Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.
1949-09-25 / 39. szám
Ők dolgoztak volna a kuláknái... .Meg, nagyjohb Undülettel dolgozunk, a mi jövőnket: a boldog életet építjük — Beszélgetés a MIka-gyár dolgozóival — dolgoztak vol Rajk és bandája meg akarták semmi síteni ti magyar népi demokrácia minden „Rajk és bandája meg a karták semmisíten i a magyar népi demo krácia min den nagy vívmányát, vissza akarták adni a bányákat, a gyárakat a nagytőkéseknek, a dolgozó nép kezét úira bilincsbe akarták várni és újra hatalomra akarták juttatni a magyar nép nyugatra szökött ellenségeit" (Vádirat.) Az államosított Mika-gyár dolgozói alig több, mint egy esztendeje tudhatják csak maguknak az üzemet, de ez alatt az idő alatt minden téren hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Az államosítás pillanatában egyszerre megváltozott a helyzet. Talán még a gépek is gyorsabban mentek. A munkások lelkiismeretesen, jobban dolgoznak, mert tudják, hogy az ő érdekeikről van szó. Nagy József üb. titkár, a gyár egyik legrégebbi dolgozója komoly eredményekről számol be ezzel kap. csolatban, s világosan látja a még elénk táruló perspektívákat. • —• Sokan megijedtek attól a ha. talmas összegtől, am : az államosítás során adósságként, mjátidékuh itt. maradt nekünk. Csak a dolgozók, akiknek verejtékéből jól éltek a tő. kések, nem rettentek meg és még lelkesebben láttak munkához. Az adósság legnagyobb részét már le. törlesztettük egy év után. Maradt azonban idő arra is, hogy fejlesszük üzemünket. Új géj>eket állítottunk be, áj munkásokat Vettünk jel, s ma közel 150 dolgozóval építjük a szocializmust. —• Eredményeink láttán azonban nem állhatunk meg. Még nagyobb lendülettel, még fokozottabb lelkesedéssel kívánunk tovább dolgozni. Újabb géjyek kerülnek hozzánk ia legközelebbi jövőben. Újabb dolgozók kapnak nálunk munkaalkalmat, s mindez bizonyítani jogja azt, íwgy a dolgozók kezében jó helyen pan az irányítás, jól és eredményesen tudjuk építeni a dolgozók országát — mondja Nagy elvtárs. Polgár Klára a szociálpolitikai bizottság tagja sem hagyja szó nélkül az eredmények felsorolását. — Szociális eredményeink is kor. szakalkotóak. Soha nem volt lehetséges az, hogy a dolgozók ingyen mehessenek üdülni. Az államosítás után ezt is elértük. Ezen túlmenően kaltúrális vívmányaink is komoly értékűek. Színjátszó csoportunk, falujáró csoportunk, könyvtárunk van„ 'amit a jövőben még tovább kívánunk fejleszteni, s az eddigi eredmények táttán mindez biztosítottnak látszik, mert az üzem dolgozói egyre fobba/t tudatára ébrednek annak, hogy mit jelent a saját gyárukban, saját maguknak dolgozni — hangzanak Polgár Klára szavai. Bódai Lajos is a jövő nagy fel. adatairól beszél. — Eddig újjáépítettük a gyárat, s megteremhettük a fejlődés alapjait. Most tovább megyünk. Az önköltség csökken téssel, se le jt csökken léssel, újításokkal, munkamódszer átadással emelni fogjuk a termelékenységet. Biztos, boldog jövő áll előttünk, aminek megvalósításáért még PMgyobb lendülettel jogunk dolgozni. A 3 éves terv két és fél év alatti sikeres befejezéséért, az 5 éves terv sikeréért valamennyien még nagyobb lendülettel folytatjuk a munkát, mert tudjuk, hogy a mi jobb jövőnket, a boldog életet, a szocializmust fogjuk építeni, — mondja Bódai elvtárs. így dolgoznak a Mika-gyari dolgozók. Ilyen eredményeket értek el és ilyen hatalmas lendülettel és lelkesedéssel kívánják tovább építeni a szocializmust. S ezeknek a dolgozóknak a bőrére spekulált Rajk és fasiszta kémbandája. Ezektől a dolgozóktól akarták visszavenni az .üzemeket, s újria a tőkéseket, a nyugati imperialisták kapitalista ügynökeit akarták az élre állítani, hogy az eddigi eredményeket lerombolva megint a dolgozók nyakára ülhessenek és verejtékes munkájuk eredményéiből a más bőrén élősködők dáridózhassanak. A dolgozó nép vezetői azonban éberek voltak! S ezt az éberséget üdvözölte a Mika-gyár munkássága is a Rákosi elvtárshoz küldött táviratban és kérte, hogy .Rajkék a legsúlyosabb büntetést kapják. Büntetést kérnek a dolgozók a hazaárulókra, undorral és megvetéssel fordulnak el tőlük, s ennek bizonyítására még fokozzák az építő munkát, fokozzák az éberséget, még nagyobb lendülettel építik a szocializmust. Az egész magyar dolgozó nép utálattal és gyűlölettel fordul ezekben a napokban a budapesti Vasas Székházban lezajló bűnper aljas vádlottal felé. Férfiak és nők, fizikai és szellemi dolgozók egyaránt a legmesszebbmenőig elítélik azokat az áruló imperialista ügynököket, akik a munkásosztály bizalmát kihasználva újból szolgasorsba akarták dönteni dolgozó népünket. Szét akarták rombolni népi demokráciánk vívmányait, meg akarták dönteni az alkotmányos törvénnyel biztosított népi demokráciát. Erről beszéltek Pápa város dolgozó női. Németh Imréné polgármester elvtársnő ezeket mondja erről az aljas tervről: — Azt hiszem valamennyi asz. szonytársam nevében beszélek, ami. kor a legsúlyosabb büntetést kérem Rajk és áruló bandájára, akik eddigi vívmányainkat akarták megsemmisíteni.. Rajk és bandája kézéit emelt dolgozó népünk hőn szeretett vezetőire, Rákosi, Farkas és Gerő elvtársakra. Mi nők, akik Rákosi elvtársnak köszönhetjük, hogy megnyílt előttünk mindazon lehetőség, amely a jelszabadulásig csak a férfiak számára volt nyitva, a gazember áruló banda minden egyes tag. jának olyan büntetést kérünk, amit ők nekünk dolgozóknak szántak. — Tudjuk ugyanis, hogy amennyiben tervük sikerül, a dolgozó nőknek újra csak kötelességeik lettek volna, s fogmik megfosztásával csak a robot jutott volna osztályrészül. — Én még egy tyúkot sem tudok levágni, de szemrebbenés nélkül tudnám a kötelet ennek a hitvány áruló Rajk és társainak a nyakára tenni, — hangzanak Magyar Gyulátié üb. titkár szavai. — 5 így érez velem együtt a Perutz-gyár minden dolgozó nője, mert tudják azt, hogy eddig elért eredményeink forogtak veszélyben, s újból a pusztulás sza. kadt volna ránk. Goda Ferencné elvtársnő, az OTI munkás igazgatója is jól ismeri a Rajk bűnper vádiratát. — Ezek a cinkosok azt a célt is maguk elé tűzték, hogy kiszakítsák országunkat a békeszerető népek tánagy vívm ányát, a parasztoknak a kioaa tott földet visszaakarták adni a nagybirtokosoknak . . . (A Rajk vádirat indokolása.) Viháncoló, boldog gyerekek játszanak a napsütésben. Itt homokvárat építenek, amott bukfencet hánynak. A kis Vörös Jancsi harsány hangján a y>Dús kalászoké sorait énekli. Néha cérnavékony hangok segítenek rajta. Nagy Istvánnénák a kis lánya megéhezett. Anyukája egy nagy szelet zsírozott, fehér kenyeret nyújt át neki. A kis lány elszalad. Nagyné utána néz és mosolyog. — Hadd egyen, van már mindé, nünk, nem kell koplaltvok úgy, mint nekem kellett... — Ezt is ma hozta Horváth elv. társ — mutat Nagyné az asztalon fekvő ládára, amelyben zsír van. — Szépen gyarapodunk ám! — szegődik beszédünkhöz Horváth néni. A pénz miatt sem panaszko. borából, amely azt jelentené, hogy szabadság, a boldog jövő és béke helyett az imperializmus rabszolgáivá váltunk volna. A dolgozó nők számára pedig egyik legfontosabb kérdés: a béke megvédése. Tudjuk, hogy az árulók aljas kísérlete, ha sikerül, akkor ránk rémuralom, féktelen terror nehezedik és újra csak könnyet juttattak volmi szemünkbe szeretteink, legjobbjaink lemészárlásával. Mi, dolgozó nők külön köszönjük Rákosi elvtárs éberségét és ezt további, jó munkával kívánjuk meghálálni — mondja Goda elvtársnő. így beszélnek dolgozó nőink, így ítélik el az imperialista lakáj, troc. kista kémbanda gaztettét. Gyűlölettel és megvetéssel fordulnak el tőlük és a harcban megerősödve, még fokozottabb éberséggel fognak a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével 'dolgozni a szocializmus győzelméért. dunk. Az is Van. A gabonából is jóval ezren felül kaptunk. No meg a tef bői is szakad pár darab tízes havonta. Összehúzott szemében a jókedvű élet fénye csillog. Horváth néni már idősebb, de öreges bágyadtságnak még csak távoli nyoma 9em látszik, Érthető, hisz megtalálta azt az életet, amelyre a keserves évek hosszú \során vágyott. Magáéban lakhat, magáéból főzhet, s nem kell egy messző lisztér a kuláknak könyörögni. Nern, mert van liszt, van zsír, van tej és kenyér... — Eddig még egy girhes malaca sem volt — emlékezik Nagyné gyűlölködve a múltra. Pedig 13 éves koromtól kezdve dolgoztam. Most pedig vettem. A tél végére már egy gyönyörű hízó lesz belőle. Szinte gyerekes izgalommal gondol arraj hogy saját magáét vághatja le. Boldog. Meséli, hogy wuhát is vettem, cipőt is, ágyhuzatot is«... de akkor vesz még igazán sokat, ha j majd ősszel a munkaegység után is megkapják a pénzt. A szaporán j kimondott mondatok közt a megtalált életöröm bujkált. Az anyáknak, a gyerekeknek az arcáról sugárzik a jelen derűje, s a jövő reménye ... — 5 lássa elvtárs ezt, ezt akarták visszacsinálni azok a piszok banditák — mondja ki az igazat Mészáros Lajos bácsi, mikor a hazaáruló Rajkék kerülnek szóba. Épen ma okoskodtam a dolgon | — méricsgéli szavait tovább —, ' hogy legalább egy hétig dolgozott 1 volna az a bitang a vaszari Varga József kuláknái, ott, ahol én gürcöl. tem, napi 70 fillérért, biztos nem szottyant volna kedve olyan gaz. emberségre, mint amit csinált. Biz. j tos, nem kívánta volna vissza, a grófok, a kulákok uralmát, mint ahogy nékem se kívánja a »fűkörnwnt« sem. —• No meg aztán háborút is akaé\tak — szólal meg Mészáros bácsi felesége — és a Rákosi elvtársat is el akarták pusztítani. — Egyszóval a szegényember ellen dolgoztak. Vissza akarták szedni a jöldet, amit kaptunk s amin dolgozunk. Mészáros bácsi keze ökölbe szorul. Parasztosan, nyersen és őszintén kimondja, amit gondol: »Én szívesen küldök a gazemberéknek &gy jő erős kötelet, mert nem érdemelnek mást. nyereségrészesedési jutalomban részesültek a Perutz dolgozói A Perutz Kultúrházba érve virág, szép dekoráció és az üzem dolgozói fogadnak bennünket. Vasárnap délelőtt van és mégis a dolgozók közül 5—600 ember szorong a teremben. Diamant elvtárs, az üzem vállalatvezetője ismerteti a megjelent szaktársak előtt, hogy az üzem milyen teljesítményt nyújtott az elmúlt hónapok alatt. Beszédében elmondja, hogy: Ezt a teljesítményt és azt, amit a magyar munkásság a hároméves terv alatt, jelépített, Rajk és áruló ban. dája meg akarta semmisíteni, nem tekin\tVe azt, hogy a magyar munkássúg nagy vezetőjével: Rákosi elvtárssal az élen mekkora áld,ozatkész. séggel hajtotta végre. Rajkék újra lángba és vérbe akarták borítani az országot, ami & mi békés építő és termelő munkánknak a végét jelen. te\tte volna. Ezután Fekete elvtárs a Dunántúli' Textilipari Igazgatóság kiküldöttje köszöntötte a Perutz-gyár dolgozóit és kérte, hogy továbbra is ilyen szorgalmasan és jól dolgozzanak a hároméves terv túlteljesítéséért, az 5 éves terv sikeres elindulásáért és * szocializmus sikeres felépítéséért. Szabó Tibor párttitkár szólal fel, rámutatva, hogy ezeket az eredményeket pártunk és annak nagy vezetője, Rákosi elvtárs segítségével értük el. Ezután Diamant elvtárs kiosztotta 41 szaktárs között a nyereségrészesedés visszafizetéséből kapott jutalmat, 'amit a dolgozók nagy lelkesedéssel fogadtak. Koys János és Gaál Józsejné szűnni nem akaró taps és éljenzés közepette vették át a becsületes munkájukkal kiérdemelt jutal!mat. De a többi dolgozók ünneplése sem maradt el. \ Ezután a megjutalmazottak nevében Cser Zoltán tett ígéretet, hogy ezt a munkát, amit idáig folytattak, ezután is lelkiismeretesen viszik tovább és a munkaversenytől áthatva még fokozni is fogják. Egyben kérte azokat, akik most nem kaptak jutalmat, ők is fejtsék ki a legjobb tudásukat annak az érdekében, hogy hazánk minél hamarabb a szocializ. mus országa lehessen. Szemrebbenés nélkül tenném Rajk és társainak nyakára a kötelet Dolgozó raők beszélnek a Rajk-perrői —