Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-02-13 / 7. szám

Búza vagy cukorrépa nem veszik Se a kezüket a helyreállított iskolákról A múlt hónapban a Bacon dolgozóinak üzemi pártszerve­zete, valamint Brombach Árpád elvtárs, szakszervezeti járási titkár kezdeményezésére elha-j tározták, hogy havi önkéntes felajánlással elvállalják a ne­mesgörzsönyi két állami álta­lános iskolának a patronálását. Választásuk azért esett a ne­mesgörzsönyi iskolákra, mert még a mult év folyamán eze­ket az iskolákat állították helyre. Elhatározták, hogy minden dolgozó havi 1 1 forinttal járul a patronálási akcióhoz. Az összegyűlt összeghez a vállalat is ad 300 forintot így a júniusi évzáróra ki tudtak tűzni tanulmányi ösztöndíjként egy-egy 100 forintos, vala-: mint egy—egy 50 forintos dí-j jat. A fennmaradó összeget; szegénysorsú, jóelőmenetelű' tanulók fanszer- és könyvse­gélyezésére, ruhasegélyre, to- j vábbá az iskolák esetleges ! kisebb hiányainak pótlására j fogják fordí ani. Március 15 én, május 1 én, ! valamint más ünnepélyeken | is meg fogják az iskolákat \ látogatni, hogy a városi és I falusi dolgozók közötti kapcso | latokat ezáltal is szorosabbra főzzék és elmélyítsék. A fentieket közölték a ne mesgörzsönyi iskolák igazga­tóságával és erre a következő' választ kapták : „Poels és Társa Bacon és| Húskonzervgyár Dolgozóinak, j Pápa Értesítésük iga* örömmel tölt el. Úgy látom, hogy nemes elhatározásuk nagyon sok sze. gény tanulónak ad nagyobb lendületet a tanulási verseny­ben. Ez a szép pályadíj meg fogja növelni gyeimekeinkben azt a hitet, hogy hiába a sok rágalom az államosított iskolák ellen, az állami iskolákban érdemes tar.ulniok. ők, a fel növő ifjúság meg fopja majd érteni, hogy a munkásosztály a magyar parasztságot ki aka; ja emelni az évszázados elmara- j dottságából. Az eljövendő szo-j cialista társadalomban a sze génységet akarja a magyar munkásság vállvetve a dolgozó parasztsággal felszámolni. Meg fogják érezni gyermekeink azt is, hogy a szocialista társada­lomban érdemes lesz dolgozni, de érdemes lesz tanulni is. Ez a segítség úgy érzem mindinkább közeihozza egy­máshoz a falu dolgozó társa dalmát a város dolgozóihoz. Megmutatja a falu népének, hogy ha az idegenek ilyen lel. kesen tudnak dolgozni egy falusi iskoláért, akkor száz­szorta nagyobb lelkesedéssel kell nekik saját iskolájukért dolgozni. A múltban is buz dítást adott a Bacon gyár jó példája, ugyanis a helybeli szülők Munkakö£össége a ro mokban lévő alsórészi tanító lakást t tette rendbe. A közeli napokban szemé lyesen fogok bemenni, hogy a gyár vezetőségével mindent megbeszéljek. Abban a hitben, hogy a Bacon gyár dolgozói valóban a nemzet oszthatatlan érdekeit szolgálják, ezen nemes tettük­kel, megköszönöm kilátásba helvezett támogatásukat. Nemesgörzsöny. 1949 febr. í. Kovács Kálmán s. k. ált isk. vezetője." A fenti levélből kitűnik, hogv a Bacon-gyári dolgozók patronázs akciója kiváltotta azt a visszhangot, amelynek el­érése vezette az akció meg indításánál. INDUL R KULTURÁLIS VERSENY PAPAN Megalakult az országos kultúrális verseny pápai ver­senybizottsága. A városi sza­badművelődésibizoltság alakuló értekezletén a tömegszerveze tek kultúrális és oktatási fe­lelősei elnökké választották özv. Németh Imréné polgár­mesterasszonyt, titkárul Berta Sándor ig. tanító, szabadmű­velődési ügyvezetőt (Pápa, Esterházy-tér 2.) Az elnöki bi­zottság tagjai: dr. Biczók Fe renc áll. tk. tanár, Mészáros József DÉFOSz tag és Bódai Magda MNDSz tag. ezőgazdaságs hírek Az elrnult hét folyamán a hőmérséklet tovább csökkent és csapadék is csak nagyon minimális volt. A Földmívelésügyi Miniszter január hónapban megjelent ren­delete értelmében a talajelőké­szítő és szántási munkálafőkat legkésőbb április hó 30 ig be kell fejezni. A tavasszal elve­tésre kerülő egyes növények elvetési határidejét az alábbi akban állapítja meg: Tavaszi búza, tavaszi árpa, mák, borsó, olajlen, rostlen, elvetendő március hó 3l»ig Zab, fabosbükköny, napra­forgó, cukorrépa, takaimány­répa, burgonya, rozs, magken. der, lucerna, vöröshere, csillag­fürt és egyéb szálastakarmá« nyok április hó 30 ig. A kukorica elvetési határ­ideje az Alföldön április hó 30«ig, északon és a Dunántú­lon május hó 30 ig. Bab (főtermény), dohány, rizs, köles, muhar, május hó 15 ig Csalamádé május hó 30 ig. A gazdák a tavaszi vető­magvak biztosításánál ne vár­janak különleges akciókra, ha­nem a szükségletet igyekezze­nek szerződés útján biztosítani vagy pedig ha erre nincs le­hetőség, úgy a helybeli Föld míves Szövetkezetnek jelentgék a hiányt és az a helyi készlet­ből fogja kiutalni a szükség­letet a kirendeltség jóváhagyá­sával. A vármegyei gazdasági fel­ügyelőség felhívja a legeltető érdekeltségek vezetőinek fi® gyeimét, hogy az 1948. évi zárszámadásokat, valamint az 1949. évi költségvetéseket (ha még be nem küldték volna) sürgősen küldjék be felettes hatóságuknak. Ugyancsak fel­hívja a legelőtuiajdonosokat, hogy a tél folyamán végezhető legelő javitási munkákat (trá­gyázás, vakondturások elegyen­getése, bombatölcsérek és lö­vészárkok betemetése, behajtás után még fennálló gyomok, gyombokrok kiirtása stb.) ha­ladéktalanul végezzék el. Különösen a legelőverseny» ben résztvevő legeltető érde keltségek fektessenek nagy súlyt a fent elmondottak pontos és kifogástalan végrehajtására. A doigozó magyar paraszt az új társadalmi formáknak megfelelően át kell állítsa a mezőgazdasági termelési for máját. A reakció igyekszik tá­voltartani a parasztságot az átállítástól és azt szeretné, ha a demokratikus állam terv­gazdaságába hiba csúszhatna be, azt szeretné, ha a magyar paraszt nem értené meg a tervgazdálkodás jelentőségét, amivel együtt kell járni a me» zőgazdaság átállításának is. Ezek a számok világosan beszélnek arról, hogy miért szeretné a reakció távoltartani a kis és középparasztságot a cukorrépa termeléstől. Azért, hogy a gazdag parasztságnak kelljen foglalkozni ezzel az igen kifizető mezőgazdasági termeléssel. Fogjunk tehát Egy ilyen konkrét eset most a cukorrépa termelés kérdése. Tervgazdaság alapján dolgozó kormányzatunk Pápa város ré­szére 260 hold cukorrépát irányzott elő. Érdemes e ter­melni? íme, lássunk egy ilyen kalkulációt. Ez a kalku­láció nem tartalmazza az elő­munkálatokat, csak a vetéstől van számítva a betakarításig, mely forintba átszámítva a következőképen alakul: hozzá és kössük meg minél gyorsabban a cukorrépa szer­ződéseket a Földmíves Szövet­kezetnél f hogy ne kelljen ha­tóságilag kivetni a cukorrépa termelést, de főleg azért, hogy ne engedjük át ezt a jövedel­mező cukorrépa termelést az amúgy is gazdag parasztságnak. Dolgozik vidéken a reakció Eakonytaiüásin a róm. kat. egyháznál újíípusú egyházi adóbehajtási törvény jött létre, amit a burzsuá dip­lomaták és a fekete reakció mankói ifj. Erős Lajos és id. Szhek Ignác fabrikálták ki olyanformán, hogy a posta mesternő Böröcki Márta ha rászánja magát és beszedi a csekken követelt egyházi kény­szer adót. B3röcki Márta pos­tamesternő időt nem sajnálva hozzájárult és felhasználta az államhivataláí az állammal szembehelyezkedő róm. kat, egyház javára. Nórá|»oa dühöng a burzsoázia a Községházán. Az elmúlt napokban nagy zi­vatar volt Nórápon. Szalai Jó­zsef elvtársat a közigazgatás' ban lévő jobboldaliak arra figyelmeztették, ha nem úgy gondolkodik mint ők, akkor mondjon le a politikai jogáról, mert Ők nem ismerik el semi­lyen téren a kommunisták el­vét. Szalai elvtárs hőlyes in­tézkedését Antal József géptu­lajdonos elitéli, -mert a jogot ma olyanok is adtak, aki nem ért hoz?á. Antal úr szeretné, ha az országot birtok szerint osztanák el, akkor milyen nagy legény lenne az illető géptulajdonos ? Február 23-án este 6 óra. kor a Corso mozgóban a Vörös Hadsereg fennállásá­nak ünnepe. Kiadás: 10 kg. répamag á 12 Ft Vetés munkadíja 1 hold .... ToK-kapával való kapálás Első kapálás 5 napszám á 20 Ft . Egyezés és kapálás 12 napszám á 20 Ft Harmadik kapálás 6 napszám „á 20 Ft . Kiszedés, fejelés, kupacolás 15 napsz á 20 F Behordás 12 fuvar á 20 Ft . 100 kg. szuperfoszfát . . . . 50 kg. Pétisó ...... Coc. tagsági díj 120 ­50­30 — 100 — 240 — 120 — 300 — 240 — 80 — 50'— 12*20 Ft Összesen: 1342'20 Ft Bevétel 1 kat. hold cukorrépából átlagtermés idején 137 q 40 kg. átlagot számítva 137 q 40 kg. répa után járó cukor 412.20 kg. á 4*80 Ft 1978 f>5 Ft 83 „ répaszelet mázsánként 90 fillér . 74 70 „ 69 kg. melasz kg,kánt 20 fillér . . . 13*80 „ Répacsira a szelettel egyenlő árban . 74-70 „ Összesen: 2141'80 Ft Kiadás volt: 1342-20,, Maradt: 799 60 Ft A megmunkálásra fordított munkadíj, mely a csa­ládban marad 1080 — Ft Tiszta haszon . 799 60 „ Összesen : 1879 60 Ft Egy hold cukorrépa termelése családban maradt munkadíjjal és jövedelemmel együtt tehát 1879 60 Ft A cukorrépa termeléssel állítsuk szembe egy hold búzatermés jövedelmét, melyet szintén a vetésből számítva a betakarításig kalkuláljuk 1 hold átiag termése jó termés esetén 11 q á 60 Ft 660'— Ft Megmaradt szalma és törek összesen . . 249' — „ Bevétel összesen : 909"— Ft Kiadás egy hold búza megtermelésénél: 120 kg. vetőmag á 60 Ft . , . . 72 — Ft 1 hold vetési munkadíja , 50 1— „ Tavaszi meghengerzés ..... 20'— „ Acatolás 1 holdért 20'— „ 1 napi aratás 3 személy á 25 Ft . . . 75-— „ Behordás 3 fuvar á 20 Ft . . . . 60 — „ 1 napszám a hordáshoz 25 Ft . . . 25'— „ Cséplésnél 115 kg. munkás és géprész á 00 Ft 69*— „ 1 q szuperfoszfát 80'— „ 50 kg. Pétisó 50 — „ Összkiadás: 521*— „ Bevétel volt: 909'— „ Maradt összesen : 388 — „ A megmunkálásra fordított díj, amely a család­ban maradt . . . . (. . 250 — „ Összesen : 638 — „ Egy hold cukorrépa termelés családban maradt munkadíjjal és jövedelemmel egyült . . 1379*6) „ ^gy hold búzatermelés családban maradt munka­díjjal és jövedelemmel együtt . . 638--— „ összesen: 1241-60 „ Egy hold cukorrépa termelésnél 1241-60 Ft-al van több jövedelme a magyar parasztnak mint egy hold búzatermelésnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom