Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-09-11 / 37. szám

4 oldal ára: 60 fillér. V. évfolyam, 37. szám. 194 9. szeptember 11­r Maradéklalanul hajijuk végre az őszi szánlás-velési tervei A Meggei Pártbizottság közleménye Dolgozó parasztságunk egy része már megtalálta a helyes utat Látogatás a Báróchegyi táblás gazdaságban Á béke tábora erősebb, mint a háborúé A béke harcos ünnepe, a Világifjúsági Találkozó és a nagy moszkvai békekonfe­rencia után ismerkedjünk meg azzal az érdekes vezércikkel, melyet a Literaturnaja Gazeta (Irodalmi Újság) legutóbbi száma közöl. Napról-napra újabb hírek érkez­nek arról, hogy a béke ügyének vé­delmezői milyen sikeres harcot foly. tatnak a háborús gyújtogatok ellen. Nincs a világnak egyetlen olyan pontja sem, ahol ez a sikeres küz­delem ne folyna. Az igazi békeaka­ratnak a világ becsületes dolgozó ha­zafiaiban kikelő magja hatalmas anyagi erővé válik. A békeszerető népek egyre inkább felismerik helyű, ket és szerepüket a béke megvédé­séért folytatott küzdelemben. Vitatha­tatlan tények igazolják ennek az esz­mének nagy erejét. A béke tábora egyre szélesedik, erősödik és napról­napra sokasítja sorait. Robinson amerikai professzor a »Foreign affairs« folyóiratban kény­telen beismerni: »főgyengeségünk az ideológiai síkon mutatkozik«. Az ame. rikai imperializmus »eszméje« — a világuralomra való törekvés, — a vi­lág népeinek ellenállásába ütközik, s mivel az amerikai háborús uszítók ezt az »eszmét« mégis terjeszteni akarják, ágyúk segítségével akarják »erősíteni állásaikait«. Erre a célra készült az Északatlanti-:Szerződés és a Fehér Ház által nemrégen kiadott terv a marshallizáit országok felfegy­verzésére. Az imperialisták tábora, melynek élén az USA áll, bővelkedik ellenti mondásokban. A nagy gazdasági vál­ság mégcsak növeli az ellentéteket. Az ettől való menekülés céljából gyújtogatják a háborús pszihózis tü­zét. A békétől félnek és ezt nem is titkolják: »újra fel kell szítani a há­borús hisztéria hadjáratát, hogy meg­kapjuk a támogatást az egyes orszá­gok hadíelszerelésére« —- írja az * United States Nevvs«. Lord Boyd­Orr, Churchill tanítványa, még vilá­gosabban fejezi ki magát: »ha vala­miféle csoda következtében a földön a béke uralkodna, s az emberek nem gyártanának többé fegyvereket, — gazdasági rendszerünk rendkívül fe­szült helyzetbe kerülne«. A tartós békéért küzdők a legkü­lönbözőbb társadalmi rétegekből ke­rülnek ki. A legutóbbi Truman-pro­gramm ellen 35 millió amerikai emelte fel szavát, köztük protestáns papok nagy csoportja és farmerek szövetsége, mely mintegy félmillió tagot számlál. Nem véletlen, hogy a béke harcosai között ott találjuk 1 Mexikó két volt elnökét, Cardenast és Cameciót, a híres mexikói költőt Martinest és velük egysorban az ame­rikai »Light and Power« gyár mun­kásait. A békéért folytatott küzdelem si­kere már nemcsak abban mutatkozik meg, hogy terjed és sorai szélesed-, nek, hanem abban is, hogy egyre ak­tívabb fellépés jellegét ölti. A Béke Hivei Világkongresszusa állandó bi­zottságának kimutatása szerint ma már 71 ország népét foglalja maga. ban és ez a szám egyre növekszik. Éppen ennek a fejlődésnek a kö­vetkeztében határozta el az állandó bizottság, hogy október 2.-át minden (esztendőben a békéért való harc nap­jává nyilvánítja. Ez a nap a béke­tábor harcos seregszemléjének nagy napja lesz! A békéért való harcnak sokféle módozata van, de mindegyiket külö­nös akarattal, erővel és cselekvőkész. seggel folytatják. A kapitalista or­szágok rendőri terrorjának mester­kedések nem tudták és nem tudják megakadályozni a »békekaravánokat«, melyek egyre gyakoribb jelenségek. Kollektív megnyilvánulásai annak, hogy egyetlen ország dolgozói sem hajlandók többé némán a Wall-Street ágyútöltelékévé válni. Különös sikerrel zajlottak le egy­másután a béke védelmének kon­gresszusai Wroclavtól New-Yorkon át Párizsig és Prágáig, ahol az egész haladó emberiség, élükön legjobb. jaikkal, vett részt. És most Budapes­ten lezajlott egy nagyszerű sereg­szemle, amelyről igyekszik ugyan rá­galmakat hinteni az amerikai propa­ganda, de kénytelen beismerni, hogy ez »a világ ifjúságának valóban gran­diózus találkozása«. Szeptember 5-én Mexikóban ül össze a béke védelmének amerikai ellenőrző kongresszusa. Az Egyesült Államok, Latin-Amerika és más or­szágok kiemelkedő haladó képviselői, legnagyobb támogatásukban részesí­tik ezt a kongresszust. »Szembe fog­juk állítani a gyűlölettel a barátsá­got és kölcsönös megértést, megvé­delmezzük az életet azoktól, akik ha­lált akarnak előkészítenie Mindez világosan tanúskodik ar­ról, hogy a népek háborús uszítók elleni egyre sikeresebb harci történe­tének a közeli napokban új oldalait írják meg. Az egész emberiség régen tudja már, hogy a győztes szocializ­mus országa, a békének legkövet­kezetesebb támasza. A napról-napra lezajló események kézzelfogható bi­zonyítékát adják annak, hogy a béke híveinek tábora a Szovjetunióval az élen erősebb a háborús gyújtogató­kénál. Az elmúlt év őszén kilenc család részvéte­lével megalakult Pápa határában lévő Báróc­hegyi Táblásgazdaság. 126 kat. földön kezdték meg a gazdálkodást s népi demokráciánk kor­mányának támogatásá­val jó munkát végezve elérkeztek az első ter­ménybetakarításhoz. Horváth Lajos elv­társsal, a táblás csoport vezetőjével beszélget­tünk az elmúlt évi mun­káról : — Sok nehézséggel kellett megküzdenünk az első évben, de mögöt­tünk volt minden eset­ben népi demokráciánk kormánya. Párt és Rá­kosi elvtárs ígéretei nem csak szólamok voltak, hanem élő valóság, amellyel Ffápa városában elindítottuk a korszerű mezőgazdálkodást, — mondja Horváth elvtárs. — Nem kellett bennünket sokat biztatni a szerző­déses termelésre. Már az I első pillanatban elköte­' leztük magunkat amel­lett, hogy búzát, rozsot, árpát, zabot, bükkönyt, burgonyát, lent, fehér­herét, napraforgót, takar­mány répamagot és cu­korrépát, vagyis minden­féle terményt szerződé­ses alapon termelünk. Ennek az eredménye azt, hogy a terménybegyüjtés során kivetett 67 q kö­telezettség helyett 400 q-t teljesítettünk. A termények betaka­rításának nagy része már megtörtént s a cso­port tagjai most készí­tik az első gazdasági év elszámolását. Erről a következőkben számol be a csoport vezetője: — Az eddigi számí­tások szerint a lakás, a tüzelő, tej és kenyérga­bonán kívül m in de n munkaerőre 5780 forint jövedelem jut. Termé­szetes ez még csak elő­zetes számítás és az eredmény minden bi­zonnyal emekedni fog. Az aratás és cséplés befejezésével, amikor másutt még gondolkod­tak és készülődtek a nyárvégi és őszi mun­kákhoz, a táblás gazda­ság határában már zúg­tak a traktorok, megin­dult a szántás és a fris­sen felszántott földeket egyengették a boronák. Igen gyorsan hozzá­láttunk a munkához, s minden rendben is ment, mert a gépállomás dol­gozott nekünk, — szó­lal meg újból Horváth elvtárs. — Azt hiszem jó lesz, ha elmondom azt, milyen nagy meg­takarítást jelent a gép­állomás segítsége. Egy katasztrális hold föld megmunkálásáért egy évre 158 Ft-ot fizetünk a gépállomásnak, amely­ért háromszori szántást, háromszori fogasolást, vetést, takarolást és csép­lést végez. Ahogy szá­mítottuk, ha fuvarossal végeztetnénk el ezt a munkát, több mint 500 forint lenne. Tisztán itt áll tehát előttünk a gép­állomás segítségével vég­zett munka során nyert megtakarítás. És a jól végzett munka nem marad eredmény nélkül. A jó példa kö­vetésre talál. —• Eddig 21 családra bővítettük ki szövetkezetünket, de mire az új gazdasági év szorgos munkái megin­dulnak, és lakást tu­dunk biztosítani, 30 csa­láddal, 386 kat. holdon kezdünk munkához. Hi­ába, dotgozó parasztsá­gunk egy része már megtalálta a helyes utat és egyre másra jelent­keznekfelvételre hozzánk, akik az új úton, a me­zőgazdaság felemelkedé­sének az útján indulnak a szocializmus építésére, — fejezi be Horváth elvtárs a beszélgetését. rpéldanudaté kezdmtetuiezL Munkaszüneti napokon csendesek a gyárak, az üzemek. Ilyenkor a heti munka utáni fáradalmakat pihenik ki a dolgozók, s gyűjtenek erőt a következő hét munkájára. Vasárnap mégis szokatlan mozgolódás volt ta­pasztalható a Perutz gyárban. Mun­kaszüneti nap volt, de mégis gyü­lekezett az udvaron egy hetven tagú csoport, s nem sokat késlekedve mun­kához láttak. A kívül álló szemlélő talán valami furcsaságot gondolt. Nem tudták, hogy a szokatlan eset milyen komoly úttörő munka megindulását jelenti az üzemben. Az üzemi bizottság, az üzemi párt­szervezet és a vállalatvezetőség kez­deményezésére hetven gyári tisztvi­selő elhatározta, hogy munkaidőn kívül — társadalmi munkával — megtisztítják a szövőgépeket. A gépek tisztítása komoly tűzvé­delmi, egészségvédelmi és karbantar­tási kötelezettség. A hetven értelmi­ségi dolgozó jókedvűen, örömmel lá­tott munkához, mert tudják, hogy maguknak dolgoznak, a gyár az övék, tehát a gépek karbantartása is az ő gondjuk. Tudják, hogy elvégzett mun­kájukkal hozzásegítik a fizikai dol­gozókat ahhoz, hogy a következő napokban gyorsuljon, emelkedjen a termelés és a Perutz szövők túltelje­síthessék a normát. A hivatalos munkaidőn túl vég­zett munka a Perutz-gyári értelmisé­giek nagyjelentőségű úttörő mun­kája városunkban. Örömmel üdvözli pártunk a Perutz-gyári dolgozók kez­deményezését. Reméljük, hogy a Perutz-gyáriak kezdményezése példát jelent többi üzemeink dolgozóinak. — A hetven tisztviselő vasárnap délelőtti munká­jával 270 munkaóra megtakarítást végzett, s ezzel a cselekedettel be­bizonyosodott, hogy javul a Perutz nagyüzemi dolgozóinak . munkához való viszonya és fejlődik az új szo­cialista munkaerkölcs. — A Perutz­gyár értelmiségi dolgozói munkájuk­kal bizonyítják, hogy az ipari mun. kássággal szoros szövetségben a régii rendszer által emelt mesterséges vá­laszfal ledöntésével tevékeny részt­vevőivé válnak a szocializmus építé­sének. EF0RMATÜ3 FŐISKOLA! P Á P -A

Next

/
Oldalképek
Tartalom