Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.
1949-10-23 / 43. szám
99 A fövőérí érdemes €€ 65 °/ 0-ra teljesítették a búzavetést eddig a borsosgyőnek Az ötéves terv j át. Arcán boldog igenlés jelé vonul át, mikor a jövőről beszél. — Nem csak azért siettem, a dologgal, mert fiát versenyzek. Azért is. De tudom, hogy a munkások ® gyárakban, az üzemekben azért vannak versenyben, hogy amit a múltban elveszítettünk, gyors ütemben behozzuk, sőt túlszárnyaljuk. M(t már magunkért dolgozunk és így egymásért is. Szálai bácsi a jövőre gondolt, mikor vetett. járt az eszében. Felidézi ) Gondoskodnunk kell nekünk parasztoknak is arról, hogy meglegyen az anyagi alap a terv megindítására. A jó termésért nekünk is harcot kell indítani. Meg is tesznek a borsosgyőriek mindent. A búzának is jól elkészítették a földet. Már 65 százalékát elvetették. A dülőfelelősöknek nem kelt ÍMeg kell szorítanom \ a UU L: se n\ m i Jelenteni senkiről sem, \ —» got, mert szorgalmasan szanrtanak, vet-' mint éhes embernek a nadrágszíjat, nek az emberek. Vetés előtt mindenki rriert a Lajos is szorongatja a munka kitisztítja a gabonáját és csávázza. végét — mondja és hunyorint egyet Jó és tiszta munkát végeznek. »/4 jönevető szemével. Szalai bácsi jó be- j vő ért érdemese — mondotta Fejes szédes ember. Szavait értelem hatja i Gyula bácsi is. Már szürkület borult a határra. Az országút nehézkes porában vígan hazafelé tartanak a kocsik s a szekerek. Olyan szép ilyenkor az est. A jól végzett napi munka után a borsosgyön parasztok is így érzik. Vetni voltak és szántani. Itt már a búzát vetik, mert a rozzsal már október második hetében végeztek. Korán neki álltak a munkának. | Dereskével versenyeznek j s aT"eísőségért"Tde]ében neki kellett gyürkőzni. Az eredmény nem is maradt el. A rozsokat már meg-ímeg borzolja a szél. Szépek. Nemsokára a fürjecskék is elbújhatnak benne, akkorára megnőttek. Iff, Szalai János 10 holdas gazda már október 5-én vendben tette a rozsát. Sietett a vetéssel, mert Gulyás Lajos komájával páros versenyben áll. S mindenáron első akar lenni. AZ ELMÉLET FEGYVERÉVEL Önkritika kritika Szerkesztő Elvtárs! A Perutz-gyár dolgozói ez év májusában párosversenyre hívták ki a Goldberger NV dolgozóit. A versenyszerződésben vállalták a két üzem dolgozói a termelési terv 100 o/o-os teljesítését, az önköltség csökkentését, a minőség javítását, a munkaverseny és a brigádmozgalom kiszélesítését és a politikai színvonal emelését. A versenyszerződés értelmében minden hónap munkáját kiértékelik, ezen kiértékelés eredményeképpen június és július hónapban a Goldberger NV volt & versenyben az első, míg augusztus hónapban 9 ponttal a Perutz-gyár dolgozói szerezték még az elsőséget. w De még nagyon sok hiba van, ami miatt csak 9 ponttal tudtunk többet produkálni, mint a Goldberger NV dolgozói. Ezek közül a hibák közül egyik leglényegesebb az, hogy mozgalmi vonalon keveset foglalkoznak a dolgozókkal, értem ezalatt azt, hogy a szerződés keretén belül vállaltuk, hogy a négy nagy üzemrészben Vörös Sarkot állítunk fel. Egy Vörös Sarkot kaptunk ajándékba a Goldberger NV-tól, ezt fel is állítottuk fonodánkban, azonban a többi három elkészítése illetve felállítása most már negyedik hónapja nem valósult meg. De hibák még a munkafegyelemben is vannak, ugyanis a Nagybudapesti Pártválasztmány határozatában kihangsúlyozta azt, hogy a munkafegyelem megszilárdításával oda kell hatnunk, hogy műszakváltáskör a dolgozók gépeiket menetközben adják át.Ezt, sajnos, üzemünkben még nem sikerült teljes mértékben megvalósítani. Most ha figyelembe veszszük azt, hagy addig, amíg egyes új munkamódszerek kidolgozói harcolnak azért, hogy értékes másodperceket nyerjenek, addig üzemünkben elég nagy azoknak a dolgozóknak a száma, akik partié váltás előtt öt-tíz perccel előbb leállítják gépeiket. Én bízom abban, hogy ha hibáinkat kiküszöböljük, akkor a párosveraenyt sikerül megnyernünk a Goldberger NV dolgozóival szemben. Kovács Imre Perutzgyári dolgozó. E levél még sok hiányosságot fed rel a Perutz belső életéből. Ebben a fovatunkban alkalmat adunk a gyár dolgozóinak arra, hogy a hibák kijavításáról vitát indítsanak. Várjuk a javaslatokat és a kezdeményezésekről szóló leveleket. Tisztelt Szerkesztőség! Azt hiszem valamennyi háziaszszony nevében szólok, amikor a lap hasábjain keresztül megemlítem a pápai piacon uralkodó helyzetet. Népköztársaságunk kormánya minden téren a dolgozók érdekeit tartja szem előtt, s mindent megtesz azért , ho^y a dolgozok míiiU olcsóbban yut hassanak szükséges javaikhoz. Éppen ezt bizonyítja a legutóbbi rendelkezés, amikor a sertéshús, zsír és szalonná, árának leszállítása napvilágot látott. Érthetetlen ezzel szemben az, hogy a piacon pedig napról-napra emelkedik a gyümölcs és zöldségfélék, valamint egyéb élelmicikkek ára. A közvetítők, a spekuláció keze látszik újra az árak jelverésében. Ideje lenne, ha az illetékesek, sürgős intézkedést Ifennének ebben !az ügyben, s a legrö-i videbb időn belül rend uralkodna Pápa város élelmezése terén. Szűcs Jánosné. Örömmel közölhetjük, hogy a fenti levél ügyében szerkesztőségünk eljárt és illetékesek részéről megnyugtató intézkedés történt. A napokban a Gyümölcs- és ZöldségértékesítőNemzetiVállalat fiókot nyit Pápán. A NV fióknyitása bőséges és olcsó áruellátást fog biztosítani. A pápai ped. gimnázium III. osztályának vezetősége jelenti, hogy intézetünkben a katolikus hittan tanító dr. Szalai Miklós hittan tanár órák előtt és után rendszeresen zongorázik és az ifjúság táncol Október 10-én d. u. 5-6 óráig III. éveseknek volt órájuk, utánna 6-7 óráig IV. éveseknek volt órájuk. Még becsengetés után 10 percre is a III. évesek termében zongorázott és a diákok táncoltak. A III. év osztályvezetői megvannak botránkozva azon, hogy hitoktatójuk megszegi fogadalmunkat, hogy becsengetés előtt bentvagyunk az osztályteremben. Osztály vezetőség nevében: Papp Ferenc osztály titkár. A fenti példa csak egy a sok közül amelyik azt mutatja, hogy a hitoktatók minden eszközzel igyekeznek elvonni a tanulástól az iskolák diákjait. „Mint édesanyát, szeretem a kritikát. Ne neheztelj az igazságért, akármilyen nehéz és keserű legyen is az. Ha nem kapcsolódsz az emberekhez és nem hallgatsz a népre, ha mindenkinél okosabbnak tartod magad, elfonyadsz. — És a nép tövestől fog kitépni téged, mint a gazt." ÍJ. Malcev: „Teljes szívből" c. regényéből.) A kritika és önkritika — a marxizmus-leninizmus módszerének elengedhetetlen jellemvonása, — hatalmas fegyver a Bolsevik Párt fegyvertárában. A kritika különösen nagv jelentősségre tett szert a hatalom meghódítása után a munkások által. A Kommunista Párt, Sztálin elvtárs útmutatása alapján tudatában van annak, hogy mint vezető párt önmaga köteles feltárni és kijavítani hibáit és mulasztásait az építőmunkában. A Szovjet-országban a kritika és önkritika a társadalom fejlődésének egyik legfontosabb rugója. A kritika széles alkalmazása a szovjet demokrácia, a dolgozók demokráciájának jellegéből fakad. Az emberiség történelmében először a szovjet rendszerben vonták be az összes dolgozókat az állam demokratikus igazgatásának munkájába. Sztálin elvtárs még If 28-ban rámutatott, hogy az önkritika jelszava legalábbis két eredményhez kell hogy vezessen, először: fel kell fokoznia a munkásosztály éberségét, ki kell élesítenie látását a hiányosságokkal szemben, m£g kell könnyítenie a hibák kijavítását és ki kell hogy zárjon minden »meglepetést az építőmunkából• Másodszor: Fel kell emelni a munkásosztály politikai kultúráját, ki kell, hogy feflessze benne, az ország birtoklásának érzését és meg kell könnyítcnle azt, hogy a munkásosztály elsajátítsa az ország irányításának dolgát. Kriti(záíva a gazdasági és egyéb szervezetek munkájánál észlelhető hibákat és megjelölve a hibák kijavításához szükséges intézkedéseket, a munkások aktivan vesznek részt az ország igazgatásában. A Szovjet demokrácia határtalan lehetőségeket biztosít a kritika -és önkritika számára és ez a kritika és önkritika a maga során hozzájárul a szovjet demokrácia további megerősödéséhez. Sztálin elvtárs arra tanít, liogy a kritika„ és önkritika kifejlesztése érdekében okve len f'gyelmesen meg kell hallgatni a szovjet emberek mindenféle kritikáját még akkor is, fia az némelykor nem egészen és nem minden részletében helyes. Ugyaniakkor a Bolsevik Párt kihangsúlyozza, hogy nem mindenfajta kritika alkalmas a fejlődés előmozdítására. Nem fogadható az olyan kritika, amely a szovjet rendszerrel ellentétes érzületből fakad. A leghatározottabb harcot kell folytatni azok ellen, akik attól való félelmükben, hogy »valakit megsértenek«, elmázolják a hibákat, elfojtják a kritikát és ezzel az állam és a nép általános érdekeit feláldozzák személyes baráti kapcsolataiknak. A szovjet kritika bátor és éles, személyekre való tekintet nélkül. Ahol nincs kritika, ott megrekednek az ügyek, nincs mozgás előre. Az a dolgozó, aki nem képes magát kritikával ellenőrizni, aki fél a kritikától, az nem is tud előrehaladni, az gyáva és nyárspolgár, nem méltó a dolgozók tiszteleténe. Nagy munkában a MNDSz. A MNDSz városi szervezetének helyiségében hárman ülnek az asztal körül. Mersics József né, Kolaricsné és Pintér Lászlóné. Előttük papírkötegek, jegyzőkönyvek árulják el, hogy halomnyi munkájuk van. Minden arról tanúskodik, hogy kezd életre kelni a szervezet. Az alsóvárosból beérkező versenykihívás is ezt bizonyítja. A jegyzőkönyvek soraiból, — melyeket minden összejövetel után pontosan beküídenek, szintén a megnövekedett akarat, munkakedv és tett beszél. — Hogyan is szól az alsóváros versenyfelhívása? Wersenyre hívjuk az összes alapszervezetet a háromhónapos munkaterv végrehajtásáé rt«. A versenypontok közül csak párat idézünk: ••Részt veszünk minden politikai megmozdulásban ... Megszervezzük á családi látogatást. 3 hónap alatt 25 családot látogatunk meg ... Megválasztjuk az utcabizalmiakat, akik. gondoskodnak arról, hogy összejöveteleinkre pontosan, f egyelmezetten mindenki megjelenjen. Kis gyűlés eket rendszeresen tartunk ...« — Vájjon a versenyfelhívás óta tettek-e már valamit? — Tettünk ám! — felelik büszkén az asszonyok. Mindegviknek van valami mondanivalója. Pintér Lászlóné az alsóvárosi MNDSz szervező titkára számol be, hogy mit csináltak. —• A íervkölcsön jegyzésből is kivettük a részünket. 9 ezer forintot gyűjtöttünk... Mersicsné közbeszól. Nem hallgathátja el, hogy meg ne jegyezze ő is, hogy mit csinált a jegyzés alatt. —• Bánhalmán és Külsővaton voltunk kint. Népnevelő munkát végeztünk. Az arcán öröm látszik, mikor | kimondja a szavakat: y>Mi jobb ered! ményt ériünk el. Többet gyüjtöttúnk« i — fordul Kolaricsné felé. Az őszi szántás-vetés sikeréért is népnevelői munkába léptek. Szűcs Jánosné és még többen kint jártak a határban. Beszélgettek a parasztokkal s elmondták nekik, hogy miért is kell igen komolyan nekifeküdni a munkának. »A jövő év kenyeréről van jszó s az ötéves tervröh — mondták itt-ott a falusiaknak. íme az élő példák mutatják, hogy alakul át a szervezeti élet. Már komolyan kezdenek .dolgozni a MNDSz-es nőtársak. Most húsz szegénysorsú diáknak adnak ruhát. Megkapták az anyagot a Perutztól, ők maguk varrták meg. Vasárnap teaestét rendeznek, hogy a bevételből ismét szociális juttatásokat adjanak iazoknak, akik rászorultak. — Nekünk tanulnunk kell! — jegyzi meg a titkárnő. Szemináriumot indítunk, hogy minél öntudatosabbak legyenek m asszonyok, az anyák. A béke győzelmét ezzel is segítjük. A M. Vöröskereszt Pápai Szervezetének kórházi gyakorlattal egybekötött házi betegápolási tanfolyamának utolsó óráján Szabó János elvtárs politikai tájékoztatást nyújtott a házibetegápolásra már kiképzett hallgatóknak. Élénk érdeklődéssel és hozzászóílásokkal kisért előadásában kiemelte, hogy az egészségvédelem, népbetegségek elleni küzdelem területén példánk legyen a Szovjetunió. — Egészséges, tiszta munkáslakások, egészségügyi központok építésével, ápolónők kiképzésével és az egészségügyi hálózat kiszélesítésével építjük 5 éves tervünk keretében e munkaterületen is a szocializmust. — Politikai és szakmai továbbtanulásra buzdította a lelkes ápolónőket. — Dr. Veres OTI főorvos elnök készítette elő értékes orvosi előadásával a f. hó 20-án tartandó vizsgát.
