Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-08-28 / 35. szám

4 oldal árat: GO fillér. V. évfolyam, 35. szám. 1949. évi augusztus 38. W Lelkeseh ünnepelték Péien a Ms Komszomslt Micsurin és Cis&enkó kísérletei alapján . Befejezéshez közeledik a terménybegyüjtés A Szovjet Alkotmányról Ahol a cári világban nyoma sem volt iparnak, ott most gyáróriások emelkednek. Ahol éhhalállal küzdve tengődött a paraszt, ott virágzó kol­hozok dúsan termő földjein zúgnak az aratógépek. Ahol népek százezreit nyomták el és fosztották meg az em­ikernek járó jogoktól, ott most vi­*rágzik a népi kultúra, az irodalom, a művészet. Ahol elnyomás, kizsákmá­nyolás, üldözés volt hajdan a hala­dás harcosainak osztályrésze, ott most szabadság, jólét, szocializmus van. Ebben a néhány sorban lehetne összefoglalni a különbséget a cári Oroszország és a Szovjetunió kö­zött. Természetes, hogy a fejlődés megfelelő szakaszán hatalmas, a ha­ladás felé megtett utat megjárva, ezeket a dicsőséges eredményekelt lerögzítette a szovjet nép. 1936 feb­ruárjában megalkotta a maga alkot­mányát, a szovjet állam büszke alap­okmányát, melyben ^tt találjuk a szocialista ország, a^zocialista tár-, sadalmi rend alapvető vonásait. Ali tette szükségessé az űj szovjet alkotmányt? Azok az óriási változá­sok,, amelyek a fejlődés útját jelen­tették a szovjet népek életében 1924­től, az első alkotmány megteremté­sétől 19364g. Ezalatt a 12 esz­tendő alatt teljesen megváltoztak az osztályerőviszonyok iá Szovjetunió­ban. Új, szocialista ipar jött létre, kialakult a kolhozgazdaság, a világj legfejlettebb szocialista mezőgazda­sága, az egész szocialista népgazda­ságban megszilárdult a termelőesz. közök szocialista tulajdona. Sztálin elvtárs elnökletével külön Alkotmánykészítő Bizottság dolgozta ki az új alkotmánytervezetet. És en­nek az új alkotmánynak 1 a törvényei­ben megtestesül a szocializmus győ­zelme a Szovjetunióban. Az alkot­mány 146. cikkelye egyszerű sza­vakkal foglalja össze a hatalmas eredményeket: a munkásosztály fel­szabadítását a kapitalizmus rabsága alól, a termelő eszközök köztulaj­donba vételét, & szovjethatalom gaz. dasági, politikai, kultúrális eredtné. nyeií. »Az alkotmánynak arról kell szól­nia — mondotta Sztálin elvtárs —, ami már megvan, ami már most ténylegesen elértnek és kivívottnak tekinthetőd A Szovjetunió népe az egész em­beriségnek irányt mutató életformát kovácsolt. A Sztálini Alkotmányban ez az életforma mutatkozik meg, mint a ténylegesen elért és kivívott ered­ményeknek törvényekbe öltözött rendszere. A Sztálini Alkotmányban lefek<= tetett szovjet államjorma rendszeré­ben megszűnt a lehetőség az ember­nek ember által való kizsálmányolá­sára. A szovjet társadalomban a dol­gozók — fajra, nemzetiségre, nyelv­re, vallásra, anyagi körülményeikre és származásukra való tekintet nél­kül — egyenlőek. A munkás, a pa­raszt mentes minden kizsákmányolás­tól, az új értelmiség gyökerei közö­sek a dolgozó osztályokéival, me­lyekből származik. A Sztálini Alkot. Közfelkiáltással, egyhangú lelkesedéssel választotta meg az országgyűlés a Qíl&pkjiidjm Stndki SatuiéAtíl Ünnepi ülésre gyűltek össze ked­den délben az országgyűlés tagjai. Az ülés napirendjén a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának megválasz­tása szerepelt. E szerv létrehozását, mint ismeretes, új alkotmányunk írja elő. Negyed egy után néhány perccel már valamennyi képviselő a helyén ült. Hirtelen felzúgott a tapsvihar: »egymásután lép\tek he a terembe Rákosi Mátyás elvtárs és Dobi Ist­ván miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai, köztük a betegség géb öl leiépült és munkahelyét ismét eljoglmt Révai József elvtárs. A kormánnyal együtt lép be Sza­kasits elvtárs is. aki az alkotmány­inyal kapcsolatos átmeneti rendelke­zések folytán ismét az országgyűlés tagjává vált. Minden szem Rákosi Mátyás elv. társ jelé jordul. percekig tartő taps­vihar köszönti. Feszült figyelem közben olvasta fel ezután Szabó Piroska elvtársnő, jegyző, Rákosi elvtárs levelét az országgyűlés elnökéhez, melyben a Magyar Függetlenségi Népfront ne­vében az Elnöki Tanács személyi ösz­szetételére tett javaslatot. Alighogy Szabó elvtársnő meg;, kezdte a javaslat felolvasását, fel­búgott a taps. Az országgyűlés min­den egyes nevet hosszantartó lelkes tetszéssel fogadott. Amikor pedig a nevek végei értek, a képviselők fel­állva, még az eddiginél is viharosabb tapssal fejezték ki egyetértésüket az elhangzott javaslattal. Ennek értel­mében a Tanácsba a következőket választották be: Elnök: Szakasits Árpád elvtárs. Elnökhelyettesek: Kiss Károly elvtárs és Nagy Dániel. Titkár: Olt Károly elvtárs. Tagok: Andics Erzsébet elvtárs nő, Apró Antal elvtárs, Balogh István, Donáth Ferenc elvtárs, Erdei MiV hály elvtárs, Harustyák József elv­társ, Horváth Márton elvtárs, Ka* fona Jenő, Kovács István elvtárs, Mihályji Ernő, Nánási László, Prie­szol József elvtárs, Rusznyák István elvtárs, Seregély József elvtárs, Szabó Pál, Szabó Piroska elvtársnő és Víg Pál elvtárs. Miután az Elnöki Tanács titkárává választott Olt Károly elvtárs, ország­gyűlési elnöki tisztségéről lemonl­dott, így napirend szerint követke­zett az országgyűlés új elnökének megválasztása. A Népfront az országgyűlés el­nökévé Drahos Lajos elvtársat ja­vasolta. Lelkes egyhangú taps jelezte, 'hogy a képviselők az országgyűlés új elnökét is közfelkiáltással és egyhan­gúlag megválasztották. Az elnöklő Molnár Imre javaslaw tára ezután az országgyűlés elhatá* rozta, hogy üléseit bizonytalan időre napolja. A képviselők azonban még! az ülés berekesztése után is helyükön maradtak és hosszú percekig ünne­pelték Rákosi Mátyás elvtársat, az Elnöki Tanácsot és a képviselőház új elnökét. Jlíatlom ci kenyerei, amely jelképe a munkás-paraszt összefogásnak Lovászpatona. Szerecseni-űt. Két traktor vastüskés kerekein döcögve (baktat a Fő-utca felé. Tűzoltók, út­törők, s a növénynemesítő telep munkásainak ajkáról indulók dala száll. A falu jó része felzárkózva vo­nul. Az összetartozás meleg jele ez. A felvonulás után a park felé tarta­nak. Itt lesz az új kenyér ünnepe. Az épület előtt félkört alkotnak a patonaiak. Minden szem az erkély felé tekint, ahol vörös és háromszínű zászlót buiitogut a szél. Egy sárga gabonakoszorú az aratásra emlékez­tet. Sinka József elvtárs járási tit­kár áll az erkély korlátjánál. Ö tartja az ünnepi beszédet. — Az új kenyérnek s az alkot­mánynak ünnepe ez — mondja. Beszédének első felében kitér a múltra. Vele emlékeznek az időseb­bek, akik átélték a cselédsort, a zsellérsort, de azok is, akiknek' öt­tíz holdjuk termett. — WolUe jogP« Volt, de csak azoknak, akik csinálták. Akik dolgoztak, csak igazuk volt, de | joguk nem. — Most, amikor az új kenyeret s az alkotmányt üdvözöljük, melyet Pártunknak, Rákosi elvtársnak ko* szönhetünk, kiáltsuk el boldogan, messzehallhatóan: »Van jogunk és tesz jövőnk!« Éljenzést vált ki a 'tömegből a bizakodás. Kicsi és nagy egyformán üti össze tenyerét, mert a jövőbe lendülő hit ezt sugalmazza. Az alkotmányban az egyik legjobb dolog a munkához való jog bizto­sítva van mindenki számára — foly­tatja Sinka elvtárs a beszédet. — A munka utáni megbecsülés mindenkit: megillet... A jöld, amely távol volt attól, aki dolgozott rajta, most kö­zel jött h-ozzá. »Azé a föld, aki meg-i müvelh. Idézi az igazságot tartat^ mazó mondatot. A patonaiak figyel­nek, hisz róluk van szó. Jelenükről, jövőjükről. Ezután a Világ Ifjúságii Találkozó jelentőségével foglalkozik. — Az ifjúság harcos kiállása a szabadság, a béke, az emberi jogok mellett Budapesten nyer valóságot* Arra, hogy nálunk történik a világ­esemény, büszkék lehetünk, mert a jó munkánknak jutalma ez. To­vábbra is ki kell állnunk még foHo­zottabban a béketábor és annak di­csőséges vezetője: d Szovjetunió meh lett. Ismét taps követi a mondatot. Most a munkásság s a Párt nevében köszönő szavakat mond a lovászpa­tonaii parasztoknak, akik a termény­begyűjtéssel a munkás-paraszt ezö­vétségét mélyítették el. Az előadás után műsor következik'. Vadas Feri alig éri el a balkon kor­látját, de olyan nagy hanggal sza­val, akárha felnőtt lenne. A versi után a falu bírója lép Sinka elvtárs elé. Átadja a fehér, omlós kenyerejt. — Átadom a kenyeret, mely jel. képe a munkás-paraszt megbontha­tatlan szövetségnek. A mosoly bol­dog hulláma hatol át mindenkin. Is­mét szavalat következik. Köszöntünk szívből Világ lfjúsága«. Horváth Magda mondja el a verset. Majd a Növénynemesítő Telep kultúrcso­portja táncol, öröm, vígság tölt el mindenkit, mert a jövő szépnek ígér­kezik. mány teljes egyenlőséget és teljes szabadságot biztosít a Szovjetunió valamennyi népének. A Szovjetunió bel- és külpolitikáját a Sztálini Al­kotmány szellemében a népek szabad­ságának, egyenjogúságának, függet­lenségének tiszteletbentartása vezérli. A Sztálini Alkotmány felsorolja a dolgozók jogait és kötelességeit. A szovjet társadalomban mindenki he­lyét az határozza meg, hogy meny­nyit dolgozik, milyen tehetséges. A Szovjetunióban megvalósult a szocializmus elve: »Mindenkitől ké. pessége szerint, mindenkinek a tel, jesítménye szerint«. A szovjet dolgo­zóknak joguk van a pihenésre, szó­rakozásra, betegségi, öregségi bizto­sításra, ingyenes orvosi ellátásra. A REFORM tanulásnak az alkotmányban lefekte­tett jogát ingyenes népoktatás való­sítja meg, a magasabb iskolákban a kiválóakat ösztöndíjakkal segítik. A Szovjetunió alkotmánya magá­ban foglalja a szovjet polgár köte­lességeit is. A Szovjetunió polgára köteles ragaszkodni az alkotmány­hoz, betartani a törvényeket, köteles becsületesen és lelkiismeretesen dol­gozni, a szocialista együttélés szabá­lyait tiszteletben tartani, megvédem (és erősíteni a köztulajdont, a szovjet rendszer alapját, a dolgozó nép jó­létének és'kultúrájának forrását. Hogy ez így van, azt egy péld^ is mutált ja: az a hatalmas versengés amellyel a szovjet nép résztvesz a nagy sztálini tervek végrehajtásában, la termelési költségek csökkentésében, a termelés mennyiségi és minőségi emelésében. Sztálin ezt írta: »A dol­gozó millióknak ez az alkotó tevé­kenysége, kezdeménye, készsége a szovjet demokráciának legnagyobb és legjellemzőbb tulajdonsága. A tö­meg önmagát szervezi és ezért ez a tömegeknek legdemokrajtikusabb és egyben legparancsolóbb szervezési módja«. A Szovjetunió népe büszke a sztá­lini alkotmányra, a szocialista társa­dalom alkotmányára, mely leszögezi azt a világtörténelmi jelentőségű [tényt, hogy a Szovjetunió a fejlődési­nek új szakaszába lépett, a szocia­lista társadalom felépítésének befe­jező szakaszába. US FŐISKOLAI KONYVTAP ív f A £ A • 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom