Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-10-02 / 40. szám

Válaszolj a Rajk-bandánakés imperialista gazdáinak! 3egyezz5 éves Tervkölcsönti Rákosi elvtársnak köszönhetjük, hogy megmenekültiink az újabb borzalmaktól 19l9sz&fLttLml%at 26 Egy szemtanú a Hajk perről A ruháján ott csillog az élmunkás jelvény. Horváth Sándornénak hív­ják. Á Perutzban dolgozik. Szemé­ben pedig valami bontó fény vil­log: a gyűlölet fénye, ő is egy a sok­közül, aki személyesen résztvett az aljas bitangok ügyének tárgyalásán. Igen, ott volt. Saját szemével látta az árulók undort fakasztó alakját. Sőt, még most is előtte vannak az imbolygó férgek. Látja Rajkóit, amint föláll a vádlottak padjáról s csendesen, bűzlő cinizmussal beis. meri, hogy bűnös. Még most is a mellén fekszik a döbbenet, még most is érzi a fojtogató és szisze­gés szaggatta csendet, s még most is hallja a kitörő kiálltást, melyet a Bácska megyei traktorállomás veze­tője közbekiáltott: »Ne vallassák, kötelet rájahi Talán még most is fáj­nak az ujjak, melyekkel az előtte álló széktámlába vájt, amikor Justus Pál felállt és szinte hivalkodva mondta: -hogy húsz év óta troc­kista méreggel vagyok beojtva és ezt semilyen hatalom nem tudja ki. ölni belőlem.« De majd. mi kiöljük.« — kiáltotta ő is közbe. Amint emlé­kezik, hirtelen megszakad a szava. Vájjon mi jutott eszébe? — Micsoda? ... Megmondom — szól egy pillanatnyi hallgatás után. Kezdi: Már ott a tár gyaló ter em, ben megdöbbenteit az, hogy mi lett volna, ha ezeknek sikerül a tervük, akkor ialÁp. már ti/>m letmejláh-o­sin k^_G<eröp k , Far ^nsut]k, s ijfm voln a mien k a gyá r. , Árad belőle a szó. Az arca sá­padtságot ölt. A gyűlölet és a gyár­hoz, a Párthoz, a népéhez láncoló szeretet robbantja" ki szavait. — Megérdemelték az ítéletet.« A felindulástól szaggatott a gon­dolatmenete. Szinte minden mozdu­latából 1 áthatóvá válik, hogv az izomrostjai is az utálattól ránga­tóznak. Most hirtelen öszébb szo­rítja fogait és feleleveníti azt a je­lenetet, amikor Szőnyi állt az emel­vény előtt. — Az utolsó szó jogán szók­Nem tiltakozott a vád ellen. De taknyos gyerek módjára bőg. ni kezdett Én asszony vagyok. Gyengébb a szívem, mint a fér-, jlaknak. De még egy fikarcnyi szá­nalmat sem éreztem, nem bizony! Hát érdemelnek az ilyen sunyi gaz­emberek szánást? Nem! Szeretné most mind a nyolcnak szemébe mon­dani, hogy wnyhe volt az ítélet/« Százszoros halált érdemelnek, meri háborút akartak, pusztulást és nyo­mort. Ismét csendbe torkolik a szaVa. Gondolkozik. Mondani akar valamit. Látszik rajt, de úgy tűnik fel, hogy szavak után kutat. Elkezdi: yRá­kosi elvtársunknak kös?.öiihe<tjiik, hogy megmenekültünk az újabb bor­zalmaktól. És az ö éberségére mi azzal feliünk, hogy terv kölcsönt jegyzünk és többet termelünk. Az alkony már lassan közeleg. Csóton is hazafelé tartanak a szeke­rek. A községházán még ott van­nak. Amint az ajtón ''belépünk, jobbra egy nagy fekete tábla fe­szül a falon. Ez olvasható raj'ta: »A beszolgáltatást legjobban telje, sítő gazdák.« S utána a nevek kö­vetkeznek: Iványi Imre 265 o/ 0, Kálonics Imre 219 - o/ 0, Váradi La­jos 195 o/o. De nemcsak az ő nevük büszkélkedik ott, hanem még több is hirdeti, hogy a csóti parasztok sem maradnak el a versenyben. De nem ám! A »C« vételi jegyre most hamarjában 182 mázsa gabona fu­tott be. A legtöbbet a járóházai újgazdák adtak le. Mosolyogva vit­ték a teli-tömött zsákokat. Az egyik meg is jegyezte: »Hadd egyenek mások is kenyeret. Ne kelljen kop­lalni a dolgozóknak úgy, mint ne­künk kellett akkor, amikor cselé­deskedtünk.'i Itt Csóton még olyan is akadt, akinek nem volt kötele* zettsége, mégis vagy 3 mázsa 20 kg.-iot bevitt a »C« vételi jegyre. Önként! — Még most is élénken szállít­ják a gabonát? — De még hogyan! — mosolyog a jegyző elvtárs. »Még csak most van n&gy irams Az egyik irnoknő kinyitja a fió­kot. Egy nagy lajstromot húz elő. Forgatja. Aztán olvasni \kezdi a gazdák neveit, akik most vitték be a ^>C« j egyre a raktárba. Legtöbb közöttük a járóházai új gazda. — Látogassanak csak ki elvtár­sak cdü. Ott még beszélhetnek Olya. ttokkal, akik holnap is adnak le. — Tanácsolja a jegyző... Már öreg este van. Nagy Viktor nem rég hagyta abba az etetést. Most kint álldogál a kerítésnél, ö is leadott pontosan 7 mázsát a »C« jegyre. De épp ma számoltak a fele­ségével, hogy még vagy 150—200 kilót be tudnak vinni. Be is visz­nek. Itt a pusztán nemcsak ők ad­nak már le. Kelemen Józsej bácsi is még 3 mázsát szándékozik a rak­tárba vinni. Pedig 12 mázsát már le­adott. Horváth István, Tulok Károly szintén. —• Tudja elvtárs, miért adjuk le? 'Azért — oldja meg Kelemen József a választ, — mert mi hajlandók vagyunk áldozatot hozni az orszá­gunkért! Tudja, mert nekünk ked­ves ez az ország azóta, miájta a• ma. gunk urai vagyunk, mióta magun­kénak mondhatjuk azt a drága föl­det Nagy Viktor kiegészíti Kelemen bácsit. — Azért is beadjuk a gabo­nái, mert ezzel hitet teszünk a szo. ciálizmust építő munkás-osztály mel­lett, s válaszolunk az olyan bitan­goknak is, mint Rajk. Tettekkel felelnek mindenki előtt, hogy igen is akarják a jobb jövőt s még szuronyokkal és még fegy­verekkel sem lehet felébreszteni a multat. BE I R E EL Párthírek Október 2-től október hó 8-ig terjedő héten: ÜZEMI ÉS TERÜLETI SZERVEZETEKNÉL POLITIKAI PÁRTNAPOKAT tartunk Pártnapi előadók részére október 3-án 6 órakor pártnap-elökészítőt tar­tunk a székházban. MEGJELENÉS KÖTELEZŐI Távolmaradás előző­leg — indokolt esetben — utólag a pártnapfelelősnél bejelentendő. HALLOTTA SZOMSZÉD® .., hogy Bakonyszentiván dolgozó parasztjai is belátták a szövetkezeti gazdálkodás helyességét ? Ennek eredményekent az elmúlt napokban Bakony szentivánon megalakult a „ Vörös Október" Termelő- Csoport. Az alakuláskor a csoport tagjainak első megnyilatkozása az volt, hogy versenyre hívták ki a járás összes termelőcsoportjait a mezőgazdasági munka minden ágában. Az új cso­port megalakulása a dolgozó pa­rasztság egyre öntudatosabbá válását bizonyítja. Sok sikert kívánunk a „ Vörös Október" termelőcsoportnak. . . . hogy megalakult az Alsó­városi MNDSz. Az alakuló gyűlés után a lelkes asszonyok három hó­napos munkatervet dolgoztak ki és azonnal hozzáláttak annak végrehaj­tásához. Az új MNDSz szervezet munkájához ezúton is sok sikert kí­vánunk. Mi kajla!tilók aagyaiűz áldozatot kőzni Oí^zágaitkéH Beszélgetés csóíi parasztokkal A Magyar Szovjet Társaság pápai csoportja Ivan Petrovics Pavlov a nagy orosz nobel-díjas or­vos, tudós születésének 100. évfor­dulója alkalmával a Jókai filmszín­házban 1949 október 2-án vasárnap este, az új időszámítás szerint 7 órakor tart emlékünnepélyt. Belépő­díj nincs! A Szabadságharcos Szövetség tagjai okt. 2 án délelőt 10 órakor jelenjenek meg a Szövetség Jókai utca székházban. A motorosok motorkerékpárral. Vezetőség. 1919 szeptember 2 j-.án, az ellen­forradalom becstelen 'módon, aljas eszközök alkalmazásával halálba kül­dött 23 fiatal pápai fiút. Bűnük: kommunisták voltak. A huszonhárom pápai fiatalt Horthy pribékjei, Héjja­sok, az Ostenburgok, a Prónaiak — a siófoki és orgoványi gyilkosok — devecseri és kádártai lakájai barbár vandalizmussal gyilkolták és küldték halálba. A vértanuk halálának 30. évfor­dulója egybeesik egy ádáz. népelle­nes, restauráció leleplezésével, Rajk és bandájának hazaárulásával. Ön­kéntelenül elevenedik fel ámult Rajk és bandájának tárgyalásán.. A bi­tangok küzdelmes esztendők eredmé­nyeit akarták megsemmisíteni. Gyil­kosságot szőttek népünk, Pártunk legjobbjai ellen, de dolgozó népünk­nek is juttattak volna a „politikai ABC-ből", amelyek nagyon hasonlí­tanak Siófok, Orgovány, Devecser, Kádárta módszereihez. Rajk és ban­dája súlyos bűnöket követtek el né­pünk ellen. Dolgozó népünk a fele­lősségrevonás alkalmával mégis hu­mánus eszközöket alkalmazott. Bíró­előtt állhattak, elmondhatták véde­kezésüket, védőt kérhettek. nem úgy mint 1919-ben a 23 pápai és a többi mártír, akiknek még tárgyalást sem tartottak, nemhogy védővel védekez­hettek volna. Kirabolták, kínozták őket, majd saját maguk ásta sirba le­gyilkolták őket. Rajkék „politikai ÁBC u-je az ellenforradalom által „kipróbált" eszközök újbóli alkalma­zását jelentette volna. 30 esztendő után az emlékezés gyászpillanataiban mégis ragyogó optimizmussal, bizakodással tekin­tünk a jövő felé. A mártírok áldo­zata nem voli hiábavaló. Negyed­évszázad után győzött, diadalt ara­tott az eszme. De ha akad, aki erre a győzelemre kezet emelne, annak a költő szavával üzenünk: „Ki minket üldöz, szívét vágja ki, Ki minket nem ért. önmagát gyaláz?a, Meri ott vagyunk mi immár mindenütt: Új a világ nálunk is már, hozsánna." (Ady.) Versenyfelhívás. A Pápai Földmíves Szövetkezet vezetősége és tagsága, a nemzetgaz­dasági szempontból nélkülözhetetlen cukorrépatermelés fontosságáért ne­mes munka versenyre hivja ki a Sár­vári Cukorgyár körzetéhez tartozó cukorrépatermel őket, szemelöttartva, hogy a népi demokrácia fejlődésének és a szocializmus felé vezető út megé­pítésének fontos tényezője a szerző­déses termelés. A versennyel kapcsolatos feltételek a Földmíves Szövetkezet irodájában Pápa, Főtér 4. alatt megtudhatók. Olvasóinkhoz ! Mult (>eti számunkban Közöltül*, Őogy lapunk e£eti száma már mint Veszprémmegyei Népújság fog megjelenni. Lapunk átszervezése technikai akadályok miatt későbbi időpontra tolódik el. így tehát továbbra is mint Pápai Néplap je lenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal új címe: Fő-utca 25. Telefon változatlanul: 11—35. szám. S&erKessztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom