rákosi Mátyást. Szakasits Árpádot, Nagy Imrét, Gerő Ernőt, Farkas Mihályt, Rajk Lászlót, Kossá Istvánt, Kádár Jánost, Révai Józsefet, Marosán Györgyöt, Vas Zoltánt valamint Nyisztor Györgyöt, a Ta> nácsköztársaság földmüvelésügyi népbiztosát. Marosán György a jelenlévők hatalmas tapsa közben üd» vözölte a Magyar Dolgozók Pártja vezetőit, majd megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a Tanácsköztársaság emlékünnepe nemcsak ünneplés hanem tanúságtétel is legyen és egyben példamutatás valamennyi nemzedék számára. A zúgó tapssal fogadott be széd után Rudas László mon dotta el előadását. Amit ma teszünk és építünk, szoros folytatása annaJ*, amit 1919-ben elkezdtünk Rudas László elvtárs beszédében mindenekelőit megállapította, hogy ma azt a művet folytatjuk, amelyet 1919 ben megkezdtünk de befejezni nem tudtunk. A Magyar Tanácsköz társaságról, mi kommunisták a lefolyt három évtizedben soha egy pillanatig sem feledkeztünk meg, mindig büszkék voltunk arra, hogy a magyar nép a legújabb kor történetében kétszer is az első sorokban harcolt a haladás táboráb n. A Szovjetunió és a Magyar Ta« nácsköztársaság példája lelkesítette a kommunistákat, az il legális periódus nehéz munkájában az első magyar proletárforradalom mártírjainak példája világította meg nehéz, sokszor vértanúsághoz, majd a győzelemhez veze'ő űtunkat. A Tanácsköztársaság tévedéseiből okultunk és tanultunk. Lenin az 1905 ös orosz polgári forradalmat az 1917 októberi forrada* lom „főpróbájának" ne. vezte. Ilyen „főpróba" volt számunkra az 1919-es proletárforra. dalom. Amit ma teszünk és építünk, szerves folytatása annak, amit 1919*>en megkezdtünk. Közben megférfiasodtunk, ta* pasztaltabbak lettünk, a kapi talizmus bomlási folyamata óriási léptekkel előrehaladt, a nemzetközi helyzet javunkra megváltozott. A hatalmas Szov. jeiúnió közvetlen szomszédunk lett és segít bennünket körül, akikkel testvéri egyetértésben megyünk előre a haladás útján a szocializmus felé. Nem nehezedik ránk gazdasági blokád sem. Mindez azt jelenti, hogv ma sok tekintetben kedvezőbb körülmények között ha Iadunk, mint 1919 ben. A munkásság igazi útja a proletárdiktatúra útja volt 1918 októberében győzött a polgári demokratikus forradalom. A Szociáldemokrata Párt jobbszárnya és centruma azonban a polgári pártokkal koalícióban az országon belül a régi uralkodó osztályokkal igyekezett megegyezni, külpolitikájában pedig a nyugati demokrá* ciákra támaszkodott. A Szociáldemokrata Párt egy része maga is az ellenforradalomra és a kommunisták véres letörésére vette az irányt. A magyar munkásosztály előtt csak egy út volt: előre az álnépköztársaság tói az igazi népköztársaság felé, ami akkor rem lehetett más, mint a proletáriátus diktatúrája, a Tanácsköztársaság. A Magyar Tanácsköztársaság proletárdiktatúra volt, amelyben a magyar munkásság már akkor megmutatta,hogy nincs szüksége tőkésosztályra, nincs szüksége földbirtokosra és dzsentrire sem a termelésben, sem az ország védelmében. Mindezt alá kellett húzni, mielőtt azokról a hibákról beszélünk, amelyeket a kommunisták elkövettek és amelyekből okulnunk kell. Tudvalévő, hogy a diktatúra előkészítő szakában aKommu. nisia Párt éies harcot vivotra Szociáldemokrata Párttal. Két munkáspárt állt egymássalszem. ben. Az ellentét a két párt között folyton mélyült. 1919 február 21-én a Kommunista Párt vezető embereit börtönbe zárták. És pontosan egy hónsppal később a két páit egyesült. A2 egyesülés mélyebben fekvő oka az volt, hogy a Szociáldemokrata Párt egész eddigi politikája teljesen csődöt mondott. Az egyesülés ténye nagy aggodalmat keltett Leninben. Erről tanúskodik az a rádiótávirat, amelyet Kun Bélához intézett : „Közölje velem, — táviratozta Lenin —- milyen tényle* ges bizonyítékai vannak arra nézve, hopy az új magyar kormány tényleg kommunista kormány lesz, nem pedig egyszerűen szocialista, vagyis szociáláruló kormány?" 19-ben az egyesülés a Kommunista Párt leplezett likvidálására irányult Lenin e táviratából kétségtelenül megállapítható, hogy előre látta a szociálárulást, amely a szocialista név mögött lappangott. Az egyesülés nem a munkásegység megteremtése bfc'osftani kell számára a felszer 'ék és a tisztikar számára utánpótlást. A szabadságharcos szellem növelése érdekében a fiatalság nagy tömegeit kell be. küldenünk a Szabadságharcos S^veíségbe, ahol megtisztulnak a sovinizmus fajelmélet maradványaitól és megtanulják a dolgozók nemzetközi testvéI riségén alapuló hazaszeretetet. [ Békénket, fejlődésünket azon| ban nem tudjuk biztosítani a Szovjetúniój a népi demokráciák, a munkásosztályok nélkül. Meg kell értetni mindenkivel, hogy mindennapi létünk össze van kötve a szabadságszerető népekkel, elsősorban a Szovjetunióval, nélkülük egy lépést sem tudunk előre tenni A demokratikus népek testvéri barátsága és a mi helytállásunk a biztosítéka annak, hogy vállalkozásunk testei ölt. Megvalósítjuk tervünket, mer' így akarják a Népfrontba tömörült 1r kások, parasztok dolgozó értelmiségiek milliói, így akarja a Magyar Dolgozók Pártja! fiEFOr.'rjS FÍ13X01M KÖfJYVTÍR PÁPA