Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-07-24 / 30. szám

Pápa és járása dolgozó parasztjai a 100%=os terménybegyüjtésért £elUe$ versesiygyüléseU — Nagy töfofel&ífelaiánlásote A Felsővárosban Tóth István elvtárs, városi titkár vasárnap este lelkes gyűlésen tartott előadást a terménybegyűjtés gyors lebonyolításának fontosságáról. Elöljáróban szólt arról, hogy az egész ország bizakodással tekint a terménybegyüjtés sikere elé. — A termény beadásnak új" népszavazásnak kell lennie. Ma már a dolgozó parasztok egyre joblmn megértik, hogy ez az ország valóban a nép országa, itt minden a nép érdekében történik. Ha az ország erősödik, akkor mi magunk erősödünk, gyarapszunk, mi magunk gazdagodunk. Ezért kell most a terménybeadással is, mint május 15-én a szavazólappal, hitet tennünk a demokrácia mellett. Az új termény begyűjtési rendelet szöges ellentétben éli a ^égi rendszer rendeleteivel szemben. A mostam rendelet a tehetősökre, a. kulákokra rakja a terheket és segíti a dolgozó kis és közé parasztokat. Az 5 éves tervvel új országot jogunk teremteni, új néppel, amely saját, munkájával segíti építeni a szocializmust. Ezt kell szem előtt tartania, a Felsőváros parasztságának is, s akkor meglesz az eredmény, a versenyben az életi végezhetünk, s népünk boldogulását se+ gítjük elő. 25°/

0 töhhJetheadás A nagy lelkesedéssel fogadott előadás után Mészáros Józsej felsővárosi középparaszt versenyre hívta ki a városrész parasztságát és bejelentette, hogy az előíráson felül 25 <y» többletet ajánl fel. Polgár Gyula újgazda ugyancsak 25 o/

0-os többletbeadásra tett ígéretet, de hozzátette, ha lehet, még megtoldja ezt a menyínyiséget is. Keresztes István hangsúlyozta annak fontosságát, hogv mindjárt a géptől teljesítsék a terménybeadást. De nemcsak a felsoroltak, hanem Csuti Józsej né, T rémmé r József, meg a többi megjelentek felszólalásából is az csendült ki, hogy a felsővárosi parasztok megértették az idők szavát és élen lesznek a versenyben. cAhóodros parasztjai ugyancsak vasárnap este jöttek öszsze a terménybegyüjtési verseny megtárgyalására. ^Szampel Márton elvtárs tartott előadást. Ismertette a A gépek üde moraját hallod, amint 'belépsz a Perutz-gyár kikészítő üzemébe. Szemedben csak lassan rendeződik a kép, mely az első látásra egybeolvadó látomásként jelentkezik. Itt lúgozzák, ott festik, amott szárítják és odább pedig mángolják a lágyan omló kelmét. De álljunk meg jitt a lúgozóban. Németh Gyula áll az.egyik gépnél. Ép a hószínű sifont igazítja, mely a lúgkimosó teknőbe göngyölödve hull alá. — Ügyelni kell — mondja — nehogy fennakadás legyen, mert -csoportmunkát végzünk s ha valamelyikünk lemarad a munkában, a többje fő is késnek. Elfordul tőlünk, mert hívja a munka. Míg ő dolgozik, Szőke Béla munkavezetővel beszélgetünk. — Ebből a marcalizáló gépből — ímutat a hengeres alkotmány felé — kerül a kelme ide, ahol Németh bácsi dolgozik. Sok lúg marad a •ruhában és azt itt mossák ki. A kimosott lúg. eddig kárbaveszett, d'e most jel jog juk és újra felhasználjuk. — Sok anyagot takarítunk meg ezzel — szegődik ismét hozzánk Né- , népi demokrácia hatalmas eredményeit. Kiemelte azokat a segítségeket, melyeket kormányzatunk a mezőgazdaság újjáépítésére fordított. —* Ezek a segítségek eredményezték azt, hogy most jó termésünk lett, s jó termésünk kötelez hennánkét arra, hogy minél előbb és minél pontosabban teljesítsük a termény beadási kötelezettséget. Az előadáshoz Schmidt Iván szólt hozzá, s felhívta az alsóvárosiakat, mindenki tartsa kötelességének már Mindenfelé szorgalmas munkások, mindenki siet, mindenhol versenyláz. Ezt a képet látja a szemlélő, ha városunk legkisebb gyárába megy. A A Mika gyárban azonban annak ellenére, hogy a dolgozók létszáma a legkisebb s az előfeltételek nincsenek a többi üzemekhöz képest biztosítva, a legutóbbi kiértékelés szerint a legjobbnak bizonyult a pápai szövőüzemek között. A vállalatvezetőt éppen fontos tárgyalás közben találjuk. — Mindén problémát szinte naponként megtárgyalunk a dolgozókkal, legyen az termelési, vagy politikai vonatkozású. Nem lep meg tehát bennünket az, hogy jól állunk. Kis üzem vagyunk, nincs tehát olyan nagy nehézségünk a dolgozók összefogása terén s mint egy kis család, egymásért s minden becsületesen gondolkodó dolgozóért munkálkodunk. Nem bízzuk azonban el magunkat a jó eredmények láttán. Máris gondoltunk a jövőre és az utánpótlás megszervezésére. Üzemünkben felvett tanulókat először 72 órás elméleti előkészítésben részesítjük, s csak utánna, amikor már tisztában vannak elméletileg mindennel, állítjuk be őket a munkába. Boncz István versenytitkár a gyár ezévi tervét mutatja. — Az 1949-es évi tervünket negyedévenként szigorítottuk 10-10 %al. Természetesen ezeket minden alkalommal túlteljesítettük. Mindenki átérzi azt, hogy a dolgozók érdekében folyik a munka, s jó eredményünket még tovább akarjuk fokozni. A nagy munkateremben zúgnak a gépek. Alig hallja egymás hangját meth Gyula. A júniusi munkatervet 108 o/o -ra teljesítettük — felelik büszkén mind a ketten. — Újításokat nem alkalmaztak? — Dehogynem — feleli Szőke Béla; majd felsorolja az újításokalt és azt, hogy ezek alkalmazása menynyiben csökkentette az önköltséget és mennyiben észszerűsítette a termelést. —• Nagy részük volt a tervteljesífés sikerében is •— mondja hangosan, — mert a gépek vidám csattogásától csak így lehet érteni. Most ^Szalai Istvánt szólítjuk meg, ki a fonalszárító gépnél tevékenykedik, ö, is újító. —• Nem nagy újítás az enyém — szerénykedik*. Kiküszöbölte, hogy a forral nedvesen kerüljön a szövőgépek alá — magyarázza, és így sokkal kevesebb a selejt. Míg beszélgetünk, ő is jobbrabalra tekintget, nehogy a gép »potyára« járjon. Most minden „ gépet kihasználunk. Mi is lenne a tervvel, ha nem így csinálnánk? a cséplőgéptől a termény beadását, hogy ezzel is hozzájáruljanak a verseny sikeréhez és a Felsővárossal szembeni terménybegyüjtési versenyben az elsők lehessenek. Ezen kívül még több felszólalás történt, amelyek mind a terménybegyüjtés sikere érdekében hangzottak el. DCétte rn tjit la ko n A terebélyes fák eltakarják az épületet, hol a kéttornyúlakiak a falunapot tartják. Valamikor kastély volt s dáridók, tivornyák töltötték meg az ember.* Szabó Ilonka az üzem SzIT titkára is nagy munkában van. Az elmúlt héten 110%-ra teljesítette a normát, alig tudjuk szólásra bírni, annyira dolgozik: — Valamennyien minden erőnket megfeszítve dolgozunk, hogy tervünket teljesíteni tudjuk. Rövid időn belül már az újonnan felvett fiatalok is gép mellé állhatnak s akkor még biztosabban tudjuk tartani első helyünket a pápai szövődék között — mondja. Jatius Antalné. él munkásnő gépén éppen elszakadt a szál, amikor hozzá léptünk. Néhány pillanat múlva helyreállítja a hibát s máris mosolygó arccal beszél: — A régi rendszerben nem sokat törődtek a dolgozók a termeléssel, hiszen mások szedték le a tejfelt. Ma miénk a gyár, magunknak dolgozunk s mindig nagyobb lelkesedéssel végezzük munkánkat. Továbbra is lelkesen dolgozunk a siker érdekében s hisszük, hogy üzemünk jó munkáján keresztül komoly részünk lesz az ország újjáépítésében. — mondta Janusné. A gépek egyre gyorsabban mennek, a termelés emelkedik, a Mika-gyár dolgozói jó munkát végeztek. Romokból építették újjá a gyárat, megindították a termelést, komoly politikai és felvilágosító munkát végeztek a régi dolgozók között. Nem feledkeztek azonban meg a jövő dolgozóiról sem. Oktatják a fiatalokat, fáradtságot nem kímélve adják át az ifjúságnak tapasztalataikat. Minden téren jól végzik munkájukat, nem csoda tehát, ha meg van az eredmény: elsők a pápai szövőüzemek között. — y — De nézzük meg, hogy dolgoznak a fullárterítő gépnél. Itt festékbe áztatják a hosszú szövetet. Hárman ügyelnek rá, hogy össze ne gubancolódjon. Sass József egy pillanatra otthagyja munkahelyét, és kérdéseinkre ad világos feleletet. —- íme itt van egy élő példa — mutat a festékfelfogó készülékre, — amely \azt bizonyítja, hogy mi azon vagyunk, hogy anyagmegtakarítással dolgozzunk. Majd az ő újítására tér ki, amely négy ember munkáját helyettesíti a gépek zsírozásánál. — A tervet csakis ilyen módon tudtuk. 108 o/o -ra végrehajtani, 'hogy észszerűen dolgoztunk. —• Na meg lendületesen is — teszi hozzá Szőke Béla. Sass József arcáról folyik a veríték, mert itt nagy a hőség, de ő mégsem lankadt. Mielőtt indulnánk, határozottan kijelenti, hogy ők mindnyájan azt akarják, hogy a 3 éves tervet sikeresen befejezzék, miért csak úgy vághatnak neki az ötéves tervnek. a termeket, de most a falakon harsogó plakátok hirdetik: v>Elöre a Szocialista Magyarországért/« Amint belépünk, kopottruhás parasztok fordulnak felénk, de újra az előadó szavait figyelik. Sin ka József járási párttitkár a terménybegyüjtés újabb politikai és gazdasági sikerének fontosságáról beszél. — Ismét meg kell mutatnunk, hogy erősek vagyunk. Hiszen az idei terménybegyüjtés a három éves tervnek diadala és az ötéves tervnek alapja lesz ... A napbarnított arcokon valami ünnepi hangulat honol. A szavakra néha bólogatnak. Az előadó a munkásjparaszt szövetségre tér ki. —• Csak úgy építhetjük fel a szocializmust, ha a két osztály együtt halad... — Úgy van — kiáltja közbe őri bácsi — és minden leadott gabonaszem ezt a Szövetséget szolgálja„ Taps kíséri a mondatot. A kéttornyúlakiak tisztában vannak, mit jelent a terménybegyüjtés. Versenyre is hívják a járás összes községét. — Mi Kéttornyúlak dolgozó parasztjai versenyre hívjuk a járás minden dolgozóját — olvassa őri József a versenykihívást. Az ünnepély végeztével a hűs lombok alatt beszélgetünk. —• Mennyire teljesítette a tavalyi beadást Major bácsi? —• Olyon százötven körül. De az idén 200-ra fogom — mondja határozottan. — Én is elérem biztos a kétszáz százalékot — szól közbe Borbély József. Bizakodás és lendület hatol át a mondatokon. — A fiatal Magvári Flórián friss szavakkal újságolja, hogy holnap kezdik a cséplést és a •gabonát a gép alól egyenesen a magtárba viszik... Dákán Már holnap Dákán is befejeződik az aratás. — Amint halljuk, a cséplést is gyorsan akarják elvégezni, mert versenyben vannak. —•• De ia magtárt rendbe kell hozni holnapra, mert a terménybegyüjtési sem. lehet akkor zökkenőmentesen véghez vinni — hangzik a javaslat az ünnepélyt várók sorai körül. Egyre többen lesznek. A kultúrterem hűse kicsit ellensúlyozza a nap tikkasztó hevét. Emberek, aszszonyok és fiatalok' várják, hogy megszólaljon az előadó: Sinka elvtárs beszél a dákaiakhoz. — Az elért eredmények méltán bizonyítják, hogy országunk vezetése jó kezekben van. Fejlődtünk, tiiérí jó munkát végeztünk. Sinka József a haladás további feltételeit tárgyalja. A szövetkezeti gazdálkodásról beszél. A gondolatok, az érvek a hallgatókban érdeklődést keltenek fel, mert mindenki figyel. —• A terménybegyüjtés nem csak gazdasági, de politikai győzelmünk is lesz — mondja az előadó. A beszámolónak vége. A termet csendes zümmögés tölti meg. De hirtelen megszakad, mert a falu bírója szót kér. Én Császár György első akarok termi a terménybegyüjtési versenyben. 400 o/o -ig fogom ezt teljesíteni, mert hazafias kötelességemnek érzem. S most versenyre hívom a járás minden dolgozó parasztját. A kihívást kitörő éljenzés, taps követi. A dákaiak büszkék bírójukra. De Tinta Gyula, Sőt Sándor, Papp Károly és még sokan mások sem messze maradnak el Császár Györgytől. Á Mika szövő első a pápai szövőfizemek között 100"\o-IQ teljesítette CL le evet a rj)ei

rut< kikészítő üzem